Mélyi József: Pálya a magasban

Ragnarök az olimpián

Egotrip

Ha valaki a Thor: Ragnarök című film végén kivárja, míg lepereg a teljes stáblista, sokat fog megtudni világunk jelenlegi állapotáról. Pedig nem olvasható ott más, mint rengeteg számítógépes szakember neve, akik különböző speciális effektusokkal bűvészkedve jelenetről jelenetre, sőt pixelről pixelre építették fel a szuperhősök virtuális környezetét. A szépen strukturált, végtelennek tűnő névfolyamból kivehető az is, hogy a legkorszerűbb technikai eszközök felhasználásával milyen hatalmas szellemi energia áramlott a képekbe és a hangokba. Mindennek célja nem volt más, mint a tökéletes illúzió előállítása elsősorban egy olyan generáció számára, amely élete nagy részét ma már ilyesfajta álomvilágokban tölti. A képregényekből felépített univerzumok, a Harry Potter vagy A Gyűrűk Ura világa, a számítógépes játékok vizuális pszeudo-Paradicsomai úgy nyelik el a valódi Föld harminc év alatti lakóit, mint a Davy Jones által felébresztett szörny Jack Sparrow-t és hajóját A Karib-tenger kalózai 2-ben. (Hasonlataink is átalakulnak.)

E világra belülről kitekintve egyre inkább látszik az is, hogy életünk fölött, generációkon átnyúlva az algoritmusok vették át a hatalmat. Kiderült, hogy a többi közt a politika, a reklám, a tőzsde, a szórakozás, vagyis az élet különböző mezőit már régóta gépek, programok, statisztikai táblázatok irányítják, fenntartva függetlenségünk látszatát és döntéseink szabadságának illúzióját. A virtuális menekülőközegek tetszőlegesen bővíthető sora és az algoritmusok hatalmának terjeszkedése mögött pedig egyaránt az a feltételezés áll, hogy valamiképpen mégis létezhet egy otthonos, mert személyes igényeinkre szabott, és vágyainkból építkező világ, ahová el is juthatnánk, ha a viszonyok olyanok lennének. (De a viszonyok, azok nem olyanok, mondja erre Bertolt Brecht.)

Az otthonos világ illúziójának egyik legnyilvánvalóbb példája a téli olimpia: a nemzetek nemes versengése, az ifjúság és a tiszta érzelmek terepe, ahol a globális felmelegedés ellenére még mindig havas a pálya. A látszat mögött persze mindenki tudja a valóságot, az asztmásokból szuperhősöket előállító laboratóriumokkal, az izmokat optimalizáló algoritmusokkal, a különben csak űrhajókhoz használt fémekből készült sportszerekkel. A téli olimpia négyévente ismétlődő virtuális világbemutató, amely sok tekintetben hasonlít a mindenkori újabb Star Wars-epizódra. A szabályrendszer ugyanúgy ismert vagy könnyen elmagyarázható, az új szereplők is gyorsan bevezethetők; a hősökkel szemben rengeteg birodalmi katona áll, akik hol bobhoz öltözve, hol jégkorongkapus-jelmezben húzzák a rövidebbet; a háttérben különböző bolygókról származó furcsa szerzetek: a futottak még köre. Miközben pontosan észleljük, hogy a sportversenyek világa felépítésében ma már mennyire közel jár az HBO-sorozatokhoz vagy a számítógépes szerepjátékokhoz, még mindig nehezen realizáljuk, nem állunk távol attól, hogy a Marvel mintájára – hősökkel és antihősökkel – kiépüljön egy Téli olimpia-univerzum.

Valószínűleg elsőre alig érzékelnénk a változást. A nézők többsége két olimpia között úgysem követi a téli sportokat, számukra mindegy lenne, milyen név és arc áll a rajthoz: Halfvarsson vagy Iversen helyett lehetne akár Loki vagy Odin is. Ráadásul számos olyan versenyszám akad, amelynél a sportolók arcát csak a rajtnál és a célban látjuk, mozgásukról pedig legfeljebb csak néhány szakember ismerné fel őket, így könnyű lenne bárkit behelyettesíteni. Mostanában ismét nagy vitákat vált ki az a filmes technikai fejlesztés, melynek nyomán egy-egy híresség fejét megkülönböztethetetlenül lehet valamely pornószínész testére illeszteni. Ezzel az eszközzel az unalmas szánkót vagy szkeletont is izgalmasabbá lehetne tenni; mennyivel többen néznék a versenyeket, ha Rihanna vagy Harry Styles suhanna le a pályán. A lehetőségek végtelen tárháza nyílik meg így előttünk: nem kell többé foglalkoznunk a hideggel, a széllel, a kedvetlen közönséggel vagy a hóhiánnyal, hiszen minden számot szimulálni lehet. Biatlonban néhány erdei jelenetet kell csupán felvenni, majd komputerrel manipulálni, a lövészet már valószínűleg most is csak szimuláció: nem kell más, csak az elrontott lövések után bevágható bosszús (híres) arc. A lesiklókkal még könnyebb lenne a helyzet, néha egy-egy beszaladó pályamunkással vagy lezuhanó drónnal lehetne megtörni a verseny szabályos ritmusát.

A neveket az Ikea mintájára egyszerű, megjegyezhető szavakból, fogalmakból lehetne előállítani. Az idősebb generációt régi sportlegendák arcának és alakjának beillesztésével lehetne bevonni, de mindez keveredhetne akár a művészettörténet vagy a történelem nagy alakjaival is. Sífutásban például Modigliani győzne, mögötte Ingemar Stenmark lenne a második, a harmadik helyet Raszputyin szerezné meg. (Az oroszt szabálytalan előzés miatt kizárnák, így a negyedik helyen beérkező norvég Ragnarök kapná a bronzérmet.) Lennének nehézségek is, főleg azokkal a számokkal, amelyek már eleve saját univerzummal rendelkeznek, ilyen például a jégkorong. Azért itt is lenne mit fejleszteni: a régi jelenetekből számítógépek által összerakott meccseket olyan együttesek játszhatnák, mint az X-Men valamelyik mutánscsapata vagy A Galaxis őrzői szedett-vedett garnitúrája.

Nem lenne többé gond a nemzetek közötti versengéssel sem, hiszen a Téli olimpia globális kiadása mellett országokra szabott verziókat is készíthetnének. A magyarok számára a rövidpályás gyorskorcsolya lenne speciálisan kiépítve, és rajthoz állíthatnánk akár a Tenkes kapitányát vagy Zámbó Jimmyt is – a háttérben több tízezres közönség őrjöngene, köztük számos király és államfő. Az egyes országok sportszövetségeinek feladata ebben a szisztémában egyrészt a virtuális versenyzők kijelölésére korlátozódna, másrészt arra ügyelnének árgus szemekkel, hogy a globális versenyeken a nemzeti értékek optimálisan, a lehető legnagyobb turisztikai vonzerőt kifejtve jelenjenek meg. Nemcsak a magyarok álma teljesedne így be, de mindenkié, egyszerre. Még maga Coubertin báró is elégedetten csettintene a nyelvével. Már szinte hallom is. Sőt, látom.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.