Rendkívüli bizottsági ülést kezdeményez az LMP az akkumulátorgyárak ügyében

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. február 2.

Belpol

Szijjártó Péter és Lantos Csaba mellett az akkumulátorszövetség képviselőit is meghallgatnák.

Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának rendkívüli ülésén hallgatná meg a Magyarországra tervezett akkumulátorgyárakról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert és Lantos Csaba energiaügyi minisztert az LMP.

Keresztes László Lóránt, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője, a bizottság elnöke csütörtöki online sajtótájékoztatóján elmondta: hiába tette fel két alkalommal is hivatalos fórumon a kérdést arról, hogy a meglévő és tervezett akkumulátorgyárak vízigénye pontosan mennyi, illetve mennyi lesz, a választ megtagadták, az információkat titkosították. Ezzel a törvényben rögzített tájékoztatási kötelezettségüket sem teljesítették az érintett tárcák.

Keresztes közölte: a bizottsági ülésen a két miniszter mellett meghallgatnák az akkumulátorszövetség képviselőit is. Arra várnak választ, hogy a kormány milyen mértékben tervezi a vízkincs felhasználását, milyen környezeti hatásokkal, kockázatokkal számol, milyen lakossági érdeksérelem mutatható ki az eddigi működés során. Mindemellett arra is kíváncsiak, hogyan alakulhatott ki az akkumulátorgyárak engedélyezésénél ilyen káosz és olyan helyzet, mint Gödön, ahol a kormányhivatal nem kötelezte a gyártót a monitoringtevékenységre.

A vízi közműrendszer Magyarországon az összeomlás szélén van, eközben a kormány rengeteg közpénzt fordít az „idegen akkumulátorgyártók” vízigényének kielégítésére. A legfontosabb feladat és a legnagyobb kihívás ma a vízkincs védelme – jelentette ki az ellenzéki politikus, aki szerint ezt a kérdést kiemelt nemzetstratégiai területként kell kezelni. Keresztes László Lóránt úgy fogalmazott: a kormány nem tesz mást, mint áruba bocsátja a vízkincset az „idegen akkumulátorgyártók” érdekében. Olyan tervet valósítanának meg, amellyel felélik a vízkincset és óriási a környezetszennyezés kockázata is.

 

A LMP-s politikus emlékeztetett, az embereket egyetlen helyen sem kérdezték meg, mi a véleményük a tervezett beruházásokról. A közmeghallgatásokat a lehető legrosszabb időpontokban és kis befogadóképességű helyszíneken szervezik, és előfordult, hogy a gyártó képviselője meg sem jelent.

A bizottság elnöke kitért arra is, hogy február 9-én Debrecenben tüntetést szerveznek a tervezett beruházás elleni tiltakozásul.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.