A szakmában Kesuként ismert vidéki tévés menedzser a Kapos TV-től került 1998-ban a Pécs TV élére. Részt vett a Hálózat TV elindításában is. Feleségével magánvállalkozásban igazgatja a Barcs TV-t. Kilenc hónappal a parlamenti választások előtt többek között a helyi tévék politikai szerepéről faggattuk.
Magyar Narancs: Az általános közvélekedés szerint a helyi tévék függetlensége és a műsorok színvonala is gyakran megkérdőjelezhető.
Keresnyei János: Tisztában vagyunk azzal, hogy sokan az önkormányzatok szócsövének tartanak minket, és azt gondolják, "ezek a falutévék csak elszórakozgatnak közpénzen". Önmagában szerintem nem baj, ha az önkormányzat a tulajdonosa a tévét üzemeltető gazdasági társaságnak, hiszen erre kiváló példák vannak Nyugat-Európában is. Ha az együttműködést megfelelő keretek között szabályozzák, biztosítható a médiabéke. Ami a minőséget illeti: a kistelevíziók műsorai között éppúgy vannak gagyik, mint az országos tévék műsorai között. Csak adott esetben ezekre a műsorokra a nagyok elköltenek annyit, amennyiből egy kistévé egy egész éven át megél.
MN: Hogyan helyezné el a közösségi televíziózást a hazai médiapiacon?
KJ: Régi mániám, hogy nemigen találta meg a helyét. Sokáig szervezetileg és az elvárások szintjén is úgy kezelték a helyi tévét, mint valami művészeti intézményt, melyben egy szűk kör kiélheti televíziós vágyait - a nézettség másodlagos volt. A helyi tv valójában ugyanolyan kulturális ipari alakzat, mint bármely más televízió; célközönsége maximális kiszolgálására törekszik, s ipari módszerekkel dolgozik. Nem versenghetünk az országos csatornákkal, viszont azt nyújtjuk, amit más tévék a helybéliek - a helyi közélet és gazdaság szereplői, a település lakosai - számára nem adnak meg: helyi híreket és információkat. Hivatalosan ugyan kereskedelmi televízióként működünk, de a piacunk és lehetőségeink közszolgálati műsorok készítésére predesztinálnak. Woody Allen mondása érvényesül, miszerint "a televíziót nem nézni kell, hanem benne lenni". Itt nem eshet meg, hogy valamiről nem adok hírt, mert úgy vélem, nem ér annyit. Mindenütt ott kell lennünk, mert az embereknek az is fontos, ha az utcájukban szemétszedési akció van. A helyi tévék küldetése a hírszolgáltatás, ezért Pécsett az országban először vezettük be a 24 órás, folyamatosan megújuló hírműsort, melynek a 2001-ben megteremtett technikai háttere idehaza még forradalminak számított - például a Hír TV is tőlünk vette át az osztott képernyős felületet. (A Pécs TV fejlesztéséről szól Hightech című keretes írásunk - B. Zs.)
MN: A Pécs TV helyzete háttere miatt aligha általánosítható.
KJ: Ez így van. De nem minden pénz és technika kérdése. Nálunk óriási a mennyiségi követelmény, van úgy, hogy napi húsz anyagot is felveszünk. A kollégákat már kiküldtem handycammal és digitális fényképezőgéppel is. Azt mondtam, ha valaki cikizi őket, és jobb felvétele van, jöjjön, és azonnal betesszük adásba. A helyi tévénél a legfontosabb szempont, hogy minél több hír, a közösséggel kapcsolatos információ legyen benne. Ebbe az is beletartozik, hogy közvetítse az önkormányzati közgyűléseket. Az ülések nyitottak, úgyhogy ott kell lennünk. Így sem mindig derül ki a döntések hát-tere, ha nem nyomozunk utána.
MN: Milyen kategóriákat lehet felállítani a közösségi televíziózáson belül a település mérete, költségvetés stb. alapján?
KJ: A legkisebb közösség is megfogalmazza magát. Egy falusi ember felveszi például a kézikameráján a helyi eseményt, majd a videót leadja a falutévé. A három-ötezer lelket számláló településeken a helyi tv már heti egy "rendes" hírösszefoglalóval jelentkezik, egy részük az önkormányzati üléseket is közvetíti, és átlagban évi három-négy millióból működik. A tíz-húszezres városok tévés büdzséje évi 15-20 milliós, ebből átlagosan heti két saját gyártású műsor készül: a standard híradó és egy változó tematikájú (sport, kultúra etc.) félórás közéleti magazin (ezek támogatására 300 milliót különített el az ORTT - B. Zs.). A megyeszékhelyi és más nagyobb városi televíziók költségvetése eléri a 60-80 milliót, a nagyvárosi tévéknek 150-350 millió között van a pénzük. Ha a helyi tévék önkormányzati támogatását összesítjük, nagyjából kétmilliárd forintról beszélhetünk. Ha az állam ehhez hasonló összeget normatív alapon vagy az ORTT-n keresztül, pályázati úton szétosztana, megszűnne a helyi tévék anyagi kiszolgáltatottsága az önkormányzatokkal szemben. Orvosolnánk egyúttal azt az igazságtalanságot is, hogy a Magyar Televízió helyett mi látjuk el vidéken a közszolgálatiságot. Mert ha az mtv úgy szétdobná magát, mint mondjuk a horvát, és valóban napi két-három órában kapcsolná a regionális stúdiókat, akkor azt mondanám, hogy a vidéki Magyarország is arányosan részesül abból, amikor milliárdokkal segítik ki a köztévét. De így, hogy a körzeti stúdióknak nyolc perc műsorideje van, ezt nem tudom elfogadni.
MN: El lehet kerülni, hogy ne a helyi kormányzati erők befolyása érvényesüljön a közösségi televíziózásban?
KJ: A Pécs TV és a hozzá tartozó médiacsoport költségvetése meghaladja a háromszázmilliót, ebből 115 millió volt a város idei támogatása. Vagyis kereskedelmi bevételeink nagyobbak a helyhatóságtól érkező pénzeknél. A kulcs mégis az, hogy 1998-ban kidolgoztunk egy kommunikációs együttműködési programot az önkormányzattal, melyben rögzítettük, hogy milyen felületeket garantálunk a testület tagjainak. Fixálva van, hogy a polgármesternek negyedévente egyszer lehet egy egyórás interaktív fóruma, az ellenzéknek évente kétszer. Egy politikai ciklus-ban minden helyi képviselő kétszer hozzájut ugyanehhez a megszólalási lehetőséghez, így a kormányzó és ellenzéki pártok képviselőinek a megjelenése jobb is a szokásos kétharmad-egyharmad aránynál. Annyiban csúszik el, hogy a híradókban többet szerepel a polgármester, mert általában több eseményen vesz részt. Az együttműködési programban az a jó, hogy nem én döntöm el, mennyi jut a kormányzó pártnak, hanem kialkussza az ellenzékkel. Nekik az előző négy évben nem tetszett, amikor a polgármester egyedül szerepelt a tévéstúdióban, és kérték, hadd lehessenek ott ők is. A szocik belementek, nekem pedig hitelesebb lett a műsorom így, hogy egy vélemény mellé azonnal odaállíthatjuk a másikat.
MN: Hogyan néz ki a Pécs TV választási műsora?
KJ: Az országgyűlési és a helyhatósági választások előtt kilencvenperces élő, interaktív adásokat tartunk azoknak a politikusoknak a részvételével, akik átlépték a jelöltállítási küszöböt. Rendszerint felvetünk egy témát, és arról a résztvevők egy nyitókérdés után szabadon vitázhatnak. A pártok azzal kampányolnak, hogy a helyiek mellett az országos politikusaikat is felvonultatják. A helyi tévék jelentősége óriási a kampányban, hiszen a választókörzetek döntő többségében rajtuk keresztül zajlik a küzdelem.
MN: Hogyan néz ki ugyanez a kisebb helyi tévéknél?
KJ: A helyi televíziók kb. kilencven százaléka önkormányzati tulajdonban van. Sok főszerkesztő annak köszönhetően tarthatta meg a székét, hogy a kommunikációs együttműködési programot a HTOE tagjainak a rendelkezésére bocsátottuk, és ezzel ők is biztosítani tudták a helyi médiabékét. Az érdekvédelmi egyesületnek 76 rendes tagja van, műsoraik 1200 településen együttesen 6-6,5 millió nézőt érnek el. A HTOE központi reklámértékesítéssel is foglalkozik; a tagok reklámidejéből évi húsz percet szabadon értékesíthet. Ezenkívül jogi-gazdasági tanácsadásért fordulhatnak hozzánk, tagjaink jogdíjfizetési kedvezményt kapnak az Artisjustól, és engedményesen vásárolhatnak technikai eszközöket. Az állami és társadalmi szervezetek mindinkább tárgyalópartnernek tekintenek minket. Ott vagyunk az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló egyeztetéseken is.
MN: A közösségi tévék függetlenségét a kereskedelmi bevételek növelésével lehetne megszilárdítani. Hogyan állnak a helyi tévék a reklámpiacon?
KJ: Rettentő nehéz a helyzetünk. Korábban minden helyi tévének volt autós műsora, mert lehetett rá támogatót szerezni. Ma már egy Kaposvár méretű városban is a pesti ügynökségek intézik a helyi autókereskedések marketingjét. Vagy itt van Pécsett az Árkád Bevásárlóközpont - nem tudok vele mire menni, mert a reklámügynökség csak a helyi lapot szereti. Mindez arra vezethető vissza, hogy az AGB Hungary képtelen mérni a helyi nézettségi adatokat. Az országban összesen 840 mérőműszere található, miközben csak a HTOE tagjainak adása több mint 1200 kis- és nagytelepülésen látható. Adottak tehát olyan települések, ahol van helyi tévé, de nincs mérőműszer. Hiába produkálnak magas nézettséget, az ügynökségeknél használt médiaszoftverekben emiatt mégsem szerepelhetnek. Ugyanez a probléma a Hálózat TV-vel, amit azért hoztunk létre, hogy a közös műsoridőt jobb áron tudjunk értékesíteni. Hiába számít lefedettsége alapján a legnagyobb kistévének, javarészt kimarad az ügynökségek látóköréből. A legtöbb helyi tévé megmérette a nézettségét: Pécsett a vételkörzetben élők negyede (kb. 60 ezer ember) naponta legalább egyszer rákapcsol a csatornára. A városban az első számú információs forrásnak számítunk, és ez többnyire így van a többi helyi tévénél is. Tárgyaltunk a Szonda Ipsosszal, amely országosan is képes elvégezni a megfelelő mérési vizsgálatokat. Reméljük, a helyi televíziókat legalább kiegészítő hirdetési lehetőségként figyelembe fogják venni, hiszen az országos csatornákhoz képest töredék áron szerezhetnek nálunk reklámidőt.
MN: Hogyan érintette a Hálózat TV-t a szo-cialista kötődésű Régió Média Ügynökség megjelenése?
KJ: A politikai kötődést inkább nem kommentálnám. Mindenesetre nekünk jelentős károkat okozott, hiszen úgy szervez hirdetéseket a helyi tévékhez, hogy azt nem a Hálózat TV-hez hozza. Elvitt nagy megrendelőket, de a tervből, hogy a helyi tévéket fizikailag is összeköti, nem lett egyelőre semmi. Szerintem ez nyílt támadás volt, hogy ne legyen Hálózat TV, vagy legalábbis ne így legyen. Amit azért nem értek, mert a városi tévék legtöbbjében most épp szocialista többségű önkormányzat a tulajdonos. Igaz, hogy nem lehet a Hálózat TV-ben politikai részrehajlást felfedezni, és nem hív fel a polgármester, hogy mi legyen műsoron. Olyan kísérletek már korábban is voltak a helyi televíziók hálózatba szerveződéséhez, melyek nem tőlünk indultak ki (a legnevezetesebb Baló Györgyhöz és a TV 3-hoz fűződik - B. Zs.), de ezek elhaltak, mert velünk elfelejtettek egyeztetni. A Régió Média megjelenése sok helyütt generált politikai feszültséget. Tény, hogy a Hálózat TV akkor lehetne nyerő, ha sikerülne a visszirányú fizikai összeköttetést megteremteni. Ha innen feltolhatnám az anyagomat üvegszálas optikán Pestre, vagy a mai kor technikája szerint innen szerkeszthetnék egy hálózatos híradót, ami online mehetne fel a műholdra. Ezt mi nem tudjuk megfinanszírozni. Kétmilliárd forintja senkinek nincs rá, szerintem a Régió Médiának sincs. Pedig hihetetlenül nagy kommunikációs felület jönne létre, ha valaki összekábelezné az összes helyi tévét egy budapesti központtal. Akár önkormányzati konferenciákat is lehetne rajta tartani.
MN: Mennyire férnek hozzá a helyi tévék uniós pénzekhez?
KJ: A Hálózat TV és néhány városi tévé, ahol van erre kapacitás, sikerrel pályázhat. A Pécs TV tagja az Európai Nagyvárosi Televíziók Egyesületének, mely több közös uniós projektben is részt vesz. EU-s forrásokból három- és harmincmillió forint közötti bevételre lehet szert tenni projektenként.
MN: Megfigyelhető, hogy a vidéki településeken is egyre erősebb a médiakoncentráció, ami a vállalkozásokat üzletileg sikeressé, vezetőiket pedig hatalmi tényezővé teszi. A Pécs TV tevékenysége is szerteágazó.
KJ: Nekem az a dolgom, hogy igyekezzem a tévét a lehető legtöbb lábra állítani. Ha egy információt megszereztem, az már a digitális korszakban bármilyen eszközön kimehet; épp ez a multimédiás világ jellegzetessége. A Pécs TV-hez tartozik plusz egy kábeltévés csatorna, egy internetes hírportál, egy mozi, egy filmiroda. 'sszel indul a rádiónk, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiával közösen fenntartunk egy újságíró-iskolát, és a saját fejlesztésű számítógépes szoftvereink iránt is nagy a kereslet. Rádiót üzemeltetni rendkívül gazdaságos a tévével együtt - elég rá beállítanom másfél műszakot. Azt viszont nem hiszem, hogy mindez hatalommal párosul. Véleménymonopóliumról nyilván nincs szó, hiszen a média annyira pluralizálódott, hogy képtelenség lenne az információk fölött ellenőrzést gyakorolni. Aki pedig úgy érezné, hogy hatalomra tett szert, az biztos lehet, hogy hamarosan repül a helyéről.
MN: Azt hallottuk, hogy Rudi Zoltán megválasztása előtt felvetődött a neve lehetséges mtv-elnökként is.
KJ: Nem igaz. Legalábbis velem nem beszélt erről senki. De nincs is bennem ilyen vágy. Szeretek vidéken élni, és azt szeretném, hogy a vidéki emberek életminősége megközelítse a fővárosiakét.
Magyarországon elsőként a Pécs TV vezette be az infotévés adásstruktúrát. A szoftvert Angliából vették, és Zágrábban alakították át a Pécs TV igényeihez. 2001-ben hetvenmilliós hitelből a helyi televíziózás addigi legnagyobb informatikai fejlesztését hajtották végre, melynek köszönhetően a forgatott anyagok a központi háttértárról egy percen belül adásba helyezhetők. A honi televíziózásban a Pécs TV először alkalmazott automatikus adáslebonyolítót, és önerőből olyan archívumhálózatot fejlesztett ki, melyben a szöveget integrálták a kép mellé, és automatikusan mindenhová elkerül a súgógéptől kezdve az internetes keresőig. A Pécs TV tagja a Magyar Innovációs Szövetségnek, fejlesztéseire már külföldön is felfigyeltek. Sport- és egyéb élő közvetítésekhez közvetítőkocsit építettek. A Pécs TV-nél a szerkesztőknek is kell tudniuk alapszinten kiskamerázni és digitális editoron híradós anyagokat vágni.
