Újabb negatív csúcs: nálunk a legkilátástalanabb a szegények helyzete az EU-ban

  • narancs.hu
  • 2021. november 4.

Belpol

Átlagosan havi 67 050 forintból élnek Magyarországon a szegények.

"A legutóbbi adatok szerint Magyarországon kívül nincs olyan ország az EU-ban, ahol nagyobb lenne a szegények kilátástalansága, reménytelensége a jövedelmi helyzetük felzárkózását illetően" - írja az mfor.hu.

Mint írják,  míg hazánk a szegénység rés mértékét tekintve eddig valahol a tagállamok mezőnyének második felében végzett, a 2020-as rangsorban az abszolút utolsó helyen végeztünk.

A szegénységi rés megmutatja, hogy a szegények átlagos jövedelme milyen mértékben marad el a szegénységi küszöbtől, vagyis a medián átlagjövedelem 60 százalékának megfelelő összegtől. Minél magasabb a szegénységi rés, annál nagyobbak az anyagi különbségek, annál kisebb a szegénységből való kitörés esélye.

 2020-ban a szegénységi küszöb 105 259 forint volt, az ez alatti jövedelemmel rendelkezők átlagos jövedelme ettől 36,3 százalékkal maradt el tavaly, vagyis átlagosan 67 050 forintból élnek Magyarországon a szegények - írja az mfor.

Megjegyzik:  az ezredfordulóig visszamenőleg sosem volt példa ennél nagyobb szakadékra a szegénységi küszöb és a szegények átlagjövedelme között.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.