Új eljárást írt elő a másodfokú bíróság az értelmileg sérült diákok dunavecsei bántalmazása ügyében

Belpol

A dunavecsei speciális iskola volt igazgatóját első fokon 1,6 éves felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a rábízott gyerekek bántalmazásáért, de a Kecskeméti Törvényszék ezt nem tartotta szabályosan meghozott ítéletnek, ezért új eljárásra kötelezték az elsőfokú bíróságot. 

Mint decemberben megírtuk, a Kunszentmiklósi Járásbíróság október 2-án tartott előkészítő ülést a Dunavecsei Egységes Gyógypedagógiai Módszertan Intézmény, Általános Iskola és Szakiskola Kollégium (EGYMI) volt igazgatója ügyében.

Tavaly júliusban számoltunk be arról, hogy lezárult az egy éve tartó nyomozás a dunavecsei speciális iskolában történtekkel kapcsolatban, ahol értelmileg és testileg sérült 7–16 éves gyerekek éveken át szenvedtek el testi, lelki bántalmazástLapunknak sikerült hozzájutnia egy hangfelvételhez is, amelyen a volt vezető verbális bántalmazást alkalmazott egy kiskorú gyermekkel szemben. Az áldozatok az iskola cikksorozatunk közben eltávolított igazgatóját nevezték meg bántalmazóként. A rendőrség háromféle bűncselekmény elkövetése miatt javasolt vádemelést az ügyészségnek. A Bács-Kiskun-Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában bűntette, kiskorú veszélyeztetésének bűntette, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés bűntette miatt emeltek vádat Laub Miklós ellen. Ezeket sorozatosan követte el a Dunavecsei EGYMI volt igazgatójaként.

A bíróság első fokon Laub Miklóst 1 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte, végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A gyerekkel való foglalkozástól nem tiltotta el, csupán az intézményvezető foglalkozás gyakorlásától. Laub valamennyi vádpontban elismerte bűnösségét: 9 rendbeli kiskorú veszélyeztetése bűntettét, 8 rendbeli – részben folytatólagosan elkövetett – bántalmazást közfeladatot ellátó személyként elkövetve, valamint folytatólagosan elkövetett testi sértés bűntetteit. Az ítélet szerint az egyik növedék arcát lilára verte az általa vezetett iskolában, ahova csak értelmileg vagy testileg is sérült gyermekek járnak. 

Azóta Kecskeméten sor került a másodfokú tárgyalásra, mivel az ügyészség fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen. A Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete érdemi felülbírálatra alkalmatlan, mert olyan, a másodfokú eljárásban nem orvosolható eljárási szabálysértést valósított meg, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a joghátrányok kiszabására.

De mi volt a legfontosabb kifogása a másodfokú bíróságnak? Az előkészítő ülésen a volt iskolaigazgató elismerte a büntetőjogi felelősségét minden vádpontban, lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, és nagyon sajnálta a történteket. Ugyanakkor a vádiratban írtakat túlzónak tartotta, mert szerinte a bántalmazása nem volt olyan nagy erejű, inkább csak kisebb. Minden cselekményét azzal indokolta, hogy megfegyelmezze a gyerekeket, mivel a kollégái nem tudták megoldani a konfliktusokat, rá bízták azt. Azt vallotta, hogy ez volt az egyetlen eszköz a kezében.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.

Kik vagyunk mi?

Bár a választás lehetséges kimenetelére vonatkozó vélemények, spekulációk, kinyilatkoztatások jelentékeny hányada alapján azt hihetnénk, hogy voltaképpen már csak az kérdés, hogy kétharmada vagy csupán sima feles többsége lesz-e a Tisza Pártnak a leendő Országgyűlésben, ezúttal képzeljük el azt, hogy Orbán Viktor megnyeri az április 12-i választást.

Három méterrel a tenger szintje alatt

Április 13-a, hétfő reggel. Még csípős a tavasz, de lassan vége a fűtési szezonnak. Mindenhol kialvatlan emberek, a munkavégzés akadozik. Minden második ember csalódott. Elcsalódott, mondják, elcsalták! Többen szervezni kezdik a kivándorló bulikat. Mások csöndben csomagolnak.