Nyomás alatt – így buzizott és zsidózott lelkesen Novák Előd

  • L. T.
  • 2013. június 13.

Belpol

A jobbikos Novák Előd délelőtt szerény nyelvi eszközeivel kétségbeesett harcot vívott különféle fantázialények ellen a fővárosban. Tudósítás egy sajtótájékoztató-paródiáról.

Leleplezést vártunk Novák Előd délelőtti sajtótájékoztatóján, amit a jobbikos képviselő „Homoszexuális lobbi irányítja a kulturális kormányzatot?” címmel tartott a Budai Parkszínpad előtt. A felvetés ugyanis az elmúlt hét igen erőteljes kormánypárti buzizása után igencsak meglepőnek tűnt.

Nováknál természetesen nem Kósa, Semjén, esetlen a Kárpátia körüli minisztériumi cirkusz verte ki a biztosítékot, hanem a tegnapi, origo által megszellőztetett, ám sehonnan meg nem erősített hír, mely szerint Alföldi Róbert színházat kap, egyenesen Orbán Viktortól.

„A Jobbik Magyarországért mozgalom kénytelen feltenni a kérdést, hogy most épp homoszexuális vagy épp valamilyen zsidó lobbi az, aminek most engedelmeskedik a kormányzat, amikor Alföldi Róbert számára több száz millió forintot készül biztosítani, hogy ez a provokátor folytathassa a sok esetben magyar- és keresztényellenes színjátszást?” – indított Novák, hozzátéve, hogy a Fidesz már régen elzavarta volna Alföldit, ha „nincs valamilyen nyomás alá helyezve”.

false

 

Fotó: Legát Tibor

„Ezt, ha nehezen is, de megemésztettük, ám azt, hogy kitöltve a szerződését, 2013-ban újra színjátszó helyet biztosítsanak neki, elfogadhatatlan – mondta a képviselő. – Ma a fővárosban csupán egyetlen színház, az Újszínház van »nemzeti vezetés alatt«, és ugyan Dörner György sokszor öncenzúrát alkalmaz, és nem is egészen a mi szájunk íze szerint való az Újszínház működése, mégis az egyetlen, amit valamelyest mégiscsak a nemzeti oldalhoz közelebb állónak tekinthetünk.”

„Bizony, amikor Ferenc pápa is elismeri, hogy a Vatikánban is jelen van a meleglobbi, akkor beszélnünk kell erről. Mint ahogy arról is, hogy a Zsidó Világkongresszus kapcsán elszaporodtak azok a jelenségek, hogy különböző zsidó szervezetek szólnak bele a magyar politikába, kultúrába, hogy mit lehet és nem lehet Magyarországon” – mondta tovább Novák, konkrétan arra utalva, hogy Tarlós István meghátrált, hogy Tormay Cecile-ről utcát nevezzenek el.

„Nemcsak az önérzetünket sérti, hogy különböző zsidószervezetek ilyen elképesztő módon beavatkoznak a belügyeinkbe, nemcsak az ízlésünket sérti az, hogy különböző homoszexuális, provokatív megnyilvánulásokkal borzolják a kedélyünket, hanem ez már bizony nemzetbiztonsági kockázat is” – borongott Novák, hozzátéve, hogy ezeknek az embereknek nincs családjuk, így rendkívül sok szabadidejük van, és sok pénzük is (nem kell a családra költeni), ezért is rendelkeznek erős politikai befolyással. „Nem tudjuk, hogy Alföldi esetében miről van szó, egy újabb zsidó lobbiról vagy homoszexuálisról.”

A képviselő beszélt arról is, hogy milyen jó lenne, ha ahelyett, hogy Alföldi kapna színházat, inkább Koltai Gábornak adnák a sajtótájékoztató színhelyéül szolgáló, romos állapotban lévő Budai Parkszínpadot. Novák zsidó lobbiként a Zsidó Világkongresszust és a Mazsihiszt jelölte meg, konkrét neveket viszont nem mondott. A képviselő külön megkérte a sajtó képviselőit, hogy jelezzék: Ferenc pápa nevezi „meleglobbinak” a homoszexuális lobbit, nem ő.

Ezzel a gesztussal ért véget a sajtótájékoztató, pontosabban egy sajtótájékoztató paródiája.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.