Nem támogatta a feljelentést az orosz metrókocsik ügyében a BKV felügyelő bizottsága

Belpol

A BKV felügyelő bizottsága a független szakértői vizsgálatot megtárgyalva három javaslatot fogalmazott meg: egyik sem kapott többséget, közöttük a DK-s tagoké, amely feljelentést szorgalmazott. A szakértői jelentés következtetése szerint a BKV közgazdaságilag, pénzügyileg jól járt a felújítással, jobban, mintha újakat vásárolt volna, a műszaki tartalom hibáit pedig garanciális javításokkal elháríthatja.

A BKV felügyelő bizottsága (fb) a múlt héten tárgyalta az M3-as metróvonalra vásárolt felújított orosz metrókocsik beszerzésének konstrukcióját, műszaki, jogi tartalmát taglaló jelentést. (A dokumentum részleteit elsőként a Népszava hozta nyilvánosságra több cikkben.) Katona Tamás, az fb elnöke lapunk kérdésére azt mondta, a vizsgálati anyaggal kapcsolatban többféle tartalmú határozatijavaslat-tervezetekről szavaztak, illetve kezdeményezték Karácsony Gergely főpolgármesternél a jelentés nyilvánosságra hozatalát.

Úgy tudjuk, egyik javaslat sem kapott többséget, így a DK delegáltjai által favorizált büntető feljelentésre vonatkozó sem.

A független szakértői jelentést januárban rendelte meg a főpolgármester, amelyet augusztus végére a Budapesti Műszaki Egyetem, egy ügyvédi iroda és egy gazdasági szakértő állított össze. A szakértők szerint a 222 kocsi nagyfelújítása annak ellenére is kedvezőbb közgazdasági és pénzügyi konstrukció volt újak vásárlásánál, hogy 30 éves élettartamuk során még 15 milliárd forintot kell rájuk költeni - legfőképpen a klimatizálás megoldására. Műszaki szempontból úgy ítélték meg, a 30 éves futásidőt képesek teljesíteni, amit a feltárt anomáliák kétségtelenül kedvezőtlenül befolyásolnak, különös tekintettel a padlókorrózióra. A leszállított járműveket azonban korszerűnek tartják, annak ellenére, hogy a gyártás minőségét bizonyos esetekben gondatlannak, sorozathibásnak, amelyek garanciális bejelentések sorozatát eredményezték. A szakértők a további hibák elhárításának haladéktalan megkezdését javasolják.

A jelentés megállapította, hogy a szerelvények felújítására kiírt felhívás szempontrendszere nem kényszerítette rá az ajánlattevőket arra, hogy adott ár mellett a legjobb műszaki tartalmat ajánlják meg, ezt a ténybeliséget a későbbi szerződésmódosítások is alátámasztják. A tendereztetési eljárással ugyanakkor a BKV nem sértett jogszabályt, nem volt jogszerűtlen, műszakilag csupán észszerűtlen, amit viszont kompenzálták a későbbi szerződésmódosításokkal. Ezekbe a vázszerkezet teljes újragyártása, új típusú vontatómotorok és a garanciális idő 20-ról 30 évre való emelése is bekerült.

A független szakértők megvizsgálták azt is, mi lett volna, ha a BKV maga oldotta volna meg a régi kocsik további karbantartást, illetve ha új szerelvényeket vásároltak volna. Előbbi opció lényegében kivitelezhetetlen lett volna, mivel a felszíni metrópótláshoz megfelelő mennyiségű úthálózat nem állna rendelkezésre, a lerobbant szerelvények vállalt élettartamán túli működtetése üzembiztonsági, baleseti és üzemszüneti kockázatait pedig a BKV nem vállalhatta volna. Ez a megoldás, a felszíni pótlás 100 milliárd forinttal haladta volna meg a felújított szerelvények 72 milliárdos költségét, nem szólva a plusz 255 milliárd forintos társadalmi kihatásán, amit a megnövelt környezetterhelés és a többlet utazási idő okozott volna.

Az új szerelvények vásárlására készített költség/haszon elemzés is a felújítás felé billentette a mérleget.

A szakértők szerint bár a felújított szerelvényeknek magasabbak az üzemeltetési költségei, mint az újaknak, azonban ez nem éri el az újak és a felújítottak beszerzési ára közötti különbséget, így összességében jó döntés szültetett az orosz szerelvények felújításáról.

A független szakértői jelentés kalkulációja szerint az új szerelvények 108 milliárd forintos beszerzése állítható szembe a felújított szerelvények 72 milliárd forintos költségvonzatával.

A konstrukció kiválasztásának hiteles történetéhez hozzátartozik az a lényeges körülmény, hogy BKV-nak nem volt más választása, mint a felújítás mellett dönteni. Az Orbán-kormány ugyanis politikai döntéssel jelölte ki az egyetlen utat: kormányhatározatban korlátozta a főváros lehetőségeit, csak azzal a feltétellel engedélyezte a hitelfelvételt a modernizálására, ha a főváros felújíttatja azokat. Erről a Fővárosi Közgyűlés 2014 augusztusában Tarlós István főpolgármester előterjesztésére egyhangúlag döntött ellenzéki támogatással.

A Főpolgármesteri Hivatalban érdeklődtünk arról, milyen intézkedést tervez Karácsony Gergely a jelentés ismeretében. Amint választ kapunk, közöljük.

Figyelmébe ajánljuk