Tömegével engedi rá Európára a kormány a külföldi embercsempészeket a hazai börtönökből

  • narancs.hu
  • 2023. május 16.

Bűn

Azt nem ellenőrzik, hogy a bűnözők elhagyják-e az országot. 

Egy április kormányrendelet lehetővé teszi, hogy az elítélt külföldi embercsempészek szabadulhassanak, a magyar állam cserébe azt kéri tőlük, hogy 72 órán belül hagyják el Magyarországot – számolt be a hvg.hu

Mindez azért történik, mert a magyar börtönök túlzsúfoltak. A döntés szinte amnesztiával ér fel, olyanok esetében is, akik szervezett bűnözői csoportok tagjai.

Ugyanis az állam nem ellenőrzi, hogy a bűnözők valójában elhagyják-e az országot, vagy visszatérnek-e anyaországukba, letölteni a büntetésüket. 

A hvg.hu szerint a külföldi embercsempészeknek adott lehetőséget igazságtalannak tartja a fogvatartottak egy része mondván: ha olyan embereknek adnak zöld utat, akik adott esetben bűnszervezetben követtek el súlyos bűncselekményt, akkor miért nem kerülhetnek reintegrációs őrizetbe az embercsempészet miatt elítélt magyar állampolgárok?

Ráadásul az intézkedés azért is okoz feszültséget, mert a pápalátogatáskor a terrorizmusért elítélt Budaházy György kegyelmet kapott, ezt szintén nem tudta megemészteni sok olyan fogvatartott, aki nem erőszakos bűncselekmények miatt ül börtönben.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.