Vitázik az Európai és a Legfőbb Ügyészség a nyírmártonfalvai lombkoronasétány miatt

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 9.

Belpol

A vita tárgya az, hogy ki nyomozhat ebben az ügyben.

A nemzetközi hírűvé vált lomb nélküli lombkorona sétány körüli eljárásokon vitázik egymással az Európai Ügyészség és a magyar Legfőbb Ügyészség – írja a Népszava. A vita lényege az, hogy az Európai Ügyészség eljárhat-e az ügyben úgy, hogy Magyarország nem tagja, de látszólag komoly korruciós és egyéb aggályokat felvető sétány mégis csak uniós forrásokból épült, konkrétan 60 millió forintnyi forrásból, és mivel annak a központja Brüsszel, ezért az elkövetés helyszíne Belgium is lehet.

„Az Európai Ügyészségnek akkor kell döntenie hatáskörének gyakorlásáról, ha csalást követnek el az EU-n kívüli országoknak, vagy a nem részt vevő tagállamoknak – köztük Magyarországnak – juttatott uniós forrásokkal kapcsolatban”

– mondta a lapnak Tine Hollevoet, az Európai Ügyészség szóvivője.

Amikor az Európai Ügyészség korábban bejelentette, hogy pályázati csalások miatt vizsgálódnak, a Legfőbb Ügyészség itthon annyit mondott, hogy „továbbra is Magyarországon folyik nyomozás az úgynevezett nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében”. Az Európai Ügyészség szerint tehát hiába nem lép be Magyarország, így is van hatáskörük nyomozni olyan esetekben, ahol uniós forrás érintett.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség aztán sajtóközleményben azt írta, valóban folyik nyomozás, de nem az Európai Ügyészség, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékes szerve nyomoz, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt. Ehhez képest egy hete kiderült, hogy mégiscsak nyomoz az Európai Ügyészség is.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.