A digitális kompetenciafejlesztésre szánt uniós források útja

Megkínálva

Belpol

Több mint 30 milliárd forintot biztosított az Európai Unió Magyarországnak a digitális kirekesztettségben élő emberek készségeinek fejlesztésére. A hazai döntéshozók egy nagy állami cégnek, valamint a karitatív szervezeteknek kedveznek – a komoly szakmai tudással rendelkező civilek számára szinte esélytelen e források lehívása.

Az Európai Unió (EU) finanszíroz ún. operatív programokat, amelyek célja a tagállamok különböző fejlesztéseinek a támogatása. Az egyik a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz), amely „Magyarország digitális felkészültségének” javítását és versenyképességének növelését célozza. A teljes keretösszeg valamivel több mint 2 milliárd euró (mai ár­folyamon 790 milliárd forint), amely 80 százalékban uniós, 20 százalékban hazai forrásból áll össze. Az ennek keretében futó különböző projektek kedvezményezettjei összesen 732 milliárd forintot hívhatnak le.

A DataReportal nevű tematikus platformon 2025 novemberében közzétett felmérés szerint Magyarországon 94 százalékos az internethasználók aránya, azaz körülbelül 560 ezer ember kiszorul ebből a körből. A Központi Statisztikai Hivatal 2023-as jelentése szerint a 16–74 évesek 31, az internethasználók 34 százaléka rendelkezik alapszintű digitális tudással. A két célcsoport 19 és 20 százalékának alacsony volt a készségszintje, ami nagyjából 1–1,3 millió embert jelent. Ők lehetnek a digitális kirekesztettségben érintettek: olyan alacsony szintű készségekkel rendelkeznek, hogy ez jócskán meg­nehezíti a munkaerőpiacon való elhelyezke­désüket, a napi hivatalos ügyeik intézéseit, így akár az egészségügyi problémáik kezelését is. Jellemzően nincs internet-hozzáférésük, okostelefonjuk, ami mögött főként anyagi okok állnak. Nem tudják használni az applikációkat, az online ügyintézés felületeit, de az alapvető írástudással is gondjaik vannak. Félelem, bizalmatlanság léphet fel náluk a rossz felhasználói élmények miatt, és romlik a munkaerőpiaci érvényesülésük, vagy akár a közszolgáltatásokban, például az egészségügyben való részvételük lehetősége. Jellemzően az idősek, alacsony jövedelműek és iskolai végzettségűek, fogyatékkal élők, roma származásúak, hátrányos térségek lakói vannak kitéve e veszélyeknek.

A kiválasztott

A DIMOP Plusz keretében induló projektek egy része az „állampolgárok digitális kompetenciájának” fejlesztésével foglalkozik, magyarán növeli a digitális közszolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyét. A tervek szerint a DIMOP Pluszban 2030-ig legalább 182 ezer felnőtt vehet részt „belépő szintű” digitális kompetenciafejlesztésben, és három projekt keretében a digitális kompetenciák megszerzését igazoló 219 ezer mikrotanúsítványt fognak kiosztani.

Az említett programok közül az egyik a DIMOP_PLUSZ–4.2.7–23 (a továbbiakban: 4.2.7). Ennek a kerete 20 milliárd forint. Ez a kevésbé fejlett régiókban (Észak-Magyarországon, a Dél-Alföldön) lakó, a digitalizáció előnyeitől elzárt és emiatt hátrányokat elszenvedő személyeket (bárkit, de leginkább az idősebb vagy szerényebb körülmények között élő állampolgárokat) segíti abban, hogy eligazodjanak a digitális közszolgáltatások (Ügyfélkapu, eSZJA, EESZT stb.) használatában. Ezzel egy időben a projekt „kistestvérét”, a 2,1 milliárd forrást felhasználó DIMOP_PLUSZ–4.2.8–23 (a továbbiakban: 4.2.8) programot is meghirdették annyi különbséggel, hogy utóbbi Budapestre fókuszál. A tervek szerint az előbbibe 150 ezer, az utóbbi programba pedig 16 ezer főt kell bevonni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„Szeretem szórakoztatni a közönséget, nem gondolom, hogy ez egy lenéznivaló dolog lenne”

Tiszeker Dániel készített már fiatalokról szóló zenés életérzés-filmet (#sohavégetnemérős), magyar karácsonyi romkomot (Nagykarácsony) és krimibe bújtatott nosztalgiatripet (Nyugati nyaralás) is, ezúttal a 90-es éveket idézi meg Beléd estem című romantikus vígjátékával. Múltidézésről, független filmezésről és Fenyő Miklósról is beszélgettünk a rendezővel.

Íme pár filmötlet Valentin-napra

Ha Valentin-nap, akkor romantikus film – esetleg romantikus vígjáték, vagy épp romantikus horror, a lényeg, hogy a szerelem valamilyen formában megjelenjen benne. Szubjektív filmajánlónkban a mozik és a streamingplatformok kínálatából adunk ötleteket, hogy mit lehet és mit érdemes nézni a szerelmesek napján.

Gázórás akciók és alapítványi milliók – Radics Béla, a Fidesz ifjú performanszművésze

A 30 éves Radics Bélát Zuglóból juttatná be a Fidesz a Parlamentbe. A politikus az elmúlt években az erzsébetvárosi Fidelitasból indulva kötött ki a Fővárosi Közgyűlésben, politikai ellenfelei szerint legfőbb erénye, hogy kiválóan fel tudja mondani pártja propagandáját. Portrénk Radics Béláról, a Szentkirályi Alexandra-féle budapesti Fidesz reménységéről.

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.