Parragh László örül, hogy a kormány nekiment az MTA-nak, szerinte ennek épp itt volt az ideje

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 3.

Belpol

Mert ő úgy látja, a kutatások jelentős része az íróasztal fiókjában landol.

Éppen ideje volt, hogy Palkovics miniszter úr kicsit átalakítsa a rendszert. Ezt régóta mondjuk – mondta Parragh László, az iparkamara elnöke a kormány MTA elleni harcáról az Egyenes beszéd tegnap esti adásában. Az Országgyűlés július közepén szavazta meg a Magyar Tudományos Akadémiát is érintő pénzelvonást, ami ellen tudósok tucatja tiltakozott.

 

De Parragh szerint ezzel nincs semmi gond. Az iparkamara elnöke azt mondta, Palkovics maga is akadémikus, érti a rendszer működését, fiatalon került be ebbe a körbe, ezért pontosan tudja, mi a különbség az alapkutatás, a fejlesztés és az innováció között. Parragh azt mondta, hogy alapkutatás az, ha tudjuk, hogy egy drótba, ha áramot vezetünk, az felizzik és világítani fog. Fejlesztés az, ha ebből csinálunk egy működő eszközt. Innováció pedig az, ha ebből csinálunk egy villanykörtét, szabványosítjuk, és belecsavarható egy lámpatestbe. Parragh szerint a magyar kutatások jelentős része az asztalfiókban landol.

Parragh Lászlóval július elején készítettünk interjút, ezt itt tudják elolvasni:

„Nem mi vagyunk a kormány”

A szakmunkások tananyagát cégek határozhatják meg a jövőben. A kamara tovább kampányol a gimnáziumi férőhelyek csökkentéséért, mert az oktatás pénzbe kerül, és aki olyasmit akar tanulni, ami szerintük nem hasznos, az fizessen. Egyelőre nem jön a kötelező kamarai tagdíj, de a kamarák így is milliárdokat költhetnek évente.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.