Verseny nélkül vehetett állami földeket Rogánné falujában egy volt fideszes hozzátartozója

Belpol

A magántulajdonosokkal együtt az állam is eladja földjeit Rogán Antalné falujában, ahol néhány hete vásárolták meg a kastélyt és hozzá földterületeket V. kerületi vállalkozók. Nyílt pályázatra, versenyre nem volt szükség, anélkül kerülhettek egy volt fideszes képviselő családjához a földek Dédestapolcsányban és a szomszédos Tardonán. A kastély felújítása sem késlekedik, munkások kezdtek serénykedni az épületben.

Nem ért véget a földeladási sorozat Dédestapolcsányban, ahol a Serényi-grófok kastélyához tartozó történeti birtoktest restaurációján fáradoznak budapesti belvárosi üzletemberek: az állam is megválik ottani földjeitől. Egy debreceni magánszemély, Kellermann Péter Pál három földterületet vásárolt Rogán Antalné falujában. Május végén 0,2328 hektárnyi legelőt, 0,1784 hektárnyi legelőt és 0,1782 hektár szántót vett a Nemzeti Földügyi Központtól. A három állami földterületért 41 ezer forintért, 32 ezer forintért, illetve 61 ezer forintért jutott hozzá. Nyilvános pályáztatás és árverés nélkül szerezhette meg a földeket, miután beadta ajánlatát. A versenyeztetés mellőzésére a földtörvény jogosítja fel az államot, 10 hektár alatt ugyanis nem kötelezhető más jelöltnek is biztosítani az adásvétel, a licit lehetőségét.

A debreceni Kellermann család nem nélkülözi a kormánypárti kötődést. Kellermann Péter Pálné ugyanis 1994-1998 között az MDF-KDNP, 1998-2002 között, Kósa Lajos első polgármesteri ciklusában a Fidesz jelöltjeként lett önkormányzati képviselő Debrecenben. Kellermanné 2006-ban alapította családi vállalkozásukat, az Architerra Szaktanácsadó Bt.-t, amelynek jelenleg is beltagja, Kellermann Péter Pál pedig ügyvezetője. Kellermanné legutóbb két éve 36 millió forintért vásárolt a debreceni önkormányzati vagyonából ingatlant.

Mint megírtuk, Dédestapolcsányban az utóbbi hónapokban fokozódó érdeklődést mutatnak a helyi ingatlanok iránt a főváros V. kerületében működő menő vállalkozók. Májusban a Serényi grófok eklektikus stílusban épült 5 ezer négyzetméter alapterületű kastélyát vette meg a hozzá tartozó 5 hektáros parkkal a Dunai Fedélzet Zrt.

A faluban az adásvételnek azzal ment híre, hogy a kastély új gazdája maga Rogán Antal, akinek új felesége, Rogán Barbara Dédestapolcsányba való. A vevő azonban nem a miniszterelnök kabinetfőnöke, hanem egy olyan üzletember, akinek az érdekeltségei félmilliárd forintért jutottak belvárosi önkormányzati ingatlanokhoz átlagosan 30 százalékos árengedménnyel azokban az években, amikor Rogán Antal vezette az V. kerületi önkormányzatot. A Dunai Fedélzet Zrt. mögött Fintha-Nagy Ádám áll, ám ahhoz, hogy megvegye, hálával tartozik a Le Roy. Co. Kft., ami szintén az V. kerületben tevékenykedik, a Bazilika környékén működtet éttermet, és szimbiózisban a Dunai Fedélzettel segítette a kastély megvételét. A Le Roy Kft. 2019 augusztusától 2020. decemberig tartotta a kezét a kastélyon azzal, hogy arra vételi jogot szerzett, ennek köszönhetően más nem tudott hozzáférni. A fordulat idén májusban következett: ekkorra a vendéglátós cég lemondott szándékáról, átengedve a kastélyt Fintha-Nagy Ádám cégének. A Le Roy- társtulajdonos Sztanó Tamás azonban nem lépett le a színről a kastély eladása után, mivel nem is volt szándéka. Egy héttel az előtt, hogy a földhivatalba beérkezett Fintha-Nagy cégének a kastély tulajdonjogi változás bejegyzési kérelme, 12 földterületet vásárolt Dédestapolcsányban az épület körül, 17 millió forintból 5,8 hektárnyit.

Sztanó Dédestapolcsányban vásárolt földjeinek van egy lényeges összekötő eleme: mind a Serényi-kastélyhoz kapcsolódnak. Az adásvételi szerződésekben külön pontban hívták fel a figyelmet e rendkívüli körülményére, hogy Sztanó azért vásárol földeket, mert elővásárlási jogot szerzett a kastélyra. Eszerint „az ingatlannal egy integrált, fenntartható, és a helyi viszonyokat figyelembe vevő, és azok közé szervesen illeszkedő, életképes, a kastélyhoz tartozó korábbi történeti birtoktest legalább részbeni visszaállításával létrejövő komplex mezőgazdasági egység” létrehozása a célja. Ennek érdekében Sztanó – olvasható az egyik adásvételi szerződésben – „a kastély közelében egyéb termőföldek vonatkozásában is szerződéseket kötött”.

 
Fotó: Narancs.hu

A kastély és a hozzá tartozó uradalom visszaállítására vonatkozó szándék és folyamat felépítettségét jelzi, hogy Sztanó földművesi státuszát 2019. augusztus 7-én vette nyilvántartásba a szentendrei járási földhivatal. Ez volt az első lépés, amire mindenképpen szükség volt, hogy földtulajdonos lehessen. Második lépésben, bő három hét elteltével a Le Roy megszerezte a kastélyra vonatkozó vételi jogot. Harmadik lépésben Sztanó Le Roy Kft.-je elállt vételi szándékától, átengedve a kastélyt Fintha-Nagy Ádámnak, majd a következő lépésben hozzálátott körbevásárolni a földeket.

Ezzel a restaurációs szándék beteljesedhet, Dédestapolcsányban, Rogán Antal feleségének falujában sikerülhet újrateremteni a földesurak világát.

Kérdés, Kellermannék is részt vesznek-e restaurációs folyamatban, mint újdonsült földesurak Dédestapolcsányban, hiszen a vendéglátó-üzletember Sztanó eddig nem jeleskedett agrárfejlesztésekben. Kellermannénak, aki a Kisgazdapárt jelöltjeként elbukta 2002-ben az önkormányzati képviselő-választást Debrecenben, viszont van mezőgazdasági szaktudása. Szaktanácsadóként szerepel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a földek adásvételét jóváhagyó köztestület hivatalos jegyzékében. E szervezet feladatai között szerepel, hogy a földek adásvételénél érvényesüljenek a helyi gazdálkodók érdekei, kiszűrjék a spekulatív földszerzőket, a birtokviszonyokat átláthatóvá tegyék. A kamara tanácsadójának családtagja egyébként nem csak Dédestapolcsányban, hanem a szomszédos Tardonán is vehetett állami földet.

Kiváló pályázatával Kellermann Péter Pál szintén versenyeztetés nélkül 0,97 hektár állami legelő birtokosa lett 92 ezer forintért májusban.

Kérdéseinket elküldtük Kellermannék családi cégének, amely a kamara tanácsadói névjegyzékben is olvasható, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Mindeközben a Serényi-kastély felújítása is jól halad: kezdetét vette a gépészeti eszközök, vízvezetékek és a fűtés cseréje, amin számos munkás dolgozik serényen.

(Címlapképünkön: a Serényi-kastély Dédestapolcsányban. Fotó: a szerző felvétele)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.