Felgyújtotta a betlehemet, majd megvárta a rendőröket a padon

Bűn

Az ország másik végéből érkezhetett Siófokra a tűzesetet okozó hajléktalan. 

Jönnek a kemény mínuszok, és ezzel biztosan sikerült kosztot, kvártélyt szereznie magának egy jó időre annak a hajléktalannak, aki péntekre virradóra felgyújtotta a siófoki főtérre állított betlehemet. A jászolnak aminek vízkeresztig már csak egy napot kellett volna kibírnia…

A betlehemi alakokat „megmentette”

Pályázati forrásból állított új betlehemet Siófok városa az idei adventre, a Fő tér ünnepi dísze azonban nem érte meg az első ünnepi időszak végét sem. Ahogyan arról Lengyel Róbert polgármester a Facebookon tájékoztatott, péntekre virradóra egy férfi előbb elvitt a betleheminstallációból egy szalmabálát a több száz méterre lévő, ugyancsak nemrég felújított zenepavilonig, ott a Kálmán Imre-szobor mellett felgyújtotta (szerencsére azonban a tűz nem terjedt át a zenepavilon fa szerkezetére), majd visszatért a betlehemhez és azt is lángba borította.

 
Forrás: Lengyel Róbert Facebook

A tűzoltók és a rendőrök is igen gyorsan a helyszínre érkeztek; előbbiek eloltották a tüzet, utóbbiak elfogták a tettest. Bár mindezt a városi kamerarendszer felvételeinek segítségével lehetett pontosan rekonstruálni, az elkövetőt nemigen kellett keresgélni, hiszen a helyszínen megvárta a rendőröket. Az is jól látszik a kamerák felvételén, hogy a betlehemi alakokat, a Máriát, Józsefet és a kis Jézust ábrázoló szobrot előzőleg kihúzta a fedél alól, majd miután felgyújtotta a fa pavilont, leült melléjük, egy közeli padra, mint aki jól végezte dolgát.

 
Forrás: Lengyel Róbert Facebook

Pszichiátriai ellátásra szorul

A rendőrség pénteki közleménye szerint egy járókelő tett személyesen bejelentést a hajnali tűzesetről. A nyomozók az 54 éves hajléktalan életmódot folytató férfi ellen rongálás vétsége miatt indítottak eljárást. Elszámoltatására később kerül sor, mivel zavart viselkedése okán pszichiátriai ellátásra szorul

Lengyel Róbert polgármester információi szerint a hajléktalan az ország másik végéből jött Siófokra, büntetett előéletű és jelenleg is eljárások alatt áll. Úgy tudjuk, a fedél nélkülieket rendszeresen „zaklató” városőrség emberei számára ismeretlen az elkövető, aki ezek szerint csak nemrég érkezhetett Siófokra.

Nem csak nyáron úti cél Siófok

Ősztől tavaszig működteti a város a hajléktalanok éjszakai menedékhelyét (tíz éve készült el a felújítása uniós támogatásból, fenntartása a városnak Siófok lélekszámából fakadóan nem kötelező, hanem önként vállalt feladata, így az állam nem is biztosít forrást erre), ám nem minden fedél nélküli veszi igénybe ezt a lehetőséget. Az pedig a mostani esetből következően új jelenség, hogy már nem csak a nyári időszakban érkeznek hajléktalanok Siófokra az ország más vidékeiről, hanem télen is. Ahogyan arról a Narancs.hu 2023 májusában beszámolt, a rendőrség tavaly figyelt fel arra Siófokon, hogy már német állampolgárságú fedél nélküliek is megjelentek a város közterein, továbbá hogy már a nyári szezon előtt akkora számban „foglalták el” a belvárosi padokat a fedél nélküliek, amire korábban nem volt példa. Zaklatnak, kéregetnek, büdösek, hangosak – panaszolta városlakók sora a Facebookon. Akkor a város rendőrkapitánya arról számolt be: új módszert vezettek be a közterületi hajléktalanság visszaszorítására. Egy figyelmeztetést követően helyszíni bírságot szabnak ki, mégpedig legtöbbször a törvény szerinti legmagasabb összeget, amit, ha a hajléktalan nem fizet, akkor a hatóság átvált elzárásra. Addig persze hetek, hónapok is eltelhetnek, de legalább a nyári szezonra így már többeket „ki lehetett vonni a forgalomból”.

A nyár azonban már rég elmúlt, a hajléktalanprobléma azonban nem; a siófoki polgármesternek az a véleménye, hogy az önkormányzatokat és a rendőrséget a jogalkotó magára hagyta, megoldást azzal nem ért el, hogy 2018 óta már szabálysértés és pénzbírsággal sújtható, ha valaki „a közterületen él”. De – teszi hozzá Lengyel – a nincstelen hajléktalant pénzbírsággal fenyegetni nonszensz, a mostani tűzeset miatti kár megtérülésére sincs semmi esélye a városnak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.