Eger, Gyöngyös, Hatvan

Vinnék Hevest

  • Magyar Krisztián
  • 2018. május 5.

Belpol

A baloldal a jelek szerint lemondott Heves megyéről: három választókerületben is olyan jelöltet állítottak, akiknek még a második helyre sincs különösebb esélyük. Ennek a Jobbik örülhet, bár közel sem biztos, hogy élni tud a felkínált eséllyel.

Heves megye egyéni országgyűlési választókerületeiben (oevk) 2002-ben és 2006-ban csak szocialista győzelem született. Aztán a 2010-es fordulat után mindent vitt a Fidesz, az akkor még hat választókerület mindegyikében a mostani kormánypárt jelöltje nyert. Sőt, a szocialisták helyben erősnek hitt emberei közül többen a Jobbiktól is kikaptak: a füzesabonyi körzetben Korózs Lajos, a hatvaniban Érsek Zsolt, a pétervásáraiban Sós Tamás is csak a harmadik helyre futott be. Utóbbi szereplése nem volt meglepő, hiszen Sós a megyei közélet egyik legnépszerűtlenebb politikusává vált: a jobboldal erősen támadta azért, mert a megyei közgyűlés elnökeként segítette, hogy az egri Markhot Ferenc Kórház üzemeltetését kiadják egy magáncégnek, mely viszont becsődölt.

Az MSZP-nek a 2010-es megsemmisítő országos vereség után megyei szinten sem sikerült talpra állnia, 2014-re – egy kivételével – nem is találtak olyan jelölteket, akikkel azt üzenték volna, hogy képesek helyben megújulni. Például Sós Tamást is indították az immár Gyöngyöst és térségét magába foglaló választókerületben. Egerben az addig aktívan nem politizáló, de helyben azért ismert Szalóczi Gézát állította ki a baloldali összefogás, ám neki sem volt esélye a Fidesz ellen, mint ahogy a hatvani körzetben Korózs Lajosnak sem. Csak Egerben sikerült néhány tized százalékkal felülmúlni a baloldal 2010-es eredményét, miközben ekkorra már mindenhol a Jobbik lett a második legerősebb párt.

A választókerületi határok fideszes átrajzolása furcsa helyzetet teremtett a megyében, mivel az átszabásokat a korábbi MSZP-s túlsúly megtörése motiválta. Csak néhány furcsaság: a közlekedésében Egerrel összekapcsolt, a megyeszékhelytől mintegy 30 kilométerre lévő Szilvásváradot és környékét a gyöngyösi választókerülethez csatolták, miközben Gyöngyös és Szilvásvárad egymástól 80 kilométerre található. Gyöngyöshalász, amely alig 5 percnyi autóútra van Gyöngyöstől, már a hatvani körzet része lett, mint ahogy a Hatvantól messze elhelyezkedő Heves és Kisköre is. E lépésekkel a baloldal erősebb fellegvárait tovább gyengítette ugyan a Fidesz, de nem számolt a Jobbik előretörésével: a gyöngyösi választókerületben 2014-ben majdnem Vona Gábor lett a győztes, csupán néhány száz szavazattal maradt alul a fideszes Horváth Lászlóval szemben.

 

Gyöngyös

A Gyöngyöst és a hozzá tartozó településeket magában foglaló Heves megyei 2. számú választókerület idén április 8-án is izgalmas terep lehet, ami nem csupán a Fidesznek vagy a Jobbiknak köszönhető, hanem a szocialistáknak is. A helyben ismert és népszerű Hiesz Györggyel csúnyán elbánt a pártja, ezért Gyöngyös szocialista polgármestere februárban inkább maga lépett hátra, mielőtt Molnár Gyula pártelnök félreállította volna. A megyei napilap beszámolója szerint a politikus sajtótájékoztatóján a könnyeivel küszködve a visszalépésen kívül azt is közölte, hogy kilép az MSZP-ből. A háttérben az állhatott, hogy Molnár azt akarta, ebben a körzetben ne szocialista jelölt, hanem a Liberálisok első embere, az amúgy gyöngyösi születésű – és 1994-ben egyéniben itt győztes – Fodor Gábor induljon. Ami ezután történt, jól mutatja, milyen állapotban van az MSZP. A polgármester sajtótájékoztatója után a városba látogatott Molnár Gyula, ahol újság­íróknak azt mondta: Hiesz György régóta fontolgatta, hogy visszalép, de a polgármester tagadta, hogy ezen gondolkodott volna. Végül a helyi szervezet nem hajolt meg az országos vezetés akarata előtt, így a választások előtt kevesebb mint két hónappal a gyöngyösi MSZP-elnök, Orosz Bálint János lett a baloldali jelölt.

A Republikon tavaly novemberi közvélemény-kutatása szerint Vona Gábor már nem olyan népszerű a választókerületben, mint volt 2014-ben, és a baloldali választók sem mutatnak nagy hajlandóságot az átszavazásra. Csakhogy azóta a hódmezővásárhelyi események, a Fidesz körüli botrányok és a választási hangulat miatt biztosan változott a helyzet. A Jobbik elnöke abban bízhat, hogy sikerül aktivizálni négy évvel ezelőtti táborát – ami nem lesz könnyű, hiszen a térségben a párt inkább a szélsőségesebb arca miatt lett népszerű –, és a Hiesz György miatti kálvária úgy megosztotta baloldali tábort, hogy közülük sokan átszavaznak rá. Ha így lesz, a fideszes országgyűlési képviselő, Horváth László izgulhat ezúttal is. Horváth korábban a megyei közgyűlés elnöke volt, majd a kormányhivatalt is vezette. Nem tartozik a Fidesz élvonalbeli politikusai közé, az országos politikában sincs akkora befolyása, mint a hatvani Szabó Zsolt államtitkárnak, vagy az egri körzet képviselőjének, a megyei fejlesztésekért felelős miniszterelnöki biztos Nyitrai Zsoltnak.

A választókerületben az LMP is indít jelöltet, de túl nagy önbizalomra nem lehet okuk: gyöngyösi emberük, Lukács Zoltán 2014-ben a párt országos eredménye alatt szerepelt, alig lépte túl a 2,5 százalékot. Nem volt túl nagy kockázat a váltásban, most az LMP jelöltje egy nyugdíjas közgazdász, Reichenberger János, aki néhány éve költözött a környékre, ismertsége ennek megfelelő. Reichenberger ugyan aktívabban és ügyesebben kampányol, mint négy éve Lukács – nem csoda, hiszen 2014-ben ő volt Szél Bernadett kampányfőnöke –, de meglepetés lenne, ha sokkal többet hozna a 2014-es eredménynél. A Momentum ebben a körzetben nem indul, de így is 15 jelöltre lehet majd szavazni.

 

Hatvan

Egy fokkal kevesebb esélye van Heves megye 3. számú egyéni, hatvani választókerületében a Jobbiknak, de azért Sneider Tamás – aki a párt alelnöke és országgyűlési képviselő – is legyőzheti Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkárt; legalábbis a friss történések Sneider malmára hajtották a vizet. Szabó körül annyi botrány volt az utóbbi években és hónapokban, hogy ebből kétségkívül profitálhat az ellenzék, mint abból is, hogy a hatvani Fideszben egy ideje belharcok dúlnak: az államtitkár – aki a korábban településvezetőként Hatvan élén álló Szabó Zsolt tábora, illetve a város jelenlegi polgármestere – korábban Szabó alpolgármestere –, Horváth Richárd körei nyíltan utálják egymást. Ezért meglehet, hogy Horváth emberei és azok a fideszesek, akiket erről sikerült meggyőzniük, egyéniben nem Szabó Zsoltra húzzák az ikszet – vannak olyan információink, hogy helyi fideszesek kampányolnak Szabó ellen, de hozzáteszik, listán azért a kormánypártra kell szavazni.

A hatvani fideszes állóháború odáig fajult, hogy felmerült: Szabó Zsoltnak is lehet némi köze ahhoz, hogy a város alig kapott az EU-s forrásokból finanszírozott Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei keretéből, miközben számos kisebb környező településnek jócskán jutott. Február elején Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az üggyel kapcsolatban azt mondta, felülvizsgálják, miért szerepeltek ennyire feltűnően rosszul Hatvan pályázatai, miközben azt is megjegyezte, hogy szerinte Szabó Zsolt súlyos hibát követett el.

A közelmúltban a Magyar Nemzet is tett azért, hogy népszerűtlenebb legyen Szabó Zsolt: a lap szerint több mint 4,8 millió dollárt, vagyis nagyjából 1,2 milliárd forintot tart egy a feleségével közös külföldi offshore-számlán. Az államtitkár szerint ez hazugság, amit állítólag bizonyítani is tud, illetve feljelentést is tett; nehéz megjósolni, vajon ez az egy ügy befolyásolja-e az eredményt. Ami tény, e botrány óta Szabó mintha kevesebb nyilvános fórumot szervezett volna a választókerülete településein.

Még az offshore-botrány előtt a Jobbikhoz közeli Iránytű Intézet közölt egy felmérést, miszerint Szabó Zsoltot a választók 43 százaléka támogatná, Sneider Tamást 34, az MSZP–Párbeszéd és a DK által támogatott Tóth Norbertre 16, míg az LMP-s (szintén) Tóth Norbertre 2 százalék szavazna. Ebben az is benne van, hogy Szabó viszonylag magabiztosan behúzza a választókerületet, de ha jól mozgósítanak, Sneider sem esélytelen, különösen úgy, hogy a gyöngyösi oevk-hoz hasonlóan itt is bénázik a baloldal. Az MSZP elsősorban az LMP-vel harcol, mert azt szerették volna elérni, hogy lépjen vissza az ő Tóth Norbertjük, akinek ez esze ágában sincs. Amúgy nehéz megérteni, a szocialisták miért a 19 éves autóversenyzőt, Tóth Norbertet indítják el azok után, hogy az LMP korábban bejelentette jelöltjüket. Az MSZP-sek acsarkodnak a névegyezés miatt, miközben a baloldali összefogás jelöltjének akkor sem lenne esélye, ha az LMP-s politikus visszalépne – és nem csak azért, mert a zöldpárt helyi embere 2014-ben mindössze 2,26 százalékot szerzett.

Szabó Zsolt 2014-ben kicsivel több mint 10 százalékkal verte a 30,97 százalékos eredményt elérő Sneider Tamást, a baloldali Korózs Lajos 21,9-et kapott – ennyit Tóth Norbert (DK–MSZP–P) aligha hoz össze. Vagyis a végeredmény részben azon múlik, hogy a Szabó Zsoltot elutasító fideszesek egyéniben átszavaznak-e a Jobbikra. Sneider amúgy igazi keményvonalas jobbikos, számos korábbi szélsőséges megnyilvánulással. (Lásd róla portrénkat: Az erős ember, Magyar Narancs, 2014. május 22.) Utóbbi miatt kérdéses, hogy a még bizonytalan szavazókat rá bírja-e venni, hogy őt válasszák. Az sem előnyös a számára, hogy ebben a választókerületben tizennégyen indulnak egyéniben, köztük a Momentum jelöltje is.

 

Eger

Heves megye 1. számú, Egert és környékét magában foglaló választókerületében is esélyes lehet a Jobbik egyéniben, a felállás hasonló, mint Hatvanban, és baloldali reményekről itt sem lehet beszélni. Ez utóbbinak részint az az oka, hogy a DK – ebben az oevk-ban a szocialistákkal kötött megállapodás értelmében Gyurcsány Ferencék jelölhettek – egy olyan embert állított ki, akit alig ismernek a megyeszékhelyen és a környéken. Jellemző, hogy egy egri sajtótájékoztatón a pártelnök sem tudta pontosan felidézni a mellette álló jelöltjük, Kertészné Kormos Noémi nevét.

A fideszes Nyitrai Zsolt legfőbb kihívója a Jobbik szóvivője és parlamenti képviselője, Mirkóczki Ádám. A kormánypárti honatya körül nincsenek különösebb botrányok, szép lassan a megyei Fidesz legerősebb emberévé vált, Eger és a környék fontosabb pozícióiban az ő emberei ülnek, a megyeszékhely polgármesterét is sikerült betörnie; Habis László tudniillik egy darabig ellenállt Nyitrai térhódításának. Nemrég a helyi laktanya elé a fideszes országgyűlési képviselő és Habis is kiállt, hogy azzal riogassanak: az ellenzék – így a Jobbik is – menekülteket telepítene oda. Ez azért meglepő, mert sokáig úgy tűnt, Nyitrai Zsolt szándékosan távol tartotta magát a kormányzati propaganda szélsőségesebb vonalától, de a választások előtt mintha kissé megijedt volna. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó megyei napilap és a Fidesz szekerét látványosan toló városi portál, az EgerHírek is ontja magából a kormánypárti propagandát, utóbbi rendszeresen közöl Mirkóczkit lejárató cikkeket is.

Az EgerHírek nemrég bemutatott egy irreálisnak tűnő közvélemény-kutatási eredményt is, miszerint Nyitrai Zsoltra a biztos szavazók 52 százaléka szavazna, Mirkóczki 16 százalékot, míg a baloldali közös jelölt 10 százalékot kapna. A Nézőpont Intézet eredményei különösen furcsák annak ismeretében, hogy négy éve Nyitrai Zsolt 38,9 százalékkal húzta be a választókerületet, Mirkóczki 28,3 százalékot kapott, a baloldal akkori jelöltje 25,3 százalékon állt meg, és az LMP is szerzett 4,65 százalékot. Nehéz elképzelni, hogy ennyivel népszerűbb lenne most Nyitrai Zsolt, és azt sem lehet állítani, hogy a baloldal által azóta elveszített szavazatok is nála landolnának.

Az Iránytű Intézet közelebb mérte egymáshoz Nyitrait és Mirkóczkit: előbbinek 41 százalékot, utóbbinak 35-öt jósoltak a március 26-án közölt kutatásban. A harmadik legerősebb jelölt Kertészné Kormos Noémi 19 százalékon állt, az LMP mostani jelöltje, Komlósi Csaba egri önkormányzati képviselő 2 százalékon. Nyitrainak kedvezhet, hogy ebben a Heves megyei választókerületben indulnak a legtöbben, 22 jelöltre lehet szavazni április 8-án, köztük a momentumos Tóth Zoltánra és a független Vámos Csabára. Utóbbit látványosan segíti a jobboldali sajtó, Vámos pedig igyekszik az esélyes ellenzéki formációkat hitelteleníteni.

Az egyik helyi baloldali, az utóbbi években forrás hiányában takaréklángon működő portál, az Egri Szín nyíltan azt az álláspontot képviseli, hogy az emberek szavazzanak a legesélyesebb ellenzéki jelöltre, vagyis Mirkóczki Ádámra. Eger 2010 előtt hivatalban lévő MSZP-s polgármestere, Nagy Imre néhány napja egy interjúban itt mondta ki: „(…) francba a pártoskodással, a legesélyesebb ellenzéki egyéni képviselőt kell megszavaznunk!” Ez talán kevés minden baloldali szavazó meggyőzéséhez, de a Jobbik előnyére válhat, hogy a korábbi rasszista, szélsőséges megnyilvánulásoktól valamennyire elzárkózó Mirkóczki Ádám a jelöltjük.

Figyelmébe ajánljuk