Decemberben a Bors Tisza-adóról szóló különszámának betiltása miatt a kormányoldal máris azt kezdte hangoztatni, hogy Tisza-szimpatizáns bíró tiltotta meg azonnali hatállyal a nettó hazugságokat tartalmazó kiadvány terjesztését. Sőt az is elhangzott, hogy a bírósági rendszer a kormánypárt ellen van.
A Bors-különszám esetében valójában arról van szó, hogy a Tisza Párt a jó hírnevének megsértése miatt perelte be a Borsot, mondván, a különszámban megjelenteket minden valós tényalap nélkül tüntetik fel a párt adóterveként. A Tisza emellett ideiglenes intézkedésként azt is kérte, hogy a bíróság a per eldőlte előtt tiltsa meg a különszám terjesztését – a Fővárosi Törvényszék pedig helyt adott ennek, mivel a Tisza álláspontját nem is jelenítették meg a kiadványban, hiába közölte többször a párt, hogy semmi köze az állítólagos „kiszivárgott” adótervekhez, a személyiségi jogi per pedig a választásokig jó eséllyel nem fog lezárulni, tehát a kiadvány annak eredményétől függetlenül komoly károkat okozhat neki.
Szélesre tárt kapuk
Hasonló intézkedésre valóban ritkán van példa. Az ehhez hasonló sajtó- és személyiségi jogi pereknél hangsúlyosan fontos az egyes ügyek egyedi elbírálása. Ám több olyan ügyvéddel is beszéltünk, akik épp azt tapasztalták a bírói gyakorlatban – különösen a fellebbviteli fórumokon –, hogy a bírósági ítéletek egyrészt bevédik a propagandamédiát, másrészt jelentősen tágítják az értelmezési határokat, és bizonyos esetekben nagyon nehezen tudnak érvényt szerezni az igazuknak azok, akiknek nekimegy a propagandamédia.
Az általunk megkérdezett ügyvédek szerint az utóbbi években az az egyik tendencia a bírósági gyakorlatban, hogy a 2021 óta Varga Zs. András vezette Kúria és a 2016 és 2024 között a jelenlegi köztársasági elnök, Sulyok Tamás vezette Alkotmánybíróság (AB) – főleg a propagandamédia és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében – egyre inkább kitágította annak határait, hogy mi fér bele a véleménynyilvánításba.
„Tételes jogszabálysértést nehéz lehetne kimutatni – fogalmaz Litresits András ügyvéd –, mert a sajtópereknél amúgy is nagy jelentősége van a mérlegelésnek, de nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy bizonyos mérlegelési szempontok alapján ugyanabban a jogszabályi környezetben eltérő tartalmú döntések születnek. A mérleg nyelve a sajtóperekben alapvetően az, hogy egy bizonyos mondat tényállításnak minősül-e, mert akkor van helye vele szemben helyreigazításnak, illetve véleménynek, mert akkor nincs. Lényegében egyénre szabott jogalkalmazás van, és józan ésszel fel nem fogható módon mondják azt tényekre, hogy az vélemény, csak azért, mert a vélemény ellen nincs helye sajtó-helyreigazításnak.”
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
