Orbán felszólította a magyarokat, hogy álljanak ellen a modern időknek, és építsenek kereszténydemokráciát

  • narancs.hu
  • 2018. május 27.

Belpol

Most már nem az illiberális a menő.

A kormány és a Magyar Cserkészszövetség közös értékalapon áll – mondta az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor Nagykovácsiban, az országos cserkésznap nyitóeseményén, a felújított Teleki-Tisza-kastély ünnepélyes átadóján.

Orbán arról beszélt, hogy szerinte „az a hagyomány, világlátás és gondolkodásmód, amelyet a Magyar Cserkészszövetség és a kormány magáénak vall, egy tőről fakad”. A miniszterelnök azt is mondta, hogy „ha hagyjuk, a modern idők, az új kordivatok folyamatosan alááshatják azokat a kulturális alapokat,

amelyek a cserkészeket cserkészekké, Magyarországot pedig magyar országgá teszik”.

false

 

Fotó: MTI/Kovács Tamás


„Ez a cserkészközpont azonban az egyik erőcentruma lehet annak a 21. századi kereszténydemokráciának, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, a keresztény kultúrát, és a 21. században is esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására” – mondta a miniszterelnök a Teleki-Tisza-kastély parkjában, amelyet az épülettel együtt 2013-ban kapott meg a Magyar Cserkészszövetség.

A korábban az illiberális demokráciát meghirdető

Orbán nem először beszél kereszténydemokráciáról,

két napja a rádióban azt mondta, hogy „új vezéreszmére van szükség”, le kell porolni a kereszténydemokráciát, mert az megvédi a határokat, és szerinte a liberális demokrácia kiüresedett.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.