A miskolci Tündérkert sorsa

Nem titok, csak titok

Belpol

Tíz éve kezdődött a Bükk lábánál fekvő Tündérkert mesésnek nem mondható története. Az angolkert hangulatú miskolci közpark – rövid, élénk időszaka után – csaknem öt éve vegetál. Tavaly áprilisban az önkormányzat az üzemeltetővel új bérleti szerződést kötött, ám annak részletei nem nyilvánosak.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy másfél hektáros rendezetlen terület, közvetlenül a diósgyőri vár tövében. És volt egy lokálpatrióta vállalkozó, aki szerződést kötött a miskolci önkormányzattal a terület bérlésére, majd pár év alatt gyönyörű szabadidőparkot varázsolt oda. A WOW Pihenőpark, amely 2020 áprilisában nyílt meg, méltán kapta a helyiektől a Tündérkert nevet.

Körhinta, kertmozi, kávézó

A La Crema Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2016-ban vette bérbe az akkor fideszes vezetésű várostól a korábban hulladéklerakónak használt, elhanyagolt ingatlant; a terület hasznosításáért évi 1,6 millió forint bérleti díjat fizetett az önkormányzatnak. Az üzemeltető parkosításba fogott, s ha kezdetben lassan is, de épült-szépült a terület. Az eredetileg vendéglátásban utazó vállalkozónak nyilván érdeke volt, hogy minél kellemesebb környezetben fogadhassa a látogatókat, szakértők becslése szerint százmilliókat költhetett a terület rekultivációjára – úgy, hogy a szerződés szerint az önkormányzat bármikor felmondhatta a megállapodást, és a bérlő semmiféle kártérítésre nem tarthatott volna igényt.

A Tündérkert hangulatos zugaival, tavacskáival, rózsalugasaival, nagy fáival, cserjéivel, kanyargó gyalogösvényeivel, kávézójával, kertmozijával, koncertjeivel és nem utolsósorban a velencei körhintájával hamar a miskolciak kedvelt közösségi tere lett, s a látványosságnak híre ment az országban is. Szabadtéri helyszín lévén még 2021 tavaszán, nyarán, vagyis a Covid-járvány idején is nyitva tartott, s majd csak 2021. szeptember végén írták ki a Tündérkert hivatalos Facebook-oldalára, hogy a szolgáltatások októbertől szünetelnek – hogy a járvány vagy más miatt, az akkor még nem derült ki a látogatók számára.

Szintén ekkor, 2021 októberében egy másik közösségi oldalon egy másik poszt is meg­jelent, ebben a Tündérkertet megálmodó és létrehozó vállalkozó, Vaszil Gábor azt írta: „A parkra nem mint befektetésre tekintünk, de a további jelentős beruházások miatt fontos számunkra a biztonság, amit egy pár évnyi bérlet nem testesít meg.” Majd felsorolta, hogy a jövőben szökőkutat, zenepavilont, mézeskalács házat és jégpályát szeretnének létrehozni a parkban. A város erre úgy reagált, nekik nincs tudomásuk arról, hogy a Tündérkertet bárki be akarná zárni vagy záratni. „Miskolc városa azt szeretné, ha a Tündérkert mint a város egyik legszebb és legszerethetőbb att­rakciója, továbbra is Diósgyőr vára mellett működne. Miskolcnak és a Tündérkert üzemeltetőjének erre élő szerződése is van.”

A vállalkozó posztjából kiolvasható volt, hogy szívesebben fejlesztené úgy a parkot, hogy az nem bérlemény, hanem a tulajdona. De vélhetően nemcsak a jövőbeni beruházások miatt szerette volna megvenni az ingatlant, hanem az addig ráköltött jelentős összegek miatt is. A környékbeliek elmondása szerint a vállalkozó az évek alatt több ingatlant is megvásárolt a Tündérkert közvetlen környezetében.

A papír kétszázason

Közben kiderült, hogy a miskolci önkormányzat képviselő-testülete már 2020 novemberében hozott egy közgyűlési határozatot, ami alapján a területet elidegenítenék. 2021 október közepén meg is jelent egy hirdetmény a Miskolc Holding oldalán, amely szerint kétfordulós versenytárgyalást hirdetnek, 64,8 millió forintért eladó a Tündérkert területe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.