Felgyújtotta a betlehemet, majd megvárta a rendőröket a padon

Bűn

Az ország másik végéből érkezhetett Siófokra a tűzesetet okozó hajléktalan. 

Jönnek a kemény mínuszok, és ezzel biztosan sikerült kosztot, kvártélyt szereznie magának egy jó időre annak a hajléktalannak, aki péntekre virradóra felgyújtotta a siófoki főtérre állított betlehemet. A jászolnak aminek vízkeresztig már csak egy napot kellett volna kibírnia…

A betlehemi alakokat „megmentette”

Pályázati forrásból állított új betlehemet Siófok városa az idei adventre, a Fő tér ünnepi dísze azonban nem érte meg az első ünnepi időszak végét sem. Ahogyan arról Lengyel Róbert polgármester a Facebookon tájékoztatott, péntekre virradóra egy férfi előbb elvitt a betleheminstallációból egy szalmabálát a több száz méterre lévő, ugyancsak nemrég felújított zenepavilonig, ott a Kálmán Imre-szobor mellett felgyújtotta (szerencsére azonban a tűz nem terjedt át a zenepavilon fa szerkezetére), majd visszatért a betlehemhez és azt is lángba borította.

 
Forrás: Lengyel Róbert Facebook

A tűzoltók és a rendőrök is igen gyorsan a helyszínre érkeztek; előbbiek eloltották a tüzet, utóbbiak elfogták a tettest. Bár mindezt a városi kamerarendszer felvételeinek segítségével lehetett pontosan rekonstruálni, az elkövetőt nemigen kellett keresgélni, hiszen a helyszínen megvárta a rendőröket. Az is jól látszik a kamerák felvételén, hogy a betlehemi alakokat, a Máriát, Józsefet és a kis Jézust ábrázoló szobrot előzőleg kihúzta a fedél alól, majd miután felgyújtotta a fa pavilont, leült melléjük, egy közeli padra, mint aki jól végezte dolgát.

 
Forrás: Lengyel Róbert Facebook

Pszichiátriai ellátásra szorul

A rendőrség pénteki közleménye szerint egy járókelő tett személyesen bejelentést a hajnali tűzesetről. A nyomozók az 54 éves hajléktalan életmódot folytató férfi ellen rongálás vétsége miatt indítottak eljárást. Elszámoltatására később kerül sor, mivel zavart viselkedése okán pszichiátriai ellátásra szorul

Lengyel Róbert polgármester információi szerint a hajléktalan az ország másik végéből jött Siófokra, büntetett előéletű és jelenleg is eljárások alatt áll. Úgy tudjuk, a fedél nélkülieket rendszeresen „zaklató” városőrség emberei számára ismeretlen az elkövető, aki ezek szerint csak nemrég érkezhetett Siófokra.

Nem csak nyáron úti cél Siófok

Ősztől tavaszig működteti a város a hajléktalanok éjszakai menedékhelyét (tíz éve készült el a felújítása uniós támogatásból, fenntartása a városnak Siófok lélekszámából fakadóan nem kötelező, hanem önként vállalt feladata, így az állam nem is biztosít forrást erre), ám nem minden fedél nélküli veszi igénybe ezt a lehetőséget. Az pedig a mostani esetből következően új jelenség, hogy már nem csak a nyári időszakban érkeznek hajléktalanok Siófokra az ország más vidékeiről, hanem télen is. Ahogyan arról a Narancs.hu 2023 májusában beszámolt, a rendőrség tavaly figyelt fel arra Siófokon, hogy már német állampolgárságú fedél nélküliek is megjelentek a város közterein, továbbá hogy már a nyári szezon előtt akkora számban „foglalták el” a belvárosi padokat a fedél nélküliek, amire korábban nem volt példa. Zaklatnak, kéregetnek, büdösek, hangosak – panaszolta városlakók sora a Facebookon. Akkor a város rendőrkapitánya arról számolt be: új módszert vezettek be a közterületi hajléktalanság visszaszorítására. Egy figyelmeztetést követően helyszíni bírságot szabnak ki, mégpedig legtöbbször a törvény szerinti legmagasabb összeget, amit, ha a hajléktalan nem fizet, akkor a hatóság átvált elzárásra. Addig persze hetek, hónapok is eltelhetnek, de legalább a nyári szezonra így már többeket „ki lehetett vonni a forgalomból”.

A nyár azonban már rég elmúlt, a hajléktalanprobléma azonban nem; a siófoki polgármesternek az a véleménye, hogy az önkormányzatokat és a rendőrséget a jogalkotó magára hagyta, megoldást azzal nem ért el, hogy 2018 óta már szabálysértés és pénzbírsággal sújtható, ha valaki „a közterületen él”. De – teszi hozzá Lengyel – a nincstelen hajléktalant pénzbírsággal fenyegetni nonszensz, a mostani tűzeset miatti kár megtérülésére sincs semmi esélye a városnak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.