TASZ: többszörösen is jogsértő a legfrissebb tejesdobozbaki

  • narancs.hu
  • 2017. november 7.

Belpol

Visszaélés visszaélés hátán.

Október végén számoltunk be arról, hogy a Kárász Róbert fémjelezte tejesdobozkampányba újra hiba csúszott. Nemrég ugyanis újra kikerült annak a fiúnak, Márknak a fotója a polcon lévő dobozokra, akiről már nyáron is megírtuk, hogy bár eltűnt személyként van feltüntetve a dobozokon, valójában nincs eltűnve, mi például pillanatok alatt megtaláltuk őt a Facebookon, és érdeklődésünkre gyorsan reagált is. Itt a legfrissebb tejesdoboz, Márk arcképével, kinn a polcokon.

false

 

Korábbi cikkünkben körbejártuk, milyen jogi helyzet áll fenn ennél az esetnél, ám mivel nyáron Márk adatai még szerepeltek a rendőrségi nyilvántartásban, ott lehetett azt mondani: a cég és Kárász Róbert cége jóhiszeműen járt el az adatok felhasználásánál, igaz, ötpercnyi netes keresgélés már nem fért bele az idejükbe, noha Kárász cégébe a kampány kapcsán közpénztízmilliók ömlenek.

Most viszont más a helyzet, Márk fényképe – legalábbis így tudjuk Kárász Róbert közléséből – tévedésből került fel a tejesdobozokra. Meg is kérdeztük erről Asbóth Mártont, a TASZ jogászát, hogy ebben az esetben jogilag pontosan miről beszélünk. „Az eltűntként körözött személyek esetében az a sajátos helyzet áll elő, hogy a személyes adataik egy része közérdekből nyilvános adattá válik – ezért lehet őket megosztani a rendőrség honlapján vagy akár a tejesdobozon. Onnantól kezdve, hogy az illető megkerül, ez megszűnik, így visszaáll az eredeti állapot, és az adataik ismét nem hozhatók nyilvánosságra a hozzájárulásuk nélkül. A nyáron épp ez adta a helyzet jogi megítélésének nehézségét: nem lehetett tudni, hogy a rendőrség mulasztott-e, amikor nem távolította el Márk adatait a körözési nyilvántartásból, vagy a rendőrségnek nem is kellett hivatalos tudomással bírnia arról, hogy Márk már előkerült, így arról sem, hogy az adatbázisban szerepeltetett adatok már nem tartoznak a nyilvánosságra” – kezdi az ügy értelmezését Asbóth. „Időközben azonban Márk adatait levették a körözési adatbázisból, így a jogi helyzet immár teljesen egyértelmű: Márk nem eltűnt személy, nincs érvényben vele szemben emiatt körözés, így a korábban közérdekből nyilvánossá vált adatai felett ismét teljes egészében ő maga rendelkezik. Ha tehát a hozzájárulása nélkül szerepel a tejesdobozon, az rögtön kétféle jogsértését is jelenthet. Egyrészt visszaélnek a nevével, az arcképével, másrészt olyan információt terjesztenek róla, ami nem igaz – azt tudniillik, hogy eltűnt és keresik. A személyes adatok védelméhez és a képmáshoz való jog a polgári törvénykönyvben nevesített személyiségi jog, amelyeknek a megsértéséért személyiségi jogi pert lehet indítani és sérelemdíj megfizetését követelni. Ennél egyszerűbb azonban adatvédelmi pert kezdeményezni, ami azért kedvezőbb, mert ilyenkor nem a per kezdeményezőjének kell a jogsértést bizonyítania, hanem az adatkezelőnek azt, hogy jogszerűen járt el; és ilyen eljárásban is lehet sérelemdíjat követelni. Szintén személyiségi jog a jó hírnév védelméhez fűződő jog is – kérdéses, hogy a bíróság kimondaná-e, hogy annak a valótlan ténynek a híresztelése, hogy Márk eltűnt, kellően sértő rá nézve ahhoz, hogy ezzel megvalósuljon a jó hírnév sérelme. Ha igen, ezen a jogcímen is sérelemdíjat ítélhetnek meg Márk javára.”

A kampányt szervező Gap Média vezetője, Kárász Róbert jelezte a magyarnarancs.hu-nak, hogy nem ők hibáztak, ugyanis nem adtak le grafikát Márkról az Alföldi Tejnek. Azt ugyanakkor az ATV műsorvezetője nem értette, hogy a nyári botrány után miért kell „kellemetlenkedni” a cége által szervezett kampány kapcsán.

Az eset kapcsán tíz napja elküldtük kérdéseinket az Alföldi Tejnek, ám máig nem kaptunk rá választ. A mostani ügy ugyanis több kérdést felvet, már ha igaz, amit Kárász állít. Ezek alapján feltételezhető, hogy valahol a nyomdában történt a hiba, de kérdés, vajon miért nem tűnt fel senkinek, hogy hiba történt a dobozok készítésekor. Vagy ha feltűnt, miért nem zúzták be az egészet, mielőtt elkezdték beleönteni a tejet?

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.