Egy rejtélyes pince köti össze a szocik zűrős alakját a fideszes ingatlanmutyikkal

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2019. június 25.

Belpol

Felesége szoláriuma köti össze az MSZP-s Molnár Zsoltot a belvárosi ingatlanmutyi nagykutyáival. A történetben feltűnik egy szocialista táskás ember és néhány alvilági híresség is.

A budai Margit körútról nyíló Kis Rókus utca elején áll egy minden szempontból átlagos, nem túl nagy üzlethelyiség. Szépségszalon működik itt, amelyet elsőre nem is lehet megkülönböztetni a sok hasonszőrű budapesti vállalkozástól.

Egyvalamiért mégis különleges ez a pince: a tulajdonosa az a Molnár Zsolt, aki annak ellenére erős embere ma is az MSZP-nek, hogy évek óta gyanús sztorik lengik körül – ezek sorába illik a szóban forgó pince közelmúltja is. Néhány éve még Molnár feleségének a vállalkozása működött itt, amelyben valamennyire maga Molnár is részt vett – nem akárkik partnereként.

A Molnárékhoz egyszer csak betársult cég a Rogán-féle belvárosi ingatlanügyek nagy nyertese volt anno.

A pince 2014-ben

A pince 2014-ben

Fotó: Google

Molnár Zsolt a szocialisták egyik legzűrösebb alakja.

  • Az MSZP 2014-es tanácsadó guruja, Ron Werber szerint Molnár akasztotta meg a Rogán Antal pasaréti ingatlanbotrányára fókuszáló ellenzéki kampányt, sőt, az Index akkor arról írt, hogy az öt évvel ezelőtti választási kampányban Molnár több baloldali médiumnál is megpróbálta elérni, hogy vegyék le a napirendről a Rogán-ügyet (Molnár ezt annak idején tagadta).
  • Akkor is magyarázkodnia kellett, amikor – szintén 2014-ben – előkerült róla egy kapucnis fotó, a Magyar Nemzet pedig ez alapján azt írta, hogy Molnár szkinhedként részt vett Göncz Árpád 1992-es Kossuth téri kifütyülésében – a politikus ezt is tagadta.
  • Az Origo ekkoriban írta meg, hogy Molnár 2002-ben a Fidesznek dolgozott ügyvédként,
  • az Index pedig a róla szóló portréjában hosszan taglalta, hogy Molnár milyen jó kapcsolatot alakított ki 2002 után a II. kerület akkori fideszes ellenzékével, illetve később Kocsis Mátéval is. Egyebek mellett éppen ezért lett Molnárnak „lengőajtó” a gúnyneve, arra utalva, hogy mindkét oldalon „jó” kapcsolatai vannak.
  • 2017-ben őt árulózta le Botka László, ezzel erősítve azt a vélelmet, hogy Molnár valójában a Fidesz téglája az MSZP-ben.
  • Molnár ezeket a feltevéseket rendre tagadta, miközben idén év elején a 444 dokumentummal igazolta: Molnár a rendőrséggel egyeztetett arról, hogy kihozza a köztévé épületében tüntető ellenzéki képviselőket (akik ki is jöttek ezután).
Molnár Zsolt

Molnár Zsolt

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Az persze az MSZP-ről árulkodik, hogy ennyi rázós ügybe sem tudott belebukni a Mesterházy Attila volt pártelnök, miniszterelnök-jelölt bizalmát élvező politikus, akiről 2014-ben szintén a Magyar Nemzet írta meg, hogy a Maldív-szigeteken nyaralt, és ottani bungalókra „kért ajánlatot”.

Az olykor feltűnően napbarnított bőrt Molnár ismerői a politikus trópusi utazásainak tudták be, igaz, ennek egyszerűbb oka is lehet az általunk megismertek szerint – és e pontnál vissza is térünk a Kis Rókus utcába, ahol Molnár Eszter, a szocialista politikus felesége 2009-ben vágott szoláriumbizniszbe. A cég neve Leona-Sun Kft. lett. Cégbírósági papírok szerint a friss tulajdonos-ügyvezető asszony két szoláriumgépet is bevitt a vállalkozásba; ekkor Molnár Zsoltnak – legalábbis papíron – még nem volt köze az üzlethez. Ez azonban nem sokáig maradt így.

A belvárosi kapcsolat

A politikus egy év múlva, 2010-ben megvette a pincét. Prosperáló környék, jó megközelíthetőség, családi hátszél: minden adott volt ahhoz, hogy a szoláriumpince jól menjen, mégis gyors bukta lett a vége. Az első teljes évben mindössze 226 ezer forintnyi bevétel jött össze (a 3,5 milliós költség mellett), de a 2011-es esztendő sem sikerült jól, mínusz 2 millió forint lett az üzemi eredmény.

Ebben az évben szállt be a vállalkozásba a Banco-Invest, hogy aztán 2012-ben a cég már ne is produkáljon árbevételt, ahogyan 2013-ban és később se. 2011-ben Molnár felesége felhatalmazta az országgyűlési képviselőt (a nemzetbiztonsági bizottság akkori tagját), hogy a kft. „ügyeiben teljeskörűen helyettem és nevemben eljárjon, szerződést kössön”. Minderről a cégbírósági papírok közt külön nyilatkozat tanúskodik. Tudomásunk szerint Molnár felesége a 2010-es évek első felében külföldre távozott, és jelenleg is ott él életvitelszerűen. Miután Molnár Eszter 2011-ben lemondott a cégvezetői posztról, a cégadatok szerint még 2016-ig tulajdonos maradt a Banco-Investtel közösen. (Erről kérdésünkre Molnár másképpen nyilatkozott, ő 2014-et írt, de az Opten cég­információs rendszere egyértelműen 2016-ot jelez. Mi az utóbbit tekintjük hitelesnek.)

A történetet a Banco-Invest teszi igazán érdekessé; a cég látványosan teljesít a belvárosi önkormányzati ingatlanok 2006 utáni, Rogán Antal polgármesterkedése idején kezdődött kedvezményes felvásárlásában. A céget 2007 májusában jegyezték be, és két hónap múlva már meg is vásárolhatott kedvezményesen három önkormányzati ingatlant (Alkotmány utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Hercegprímás utca).

A kezdeti lendület után 2018-ban újra vásárolhattak a fideszes önkormányzattól: ezúttal a Haris közben egy 138 négyzetméteres üzlethelyiséget. A Banco-Invest, illetve ennek tulajdonosa, Banai Balázs körül egy meglehetősen kiterjedt céghálót találtunk, benne több figyelemre méltó figurával és céggel. És újabb belvárosi ingatlanokkal.

Kenőpénzzel fogták meg

A Banco-Invest korábbi társtulajdonosa a szintén ingatlanokkal foglalkozó Victoria Ingatlanhasznosító Kft. volt 2007-től 2015-ig (azaz a Molnár feleségével való társulás közben).

A Victoria ez idő tájt jutott ingatlanokhoz a Rogán vezette Belvárostól: 2007-ben a Kossuth Lajos, az Október 6., a Petőfi Sándor, a Váci utcában, illetve a Szent István körúton. Ráadásul e cég tulajdonosa az a Schimicsek Tibor, akiről már mi is megemlékeztünk (bővebben lásd: Ügynökök és cinkosok, Magyar Narancs, 2019. február 19.), mivel úgy szerezhetett meg egy 644 négyzetméteres Egyetem téri ingatlant nem sokkal 200 ezer forint feletti négyzetméteráron, hogy az ingatlan korábbi bérlője, az orosz állami bank nagyvonalúan lemondott elővásárlási jogáról az ingatlanos javára. (Schimicsek cége a Nádor utcában hasonlóképpen jutott egy 102 négyzetméteres fodrászszalon birtokába.)

Ha mindezt összesítjük, azt látjuk, hogy csaknem tucatnyi belvárosi ingatlanhoz jutott a Molnár feleségével bizniszelő kör, főképp Rogán Antal polgármestersége alatt. Ráadásul Schimicseknek – aki tehát a cégén keresztül Molnárék szoláriumában is érdekelt volt – a Síp utcában aranykereskedéssel foglalkozó vállalkozása is van; információink szerint ez utóbbi lehet az egyik érintett abban a lengyel–magyar áfacsalási ügyben, amelyet korábban a mára lemondott jobbikos Staudt Gáborhoz kötöttek a sajtóban.

De Banai körül nem csak Schimicsek az egyetlen izgalmas alak. Ott van például Juhász Károly, Banai korábbi üzlettársa. Kettejük bizniszét, egy Andrássy úti ingatlan megszerzését majd továbbadását, és közös cégük – román állampolgárokkal bevont – fantomizálódását az Index tárta fel korábban. Juhász Károly egyébként az az MSZP-közeliként számon tartott „táskás ember”, akit kenőpénz átadása közben értek tetten a 2000-es évek végén egy terézvárosi ingatlanügyben. (A terézvárosi szocialista közeli ingatlanpanamákról lásd: Kerületet vegyenek!, Magyar Narancs, 2009. január 29.) A Molnár Zsolt pincéjében üzletelő Banai életében azonban Juhásznál – akinek majd’ fél tucat közös cége van/volt a Banco-Invest tulajdonosával – fajsúlyosabb figura is feltűnik.

Banai ugyanis a cégnyilvántartás szerint fiatalon, a 90-es évek végén szállt bele a vállalkozásokba, és több olyan, javarészt ingatlanokkal foglalkozó cég közelébe került, amelyek már egy igazi nagyhal, a Borza Tibor érdekeltségébe tartozó Nemzetközi Menedzser Szolgálat Kft. (NMSZ) környékén lelhetők fel. Borza és Banai volt már tulajdonostárs (Legends Sportbár), váltották egymást ügyvezető-tulajdonosként (Egyetem tér 5. Szolgáltató Kft.).

Kettőjük közül egyértelműen Borza a nagymenő: alaphangon is milliárdos, a Heti Válasz korábbi cikke szerint az „egyik legnagyobb ingatlantulajdonos” a fővárosban, az NMSZ 2009-ben ugyanis négy tucat belvárosi, terézvárosi, erzsébetvárosi és egyéb lakással, üzlethelyiséggel és irodaérdekeltséggel rendelkezett.

Borza neve a budapesti alvilág ismert figuráival is összefüggésbe került, miután a „90-es évek végére részesedést szerzett a Citadellán működő mulatókomplexumban, és ezzel tulajdonostársává vált a bokszolóból éjszakai nagypályássá előlépő, a maffiaháborúk során később szitává lőtt Seres Zoltánnak”. Ezután Borza állítólag Vizoviczki László környékén tűnt fel, majd épp az ő cége lett a szintén alvilági szerepéről elhíresült Tasnádi Péter rózsadombi villájának tulajdonosa a 2000-es években.

De vissza a Kis Rókus utcába.

Adótartozás és tagadás

Mi következik mindebből a szocialista politikusra nézve? Annyi egészen bizonyosan, hogy Molnár – mint a felesége helyett eljáró személy és az ingatlan tulajdonosa – kapcsolatba került a Banco-Investtel és azzal a Banai Balázzsal, aki körül jelenlegi, vagy korábbi üzlettársként egyaránt találunk kenőpénzzel lebukott, szocialistaközeli táskás embert, korábbi, alvilági bekötéssel rendelkező ingatlanmágnást, illetve arannyal seftelő, az orosz állami bankkal igen jó viszonyban lévő belvárosi ingatlanost. Közülük többen elég jó kapcsolatba kerültek a Rogán-féle V. kerületi önkormányzattal, és fürtökben vásárolták onnan az ingatlanokat.

Kilátás a Molnár-pincéből

Kilátás a Molnár-pincéből

Fotó: vis.occrp.org

De miért keveredik ez a kör a szoláriumbizniszbe? Ami ráadásul nem hoz semmit a konyhára, hiszen a Banco-Invest belépése után semmilyen aktivitást nem mutatott a Leona-Sun, bár a Google utcaképe szerint (lásd fotónkat) még 2014-ben is kinn voltak a cég­táblák.

Banai Balázs lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre, Molnár Zsolt viszont igen. A politikus meglepőt nyilatkozott, amikor arról kérdeztük, milyen kapcsolata van a Leona-Sunnal. Dacára annak, hogy a cég az ő pincéjében működött, illetve annak, hogy a cég egyik tulajdonosának a meghatalmazottja volt, ezt írta: „Semmilyen kapcsolatom nincs és nem is volt, nem vettem részt a működtetésében.”

Megkérdeztük, mióta ismeri Banai Balázst, és milyen kapcsolatba van vele. Az ismeretséget nem tagadva Molnár ezt írta a Narancsnak: „Közszereplői tevékenységem során következetesen válaszolok minden politikai és köz­élettel kapcsolatos kérdésre, azonban azokra, amelyek nem érintik a közszereplői tevékenységemet, nem. Beleértve a családi, rokoni, baráti és ismeretségi kapcsolatokat.” További fogódzók híján csak feltételezzük, hogy Banai utóbbi kettőbe tartozik Molnár szempontjából. A politikus arra egyébként nem válaszolt egyértelműen, ismeri-e az említett szocialistaközeli táskás embert.

A Leona-Sun, azaz Molnár feleségének cége amúgy szomorú véget ért. Az inaktív évek után Molnár Eszter és Banai egyszerre szálltak ki 2016-ban, és jött az új tulajdonos, T. Sándor, aki egyből elköltöztette a vállalkozást egy óbudai panelház hatodik emeletére. T. azonban soha nem volt az a sikeres üzletembertípus: mind a négy hozzá köthető cég kényszertörlés alatt áll, őt magát pedig 2023-ig eltiltották a cégvezetéstől – mindezek alapján afféle „cégeltakarítónak” tűnik.

A Leona-Sunt 2017-ben törölték is az aktív magyar vállalkozások sorából, a bírósági végzés szerint a cégnek fellelhető vagyona nem, viszont 740 ezer forint ki nem egyenlített adótartozása volt. Ami feltehetően abból az időszakból maradhatott, amikor a politikus felesége is tulajdonos volt. „Sem a cég törléséről, sem az adótartozásáról, sem annak mértékéről – esetleges rendezéséről –, nincs információm. Ezekről az Ön kérdéséből szereztem tudomást” – állította válaszában az országgyűlési képviselő, aki a tárgyalt időszakban, 2014 és 2016 között az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának az elnöke is volt.

(A cégek adatai az Optentól és a cégbíróságtól származnak, az ingatlanokéi a földhivataltól. A cikk létrejöttéhez nélkülözhetetlen segítséget nyújtott Németh Dániel kollégám.)

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.