Sok háziorvos ma is úgy rendel, mint a Covid idején

Belpol

Nem lehet simán odamenni, csak előjegyzés alapján fogadnak, és dívik a „telemedicinális ellátás”. A kamara szerint ez nincs rendben, az államtitkárságtól vár iránymutatást.

„Az én szelíd nejem dühöngve jött haza a háziorvosától, mert az rápirított, hogy miért ment a rendelésre időpontkérés nélkül” – mondta a Narancs.hu-nak a szegedi Török József. – „Csak hát már egész hétvégén tűdőszúrásos köhögésekkel, 38,5 lázzal küszködött, influenzagyanúval. Mire várt volna? Erősködnie kellett, hogy mégis vizsgálják meg. A fia ugyanott hétfőn telefonált, csütörtökre kapott időpontot. A gyógymód mindkettejük számára ugyanaz lett: antibiotikum.”

Ahhoz, hogy a háziorvosnak előbb telefonálni kell, vagy e-mailt kell küldeni, időpontot kérve, a koronavírus-járvány idején szokhattak hozzá a betegek Magyarországon. Ennek a rendnek az előnyeivel a pandémia alatt mindenki tisztában volt. Sok rendelőben megszerették, és azóta is alkalmazzák.

Török József körbejárt hat körzetet a közelben, mind a hatban ez a metódus jellemző, ötben ki is írják, egy ismerőse is megnézte a gyermekorvosuknál, ott is ugyanez a helyzet. Az egyik váróban lefényképezte a kifüggesztett ellátási rendet, amely a háziorvos honlapján is fönn van.

Az első pont szerint a „légúti panaszokkal rendelkező és/vagy lázas beteg személyes megjelenés helyett először telefonon vegye fel a kapcsolatot a rendelővel. A telefonos jelentkezés alapján a panaszok és az előzményi adatok megismerését követően dönt a háziorvos a további tennivalókról.” Az is benne van, hogy „a rendelőben a betegfogadás – a sürgősségi eseteket kivéve – időpont-előjegyzés alapján működik, a jogszabályban és eljárásrendben előírt járványügyi és betegellátási előírások maradéktalan teljesülése érdekében”, és legyen mindenki türelmes, ha csak többszöri próbálkozásra veszik fel a telefont, mert „ezen idő alatt más páciensekkel beszélnek a vonalban, vagy betegellátás zajlik”, valamint

„előzetes időpont egyeztetése nélkül csak abban az esetben köteles a háziorvos ellátni a rendelési idejében hozzá fordulókat, ha heveny megbetegedésük vagy krónikus betegségük miatt ellátatlanságuk az egészséget károsító vagy a gyógyulást lassító állapotromláshoz vezethet.”

Szó van a maszkviselési kötelezettségről, az egy méteres távolság megtartásáról, a hét főben limitált létszámról a váróban, a kirakott fertőtlenítőszerek használatának javaslatáról érkezéskor, távozáskor. És végül: „Az alábbi működési rend javaslatot a hatályos jogszabályok és a legfrissebb eljárásrend alapján állítottuk össze.”

Török József – aki nyugalmazott népművelő – a kifüggesztett dokumentum fotóját mellékelve levelet írt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) háziorvosi tagozatának. Úgy érvelt, a hatályos szabály nem ilyen rendet ír elő, hanem olyat, hogy a háziorvosnál a betegeket – a sürgős esetek kivételével – érkezési sorrendben kell ellátni, és a rendelési idő egy részében kell biztosítani az előjegyzés lehetőségét. Az idézett dokumentum kifüggesztése tehát megtévesztő, szerinte az történt, hogy az „időpontosdi” megtetszett az orvosoknak, és erre valahogy nem figyel oda senki. Török József leírta, friss példa, hogy az ötig tartó rendelésnél a 4 óra előtt telefonálónak azt mondják, ne jöjjön aznap, tele a rendelő, holott kint ketten várnak, „és közben megy a telefonos távgyógyászat”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.