A Palota Környezetvédelmi Kft. raktárát a lakóházaktól úgy kétszáz méterre alakították ki, a nyári gyermek- és ifjúsági táborral és az XV. kerületi sportközponttal (a volt Vegyépszer-pályával) szemben. A sajtóban vegyi raktárként emlegetett veszélyeshulladék-telepen a hivatalos közlés szerint elemeket, akkumulátorokat, festékszármazékokat, oldószereket és hûtõgépalkatrészeket tároltak. A környékbeliek többsége nem ismerte a céget, noha a telepen mûködik a fõváros egyik lakosságihulladék-gyûjtõ udvara. A Palota Kft. egy nagyobb, veszélyeshulladék-hasznosítással foglalkozó cégcsoport része. A cégektõl, intézményektõl és a lakosságtól begyûjtött veszélyes hulladékot a hulladékégetõkbe vagy -lerakókba szállítmányozza. Ennek megfelelõen a környezetvédelmi hatóságoktól kétféle engedéllyel bír: a fõfelügyelõségtõl begyûjtési-szállítási tevékenységre országos hatáskörrel, a területileg illetékes Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelõségtõl pedig veszélyes hulladék kezelésére. Mindkettõ eltérõ mennyiségû és összetételû veszélyes hulladékra vonatkozik.
Tûzijáték
Este fél tíz tájban kaptam a hírt otthonról, hogy a Szántóföld utcában veszettül ég egy raktár, "apád pedig pizsamában felment a tetõre, hogy megnézze, mi van". Fertályórán belül belül jött a következõ jelentés: "Apádnak meg kellett mosni a fejét. Csupa korom, a pizsama meg tele van fekete petytyekkel. Nemrég volt egy hatalmas robbanás, a tûzoszlop legalább százméteres volt, a hõhullám elért a házig. Azóta is mintha gázpalackok robbannának. A levegõ szúrós, keserû." A tûzoltók mellett a helyi katasztrófaturisták tömege is felsorakozott. Fényképeztek, videóztak. Néhányan a rendõrkordont kicselezve bemásztak az út túloldalán lévõ nyári napközis táborba, és a tetõrõl bámulták a fejleményeket.
A tüzet éjjel fél egyre sikerült eloltani. Noha a cég leltára szerint 187 tonna hulladék égett el, a polgári védelem szakértõi közölték, hogy a mért károsanyag-kibocsátás jóval alatta maradt a megengedett értéknek. Ennek dacára az égés során felszabaduló korom és sósavpára miatt azt tanácsolták a lakosoknak, hogy mossák le az autóikat, és ne egyenek mosatlan gyümölcsöt. Azok, akik nem bíztak a hírekben, levitték a gyereket a vidéki rokonhoz. Akiket már rákötöttek a nyáron épült csatornahálózatra, még napokkal késõbb is erõs nitrószagra panaszkodtak. A szúrós szag nappalra alábbhagyott, de esténként még egy hét múlva is érezni lehetett.
A rákospalotai tûzesetet Illés Zoltán országgyûlési képviselõ (Fidesz) kérésére a múlt szerdán napirendre tûzte az Országgyûlés környezetvédelmi bizottsága. Az ülésen részt vettek a cég és az érintett hatóságok képviselõi is. A környezetpolitikus az ülésen a katasztrófavédelem szemére vetette, hogy a lakosságot nem a valóságnak megfelelõen tájékoztatta. A sósavgáz a kémia törvényei szerint ugyanis klór jelenlétét feltételezi. Márpedig a klórozott szénhidrogének égésekor ezen a hõmérsékleten dioxin keletkezik; ez az egyik legagresszívebb rákkeltõ anyag. A dioxinszennyezés mértékérõl a tûzeset idején nem készült mérés. A katasztrófavédelem mozgó szondái az ehhez szükséges berendezésekkel nem rendelkeznek, és csupán az egészségre kevéssé veszélyes sósav, ammónia, kénhidrogén, szén-monoxid és nitrogén mennyiségét mérték. A tûz másnapján a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelõség és az ÁNTSZ közösen vett levegõ- és talajmintákat, melyek alapján a nehézfémtartalmakat (például cink, higany, kadmium, ólom stb.) és a klórozott szénhidrogéneket is vizsgálták. (Az eredményekrõl lapzártáig a Narancs nem kapott tájékoztatást.) Illés kifogásolta, hogy az ÁNTSZ mindössze három talajmintát vett, az üzemtõl távolabbra esõ területekrõl egyáltalán nem, így nem lehet reális következtetésekre jutni. Egy kérdésre válaszolva Csaba Károly országos tiszti fõorvos nem zárta ki, hogy a hulladéktûz következtében növekedhet a környéken a rákos megbetegedések száma.
Illés Zoltán szombaton a rákospalotai telep elõtt tartott sajtótájékoztatót. Követelte a lerakat végleges bezárását, mivel a cég a környezetvédelmi engedélyeket részben megsértve vett át és tárolt halogén tartalmú szerves oldószereket. Mint megtudtuk, e fokozottan tûzveszélyes hulladék kezelésére a Palota Kft.-nek egyáltalán nem volt engedélye, az a begyûjtési és szállítási licence alapján kerülhetett be a telepre. A vizsgálat megállapította, hogy a kigyulladt raktárban ebbõl nagyobb mennyiség volt az engedélyezettnél. Mivel a tûz miatt az oldószer is kigyulladt, égése során rákkeltõ anyagok képzõdhettek. Illés elmondta, hogy feljelentést kezdeményez a legfõbb ügyésznél, melynek kapcsán azt is szeretné kivizsgáltatni, hogy a hatóságok eleget tettek-e kötelességeiknek és megfelelõen tájékoztatták-e a közvéleményt. Bejelentette, hogy kezdeményezi a zöldkommandó felállítását, mely ilyen esetekben perceken belül a helyszínre érhet és megkezdheti a károk elhárítását.
Lokálpatriotizmus
A tûz okát egyelõre csak Varga A. Tamás, a Palota Kft. ügyvezetõje próbálta megmagyarázni a sajtóban - még november 3-án. Azóta hallgat. Véleménye szerint a katasztrófát egy selejtezett, lejárt szavatosságú galvánelem-hulladékban fellépõ rövidzárlat okozhatta. A hipotézist a tûzoltóság vizsgálata még nem erõsítette meg. Az ügyvezetõvel Illés sajtótájékoztatóját követõen megkíséreltük felvenni a kapcsolatot, de õ telefonon mindössze annyit közölt, hogy a helyi lakosok kérdéseire szívesen válaszol, miképp azt a kerületi kábeltévében is tette, de a széles nyilvánosság elõtt egyelõre nem kíván megszólalni. (Hiába mondtam, hogy odavalósi vagyok.) Erdõs Antal fõvárosi tûzoltóparancsnok-helyettes lapunkat arról tájékoztatta, hogy külön szakértõ elemzi a telepen tárolt gyúlékony anyagok egymásra hatása alapján, hogy mi lehetett a gyújtóforrás. Mivel a beszállító cégek listája meglehetõsen hosszú, a vizsgálat két-három hétig biztosan eltart. A tûzoltóság azt sem zárta ki, hogy valamilyen idegen anyag felbukkanása, azaz szándékos bûncselekmény áll a tûzeset hátterében. Mivel a tûz terjedésében tárolási szabálytalanságok is szerepet játszottak (gyúlékony anyagokat helyeztek el a leégett létesítmény és egy építés alatt álló raktárépület között, s ezek begyulladása okozta a kétezer négyzetméteres lángtengert), a meglévõ információkat már a vizsgálat lezárása elõtt megküldték a rendõrségnek. Több forrásból is azt hallotuk, hogy az újpesti Budalakk Kereskedelmi és Festékgyártó Kft. szabálytalanul tárolt veszélyes hulladékának kármentesítése során Palotára is kerülhetett néhány hordó. Tolcsvay Rózsa, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelõség fõigazgató-helyettese ezt a pletykát határozottan cáfolta, és leszögezte: a kb. 2000 hordót a rendeltetésének megfelelõen a Pyrus-Rumpold Rt. telepeire szállították a felügyelõség szoros ellenõrzése alatt.
Rossz pénz
A Palota Kft. a zöldek körében egyáltalán nem ismeretlen: az érdekkörébe tartozik például a gyõri veszélyeshulladék-égetõ mû, ahol 1999-2000-ben a garéi veszélyes hulladék egy részét is elégették, amivel összefüggésben egy ízben a megengedettnél ötvenötször magasabb értéket mértek dioxinból (lásd: Méreg a légben, Magyar Narancs, 2000. március 2., Lazán vett kazán, Magyar Narancs, 2000. június 29. és Elszáll a széllel, Magyar Narancs, 2000. augusztus 10.). Az 1996-ban alapított Palota Kft. kétszemélyes cég. Az ügyvezetõ mellett 99 százalékban a Szirtisas Vagyonkezelõ Rt. tulajdonolja, melynek vezérigazgatója Kálmán János, a szektor talán legbefolyásosabb eminenciása. (A Szirtisas tulajdonosa egy magánszemély.) Kálmán a 2002-es országgyûlési választásokon még a környezetvédelmi tárcát birtokló FKGP színeiben is elindult a fõvárosi listán. (Az üzletemberrõl lásd keretes írásunkat.) A Palota Kft. kigyulladt 2. számú raktárában a felügyeleti szervek korábban nem találtak kirívó hiányosságokat, csak néhány apróbbat az épület körül. Az 1000 négyzetméteres raktár speciálisan veszélyes hulladékok tárolására lett kialakítva. Egybefüggõ kármentõ betonaljzattal rendelkezik, a beton alatt további szigetelés fut, valamint egy dréncsõrendszer a szivárgás ellenõrzésére. A hatóságoknak évente egyszer, maximum kétszer van arra kapacitásuk, hogy egy telepet - általában az összes engedélyezõ szerv (vízügy, környezetvédelem, ÁNTSZ, tûzoltóság) együttes felvonulásával - ellenõrizzenek. Mint ahogy Erdõs Antal is utalt rá, egyetlen üzem mûködése sem stabil dolog. "Nem biztos, hogy ha a tárolt anyagokat ma a tûzvédelmi szempontoknak megfelelõen osztják el a helyiségben, akkor az holnap is így lesz."
A környeztvédõk szerint ez a tanulság nyugodtan általánosítható: a gyárkapun túl nem lehet garantálni, hogy az elõírt kezelési és mennyiségi korlátokat valóban betartják, és a veszélyes anyagokat például nem keverik-e (higítják) szabálytalanul. Ez nemcsak biztonságtechnikai kérdéseket vet fel. A ma még kémiai úton nem semlegesíthetõ hulladékokat monodepóniákban kellene õrizni, mert az anyagok további szennyezésével a késõbbi ártalmatlanítás lehetõségérõl mondunk le.
Bogár Zsolt
A hulladékbáró
Kálmán János a 70-es évek második felében egyetemi oktatóként dolgozott a Budapesti Mûszaki Egyetemen. A szakmában a CEFÜ "feltalálásával" szerzett ismertséget magának, amely eljárás azon alapult, hogy cementgyári fûtõanyaggá minõsítette át a különbözõ hulladékok keverékét. Az eljárást többen vitatták, mert az így elõállított termék kikerült a környezetvédelmi hatóságok látókörébõl, és égetéskor ellenõrizetlenül jutott a természetbe. Kálmán János 1989 decemberében alapította elsõ cégét, melyet remek érzékkel Környezetvédelmi Kft.-nek nevezett el; ennek egyik telephelye történetesen a rákospalotai Szántóföld utcában volt.
Amikor 1994-ben az Antall-kormány részben privatizációs jegy ellenében, részben E-hitelre megvételre kínálta a cementgyárakat, bevett szokás volt, hogy a külföldi multik összeálltak egy magyar partnerrel, és rajtuk keresztül jutottak az áruhoz. Ez mindenhol mûködött, kivéve Hejõcsabán, ahol a Környezetvédelmi Kft. vezette konzorcium hosszas jogvitába keveredett a svájci Holderbankkal (ma: Holcim) a helyi cementgyár birtoklásáért.
Az 1996-ban alapított Palota Kft. 1997-ben megvásárolta a Gyõri Hulladékégetõ Kft.-t, pár évvel késõbb a gyõr-bácsai gumitavak kerültek a Szirtisas Vagyonkezelõ Rt. ellenõrzése alá. A hírek szerint manapság Kálmán János rendelkezik a legnagyobb piaci részesedéssel a kórházi hulladékok hasznosítása terén. Tevékenysége szerteágazó: van például egy bútorgyára is. A Bubiv Palota bútoripari cég, melyet a Szirtisas Rt. és egy másik szatellitcég, a Septiker Bt. birtokol, szintén a Szántóföld utcában van, egy kicsit odébb.
