Mozgalmas nemzetiségiszószóló-jelölés a magyarországi románoknál

Néma helyett bűnös

Belpol

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.

„Jött az atombomba!” – jellemzik néhányan a kialakult helyzetet, mások ennél is érthetőbben fogalmazzák meg véleményüket: „Szar került a ventilátorba.” E keserű mondatok kiváltó oka a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (MROÖ) nemzetiségi listaállításról döntő január 29-i gyűlése, amelyen a korábbi megállapodás ellenére – hogy ti. Kozma György elnököt jelölik országgyűlési szószólónak – Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester, az országos román önkormányzat tagja került a lista élé­re. A listavezető – a szavazati jogot kivéve – az országgyűlési képviselőkhöz hasonló jogállással, tiszteletdíjjal és egyéb juttatásokkal a hazai románság szószólója lesz az Országházban (szavazati joggal rendelkező nemzetiségi képviselő küldésére a mintegy 35 ezernyi magyarországi románságnak matematikailag sincs esélye). Tát Margitnak ez esetben összeférhetetlenség miatt le kell mondania polgármesteri posztjáról.

Legalább húsz évre visszanyúló, megannyi etnobiznisztől sújtott botránysorozat jellemzi a kisszámú honi román nemzetiségi közösséget. A 2024. júniusi, az önkormányzati választással egy időben megtartott nemzetiségi voksolás után úgy tűnt, a magyarországi románság megosztottságának vége lehet, és fokozatosan felszámolhatja a Kreszta Traján korábbi országos román önkormányzati elnök, majd parlamenti román szószóló köré épült érdekcsoportot (lásd: Hatalom- és rendszerváltás kezdődhet…, Magyarnarancs.hu, 2024. június 21.). Ám a jelek szerint nem így lesz. A 2024. október 1-jén hivatalba lépett 23 tagú, új összetételű MROÖ belső erőviszonyai átrendeződtek, és az addig hosszú ideig többségben lévő Kreszta-vonal, az Összefogás a Magyarországi Románokért Egyesület (ÖMRE) 10 taggal kisebbségbe került egy olyan koalícióval szemben, amelyet az a Kozma György vezetett, aki korábban Kreszta embere volt. A 13 fős frakció tagjai között szerepeltek a Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének, a Méhkeréki Románok Egyesületének, az Eleki Románokért Egyesületének és a Szegedi Román Kulturális Egyesületnek, valamint más civil egyesületek képviselői.

Kreszta Traján 1999-től 2014-ig volt az országos román önkormányzat elnöke, majd 2014-től a 2025 őszén bekövetkezetett haláláig a hazai románok parlamenti szószólója. Kreszta 11 évi, minimális aktivitással, viszont jó pénzzel járó szószólói „munkájáról” tavaly részletesen írtunk (lásd: A hallgatás ára, Magyar Narancs, 2025. június 17.). Emberein keresztül azonban 2014 után is felügyelte és irányította az országos önkormányzat munkáját. Halála után az MROÖ nem delegált senkit a törvényhozásba; a lista második helyén a barátból ellenséggé vált Kozma György volt, aki akkor már az országos önkormányzatot vezette. Kozma akkori magyarázata szerint a fennmaradó rövid időre azért nem ül be a parlamentbe, mert végig akarja vinni az országos román önkormányzat futó projektjeit. Attól azonban nem zárkózott el, hogy 2026-ban a nemzetiségi lista éléről bekerülhessen a törvényhozásba. Az Országos Választási Bizottság (OVB) delegálhatott volna a román listáról valakit a fennmaradó fél évre, de nem tette.

Ki legyen?

A 2024 őszén kezdődött új nemzetiségi önkormányzati ciklusban a fiatal, a korábbi rossz kompromisszumoktól és belső csatákból jórészt kimaradó Kozma György lett az MROÖ elnöke. Többségi frakciójában helyet kapott az ambiciózus Tát Margit is. Tátot akkor alig két éve ítélte el a bíróság költségvetési csalás miatt. A Gyulai Törvényszék ráadásul nem mentesítette a joghátrányok alól Tát Margitot, ezért felfüggesztett szabadságvesztése végéig, 2024 tavaszáig büntetett előéletűnek számított. Ez azonban nem zavarta abban, hogy 2022 nyarán elinduljon a méhkeréki időközi polgármester-választáson (amelyet éppen azért kellett kiírni, mert a jogerős ítélet nyomán Tátnak le kellett mondania), s azt a történtek ellenére nagy többséggel meg is nyerte. (A törvény, bármily furcsa, az újraindulást nem tiltja.) A hazai politikai kultúráról és a tiszta közélet hiányáról sokat elárul, hogy az EU-s pénzeket bizonyítottan elcsaló polgármestert újraválasztották. (Tát Margit büntetőügyéről lásd Felfüggesztett börtönbüntetés című keretes írásunkat.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.

Kik vagyunk mi?

Bár a választás lehetséges kimenetelére vonatkozó vélemények, spekulációk, kinyilatkoztatások jelentékeny hányada alapján azt hihetnénk, hogy voltaképpen már csak az kérdés, hogy kétharmada vagy csupán sima feles többsége lesz-e a Tisza Pártnak a leendő Országgyűlésben, ezúttal képzeljük el azt, hogy Orbán Viktor megnyeri az április 12-i választást.

Három méterrel a tenger szintje alatt

Április 13-a, hétfő reggel. Még csípős a tavasz, de lassan vége a fűtési szezonnak. Mindenhol kialvatlan emberek, a munkavégzés akadozik. Minden második ember csalódott. Elcsalódott, mondják, elcsalták! Többen szervezni kezdik a kivándorló bulikat. Mások csöndben csomagolnak.