Tulajdonosváltás az MTK-ban - Kinek kell egy csapat?

  • Vári György
  • 2011.09.08 00:00

Belpol

Várszegi Gábor klubtulajdonos 16 év után kiszállt az MTK-ból, így az immár elsősorban a tavaly megválasztott Deutsch Tamás elnök terrénuma - röviden így összegezhetők az eladásról szóló sajtóbeszámolók. Az ügyletet tüzetesebben vizsgálva azonban kiderül: a helyzet korántsem ilyen egyszerű.
Várszegi Gábor klubtulajdonos 16 év után kiszállt az MTK-ból, így az immár elsősorban a tavaly megválasztott Deutsch Tamás elnök terrénuma - röviden így összegezhetők az eladásról szóló sajtóbeszámolók. Az ügyletet tüzetesebben vizsgálva azonban kiderül: a helyzet korántsem ilyen egyszerű.

Az MTK SE közelmúltját részben Hunvald György felettébb kétes csengésű neve fémjelzi. Az egyesület székháza Erzsébetvárosban található, ezért választotta a klub a helyi önkormányzat vezetőjét elnökké, és Devosa Gábor, Hunvald alpolgármestere az MTK-nak is alelnöke lett. Az elnökségben ugyanakkor Weinek Leonárd, Zugló egykori polgármestere is jelen volt, és bár Hunvalddal közös ügyleteiről számos cikk jelent meg, jelenlétét nem, legalábbis nem kizárólag ez magyarázza: Zuglóban - és egy idő óta az önkormányzat tulajdonaként - működik a Csömöri úti, Lantos Mihályról elnevezett sporttelep, ahol az MTK vívói és utánpótláskorú labdarúgói edzenek: vagyis a klub ehhez a városrészhez is kapcsolódik valamelyest. (Ebből is látszik, hogy a Magyar Testgyakorlók Köre atipikus módon nem kötődik mélyen városrészekhez, az ismertebb fővárosi klubok közül lényegében egyedüliként nemzeti, és nem regionális kötődéséről vall a nevében is, a valódi bázisát jelentő egykori zsidó polgárság asszimilációs elszánásáról tanúskodva.) Devosa Hunvald kényszerű távozása, őrizetbe vétele után arról tájékoztatta 2009. április 23-án a Népszavát, hogy főnöke távolléte nem okoz fennakadást, a klub anyagi helyzete konszolidált a válság, illetve a válságból adódó mérsékeltebb szponzorálási kedv ellenére is. Az egyesület még Erzsébetváros nevét is felvette, és az önkormányzat Devosa beszámolója szerint komoly összegekkel pótolta ki a központi költségvetés szerény, mindössze hétmilliós támogatását.

Azóta világossá vált, hogy a helyzet korántsem ennyire biztató. A betervezett önkormányzati támogatás a tervek szerint folyamatosan, évi 10-15 százalékkal nőtt volna; ezzel az összeggel is kalkulálva kötötték meg a szerződéseket, de a várt pénznek évről évre kisebb része érkezett meg a közvetlenül a tavalyi országgyűlési választások után megválasztott új elnök, a lapunknak nyilatkozó Deutsch Tamás szerint. Tavalyelőtt a tervezett összeg 75 százaléka, tavaly a választásokig pedig mindössze 30 százaléka. A tavalyi költségvetés igen szerény, mindössze 150 millió forint volt, és a régi elnökség leköszönésekor még ennek is hiányzott a kétharmada. Azt azonban Deutsch Tamás hangsúlyozza, hogy Hunvald itteni ténykedése kapcsán nem merülhet fel semmilyen visszaélés gyanúja.

Jöttek

A csőd közvetlen közelében döntött úgy Farkas Ferenc ügyvezető elnök és Devosa, hogy felkérik az MTK-hoz közismerten kötődő Deutschot (aki különben az elmúlt hétig az erzsébetvárosi Fidesz-alapszervezet elnöke is volt), vállalja el az elnökséget. Ezt minden szurkolói forrásunk úgy értelmezte, hogy a tavaly helyzetbe került, és a sportot amúgy is kiemelten kezelő Fidesz politikusától azt várták, hogy pártkapcsolatai segítségével szponzort, támogatást szerezzen a fizetésképtelenné vált egyesületnek. Deutsch úgy véli, ha bizonyára közrejátszott ilyen megfontolás is a felkérésében, nem kizárólag erről volt szó; aki pedig azt várja tőle, hogy mozgósítsa pártkapcsolatait, csalódni fog. Egyébként azt sem gondolja, hogy a Fidesz esetleges bukása után neki is mennie kell majd az MTK éléről. (Farkas Zoltánnal többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült beszélni, így az, hogy ő milyen megfontolásból gondolt Deutsch Tamásra, egyelőre homályban maradt.)

Deutsch tényleg hosszú távra tervez, ezt az is mutatja, hogy azzal a feltétellel vállalta a társadalmi elnökséget, ha hozhatja a "csapatát". Az általa felkért elnökségi tagok közül kettő, Szabó György és Ferdinandy István tavalyi megkeresése idején a Fidesz önkormányzati képviselője volt. Szabó azóta a Főkefe Nonprofit Kft. igazgatója és a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány kuratóriumi elnöke lett, Ferdinandy pedig képviselőből Zugló alpolgármestere. Deutsch Tamás szerint utóbbival a klub két legyet ütött egy csapásra, mert a mostani elnökség zuglói embere ifjan az MTK vívója volt. Szabóra az új elnök öntudatosan vállalt zsidósága miatt is gondolt, hogy ti. Szabó a személyével reprezentálja a klub kötődéseit, hagyományait. Szabó a Narancsnak elmesélte, hogy focimeccsen csak kétszer volt életében, még a 80-as évek elején. Mindkét alkalommal megverték, először a magyar-angolon a rendőrök, aztán egy Fradi-Dózsán az Újpest-szurkolók, akik osztálytársa zöld-fehér pólóját nehezményezték. Feladatát, amelyet menedzseri munkának tekint, komolyan veszi: több szponzorral is tárgyal, bár egyelőre nem árulhatja el, hogy kikkel. Úgy saccol, hogy az egyesület jelenlegi szakosztályai évi 300 millióból szűkösen ki tudnak jönni, félmilliárdból már aránylag kényelmesen, bár ebben a frissen megszerzett focisták igényei nincsenek benne.

Elnökségi tag még Fürjes Balázs, Deutsch egykori kabinetfőnöke és a Budapest Sportcsarnok újjáépítését koordináló miniszteri biztos is, akire elsősorban sportingatlan-fejlesztési tapasztalatai miatt számít a klubelnök (Fürjes a Wallis Ingatlan Zrt. vezérigazgató-helyetteseként is szerezhetett efféle tapasztalatokat), továbbá Osvalt Dénes és Somogyi János, akik Deutsch Péteren, az elnök atléta testvérén keresztül kerültek ismeretségbe az EP-képviselővel. Somogyi az ezredforduló táján a Híd Rádió (HR) Kft.-ben Deutsch Péter vezérigazgató-helyettese volt, Osvalt Dénes pedig felügyelőbizottsági tag. A HR-ben alkalmazott és résztulajdonos volt továbbá a cég eladásáig Palik László, aki jelenleg az egyesület 100 százalékos tulajdonában lévő MTK 1888 Zrt. (1888 az egyesület alapításának éve) cégjegyzésre jogosult vezető alkalmazottja. Az MTK 1888 vezérigazgatója Somogyi János elnökségi tag, aki ezeken kívül a frissen újjáalakult vízilabdaszakosztályt működtető kft. ügyvezetője is. Deutsch Tamás az egyesületi elnöksége mellett a zrt. felügyelőbizottságának elnöke, míg Fürjes a tagja. (A viszony Palik esetében is régi és bizalmi: Palikot 2001-ben Deutsch Tamás sportminiszter, akinek a riporter a tanácsadója is volt, a Hungaroring elnök-vezérigazgatójának nevezte ki.) Osvaltot és Somogyit, túl a személyes jó viszonyukon, elsősorban a klub gazdálkodásának helyes mederben tartására kérte fel az elnök.

Az anyagi viszonyok Deutsch és Szabó szerint lassan rendeződnek: jelenleg az immár 230 milliósra tervezett éves kiadások kb. 55 százaléka áll rendelkezésre, ám folyamatosan törleszteni kell az elmaradásokat is. Erzsébetváros önkormányzata továbbra is támogatja az egyesületet: most készítenek elő egy középtávú megállapodást, és Deutschék remélik: a kerület rábírható arra, hogy a klub éves kiadásainak a harmadát fedezze. A sportszponzorként amúgy is tevékeny gyógyszergyártó, a TEVA 2011-ben támogatta az egyesületet, a Regina Autókölcsönző is hozzájárul a költségekhez, és másokkal is tárgyalnak - bár a válság miatt változatlanul nehéz szponzori bevételekhez jutni.

Amióta Deutsch az elnök, a klub főleg a csapatsportokban terjeszkedik. A már említett vízilabdaszakosztály mellett, amelynek technikai vezetője az olimpiai bajnok kapus, Kósz Zoltán, a Deutsch érkezését követő néhány hétben feltámadt a hokicsapat is, a kissé rossz emlékű MTK-Meteor néven. (Az MTK 1975-ben egyesült a Vörös Meteorral egy különösen szép bundameccs után: ebből maradt a rendszerváltásig a klubnévhez hozzábiggyesztett VM.) A jégkorong Deutsch szerint jóformán önfenntartó, elsősorban a tanfolyami díjaknak és az ezeket kiegészítő jegybevételeknek köszönhetően. Nemrég férfi kosárcsapata is lett az egyesületnek, amelynek résztulajdonosa Spiriev Attila sportmenedzser vállalkozása, az ELITE Basket Kft., bár a meghatározó az MTK 1888 Zrt. befolyása. Az egyesület nemcsak több kerülettel, de immár több településsel is kooperál, a lokális identitás hiánya e tekintetben kifejezetten előnyös: a kosarasokat Törökbálinton indítják ebben az idényben, a vízilabdacsapatot működtető céget pedig MTK Szentendre Vízilabda Kft. néven jegyezte be az elmúlt hetekben a szövetség (az opten.hu cégadatbázisban csak az MTK 1888 Vízilabda, Úszó és Sportszolgáltató Kft. neve szerepel).

Maradtak

Csak épp a legfontosabb, a foci hiányzott a közelmúltig, noha a tavaly bejegyzett MTK Család Hagyományőrző Egyesület képviselőinek beszámolója szerint már első találkozásukkor azt mondta Deutsch Tamás, hogy "labdarúgás nélkül nincs igazi MTK". Nemrég aztán komoly előkészítés után eljött a pillanat, amikor a gyerekkora óta meccsekre járó Deutsch álma legalább részlegesen valóra vált. Két hete érkezett a hír (amiről futballberkekben egyébként évek óta sugdolóztak), hogy Várszegi Gábor 16 év után "kiszáll az MTK-ból", és úgy megy, ahogy jött: a csapat akkor is a másodosztályban játszott, most is oda került. A "kiszállás" azonban erős túlzásnak tűnik, ha alaposabban vesszük szemügyre az új tulajdonviszonyokat (azt, hogy mennyiért kelt el a szakosztály, nem tudjuk, a Népszabadság információi szerint igen jutányos áron, amit egy évtized alatt kell kifizetni). Az akadémia működtetéséhez hozzájárul a Népszabadság szerint a Liverpoollal kötött szerződés, a játékosok eladásából befolyó pénz és a kiemelt futballakadémiáknak érkező központi költségvetési támogatás 200 milliós összege, ami azt sejteti, hogy a foci önmagában jóval több pénzbe kerül, mint a többi szakosztály együtt. A focicsapat tavaly 490 millió forintból gazdálkodott.

A futballcsapatot működtető MTK Budapest Zrt. új tulajdonosa 40 százalékban az egyesület, 30-ban az MTK Hungária FC, 20 százalékban a zrt. vezérigazgatója, Domonyai László, 10 százalékban pedig Tamási Zsolt, az MTK utánpótlását nevelő agárdi Sándor Károly Futballakadémia vezetője. Az egyesülettől független 60 százaléknyi tulajdonrész tehát Várszegi egykori munkatársainak a kezében van: az MTK Hungária FC elnöke, Bukor Ferenc Várszegi üzlettársa, akinek Pirex-98 Kft. nevű cégében a Fotex is tulajdonos. Domonyai Lászlónak éppen a most gazdát cserélt MTK Zrt. volt a Várszegi cégeivel közös tulajdona, 10 százalékos részesedése most 20-ra nőtt, ami - szokatlan módon - leválthatatlanná teszi a cégnél betöltött vezérigazgatói pozíciójából (az amúgy Deutsch elnökölte tulajdonosi testület döntéseihez 80 százalék + 1 szavazat szükséges). Az, hogy az eladó Várszegi Gábor ezt így kisakkozta, meglehetősen szoros bizalmi viszonyt feltételez közte és Domonyai közt. Annál is inkább, mert a szurkolók egy részében, főleg a fent említett, 100-200 fő közti tagsággal rendelkező MTK Család szurkolóiban felmerült, hogy Domonyainak igencsak le kellene vonnia a konzekvenciákat a három éve még bajnokságot nyert focicsapat csúfos kieséséből. A drukkerek továbbá - minden hálájuk ellenére - neheztelnek kissé Várszegire is azért, hogy e következtetés levonását lehetetlenné tette. A másik szurkolói csoport, az MTK Baráti Kör (elnökségében például Rónai Egonnal, az ATV, és Dénes Tamással, a Juventus Rádió műsorvezetőjével, aki emellett időjós is az Echo Tv-ben, valamint Gesztesi Károllyal) viszont bízik Domonyaiban és Garami József edzőben, aki ugyancsak maradt a kiesés ellenére is. Tamási Zsolt akadémiavezető helyzetét, aki a gazdát cserélt vállalkozás jogelődjének számító MTK Hungária Kft.-ben jegyzési joggal rendelkezett, jól megvilágítja az a tény, hogy az akadémia területét a rajta álló épülettel együtt továbbra is Várszegi Gábor birtokolja. A focirajongó nagytőkés tehát üzlettársán és a cég majd harmadával rendelkező alkalmazottakon keresztül továbbra is rajta tartja szemét és kezét a klubon. Némely szurkolók egyenesen úgy fogalmaznak (óvatos reménykedéssel), hogy távozása talán nem is végleges döntés volt. Forrásaink sem mondtak mást, mint ami hivatalosan is elhangzott: Várszegi nem életvitelszerűen lakik Magyarországon, ezért nem látja értelmét annak, hogy magyar focicsapat tulajdonosa legyen. Ám, mint egy hozzá közel álló forrásunk mondja, érez annyi felelősséget 16 évnyi kapcsolat után az MTK-ért, hogy ne vonuljon ki végleg. Persze, ha jól mennek majd a dolgok, vagyis ha Deutschnak sikerül szponzorokat szereznie és beindítania az üzletet, nem kell a régi tulajdonos hosszú árnyékával küszködnie. Domonyai László pedig arra emlékeztette lapunkat, hogy Várszegi már két éve is mondta: akár egy forintért is adná a klubot, ha tudná, hogy biztos kezekbe kerül - a Deutschcsal felálló MTK-ban pedig megbízott.

Együtt folytatják

Egyes forrásaink szerint Deutsch nem szívesen törődött bele Domonyai mozdíthatatlanságába. A klubelnök ezt azonban cáfolja: Domonyait, ahogyan Garami edzőt is a saját területük öt legkiválóbb magyarországi művelője közé sorolja. De Domonyai szerint is a rövid idő ellenére jó munkakapcsolat alakult ki közte és Deutsch Tamás között. Szerinte az élvonalból való kieséshez a játékosok túl gyors eladása járult hozzá leginkább, ezért meg kell találni az egyensúlyt az eladott és helyben maradó labdarúgók között. A szurkolók közül is sokan egyetértenek e helyzetértékeléssel, sőt vannak, akik úgy vélik, mindez azzal magyarázható, hogy Várszegit a minél gyorsabb haszon érdekelte, és nem az eredmények. Ezzel magyarázzák azt is, hogy nem nagyon fektetett be a marketingköltségekbe; forrásaink szerint valóban kalkulálhatott úgy is, hogy az akár megduplázódó nézőszám sem hoz annyit jegybevételből, hogy effélére érdemes legyen költeni. Deutsch mindenesetre elszánt ebben, kezdeti lépésként azzal is elégedett lenne, ha a nézőszám legalább az igen alacsony hazai átlagot elérné.

Némelyek általában is úgy látják, hogy a klubba az elején sok pénzt befektető Várszegi az utóbbi években, de főleg 2008 óta inkább csak kivett az MTK-ból. A klubot működtető zrt.-nek mintegy negyedmilliárd forintos tartozása van, ebből úgy 200 millióval Várszegi cégeinek jönnek - vagyis a baráti árat fizető új tulajdonosok ezt a tartozást is megvásárolták. Domonyai kérdésünkre határozottan kijelentette, hogy a tartozást természetesen visszafizetik. Az mindenesetre aligha vitatható, hogy Várszegi befektetése nélkül az elmúlt másfél évtizedben bizonyosan nem lett volna sikeres az MTK, sőt az sem biztos, hogy a másodosztályba lecsúszott csapat egyáltalán túlélte volna az üzletember nélkül a 90-es éveket. (Az üzleties szűkkeblűség vádját elvető nézőpontból értékeli Várszegi Gábor klubtulajdonosi működését előző számunkban Dénes Ferenc sportközgazdász - lásd: "Kék-fehér mezt, zöld-fehér mezt csináltasson nékem", 2011. szeptember 1.)

Különben Orbán Viktor is a játékosok gyors eladását tartja az MTK-történet tanulságának a felcsúti futballakadémia honlapjának adott, a téma súlyának megfelelően tekintélyes terjedelmű nyilatkozatában - ugyanakkor a kormányfő az úttörőknek kijáró tiszteletéről biztosítja Várszegit. Orbán az MTK-t a magyar sporttörténet meghatározó szereplőjének nevezi, nyilvánvalóan visszautasítva ezzel Lenhardt Balázs jobbikos képviselőnek az Országházban előadott nyíltan antiszemita megjegyzéseit.

Kell egy csapat, ahogyan Mándy Iván (és Sándor Pál) hőse megfogalmazta. Az MTK Deutsch Tamásnak és a látszat ellenére valamelyest Várszegi Gábornak is kell; egyelőre megosztoznak rajta.

Neked ajánljuk

„Félig-meddig röhögtem”

  • Soós Tamás

Rapben ritkán hallani ennyire zavarba ejtő érzelmességet, amelybe mégis rengeteg ön­irónia vegyül. A Take Me Please című, Friss Hús-nagydíjas kisfilmjéről ismert animátor, Hegyi Olivér nemrég adta ki első, punkosan nyers lemezét Sírunk és nevetünk címen, s a korong generációs látleletnek sem utolsó. Ön­ostorozó szövegekről, a harmincpluszosan kezdett rapkarrier előnyeiről, és arról a politikai szakadékról is beszélgettünk, ami a Fidesz-szavazó szülőktől választja el a korosztályát.

Odalent, a fenéken

  • Bacsadi Zsófia

Jimmy McGovern és a BBC háromrészes drámasorozata nem bíbelődik sokat az expozícióval: egyből behajítja nézőjét az addig büntetlen előéletű Mark Cobden (Sean Bean) börtönfelvételi procedúrájába.

Kebabpizza

A podcast a hangzó újságírás gonzója vagy punkja, s hogy ez felszabadító megújulása, vagy épp válságtünete, hovatovább hattyúdala-e az audiozsurnalizmusnak, az továbbra is a befogadói ízlésen múlik. Az mindenesetre kétségtelen, hogy ami izgalom ma ebben a műfajban vagy műnemben lehet, az leginkább a podcast háza táján keresendő.

Verseny, társakkal

A járványadatok ismeretében fölöttébb abszurd és érzéketlen dolog lenne Beethovent megtenni 2020 nagy vesztesének, de tény, hogy a komponista emlékéve jócskán megsínylette a (kultúr)élet leállását.

Helyzetgyakorlatok

  • TPP

Pályaindító film volt a Rengeteg, eredeti, szokatlan, izgalmas. Hét, egymással közvetlenül össze nem függő etűd, hét, visszatérő kört le­író párbeszéd, hét, ítéletalkotó reflexeinket próbára tevő, nyitott befejezésű, ám önmagukba zárult világok találkozásra való képtelenségét megjelenítő szituáció.

„A pénz nem elég”

Megkerülhetetlen gyűjtő, a magyar kultúra egyik legbefolyásosabb szereplője. Egyebek mellett gyűjteményépítésről, a Centre Pompidou akvizíciós bizottságában vitt szerepéről és a Magyar Nemzeti Bank műtárgyvásárlási tanácsadójának a feladatairól kérdeztük.

Pogromok alulnézetből

Apor Péter legfőbb kutatási területe Kelet-Közép-Európa kultúrtörténetének vizsgálata a 20. század második felében, a térség nemzetközi folyamatokban betöltött szerepének áttekintésével kiegészítve.

Városvarázs

  • Sándor Panka

Pelsőczy Réka rendezése felvillantja a lehetőséget, hogy milyen is lenne, ha friss szemmel, turistaként tekinthetnénk Budapestre.

Komisszárkultúra – I. rész

  • Farkas Zsolt

Kulturális hadviselés hosszú távú politikai program- és stratégiajavaslat a „NER” (Orbán-Fidesz) számára, hogyan kell a magyar közintézményrendszer totális bürokratikus fideszesítését betetőzni a kultúra és az oktatás minden résztvevője, és végső soron mindenki gondolkodásának fideszesítésével.

Géppuskával Bodri ellen

Gyakori, hogy a szomszédban kutyás, macskás, netán kígyót tartó ember lakik, de mi a teendő, ha a lakóközösségből valakit sérelem ér? Milyen írott és íratlan szabályok szerint zajlik a kisállatos együttélés a társasházakban?

Eszi, nem eszi

A világon előállított összes élelmiszer egyharmada hulladékká válik, mielőtt a termelőtől a fogyasztóig jutna. Az élelmiszer-pazarlás Magyarországon is jelentős, de jó néhányan vannak, akik megpróbálnak tenni ellene.