Kényszergyógykezelésre ítélték az újbudai rendőrgyilkost

  • narancs.hu
  • 2024. március 8.

Bűn

A bíró kiemelte, Sz. Szilárd nem volt jogos védelmi helyzetben.

A bíróság pénteken felmentette az emberölés kísérletének vádja alól Sz. Szilárdot, az újbudai rendőrgyilkossággal megvádolt férfit – írja a hvg.hu.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy Sz. Szilárd szabadul, mivel a bíróság a férfi kényszergyógykezelését rendelte el.

A bíróság szerint Sz. Szilárd kevert paranoid személyiség, nem ismerte fel, hogy cselekményének milyen következménye van. Kóros elmeállapota miatt így attól is kell tartani, hogy ha elengedik, akkor újra elköveti azt, amiért most bíróság elé került.

A bíró szerint azok a sérülések, amiket a rendőrökön találtak, nem csupán sérülésokozási szándékra, hanem emberölési kísérletre utalnak, így, ha Sz. Szilárd beszámítható lett volna a gyilkosság éjszakáján, büntethető lenne, és minden bizonnyal börtönbüntetést kapott volna. A bíró külön kiemelte, hogy Sz. Szilárd nem volt jogos védelmi helyzetben.

A hvg.hu felidézte, Sz. Szilárd tavaly januárban, az újbudai Lecke utcában kezdett tombolni, ekkor hívtak hozzá rendőrt. A rendőrség három fővel vonult ki, ők tartóztatták fel a férfit. Sz. a vád szerint akkor támadt rájuk késsel, amikor a Lecke utcai társasházban lekapcsolódtak a fények. Baumann Pétert annyira súlyosan megszúrta, hogy a rendőr belehalt sérüléseibe. Két társa, akik kedden a bíróságon is jelen voltak, a villamosmegállóban érték utol, és miután Sz. Szilárd figyelmeztető lövésükre sem állt meg, egyikük lábon lőtte őt.

Sz. Szilárd a per előkészítő ülésén egészen másképp emlékezett vissza a gyilkosság estéjét, bár részben beismerő vallomást tett és elismerte, hogy Baumann Pétert valóban megölte. Állítása szerint a rendőrök próbálták megütni, ezért kezdett menekülni előlük.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.