Nincs és már nem is lesz olyan hely a Földön, ahol iható lenne az esővíz

Élet + Mód

Bolygónk minden pontján túl szennyezett a csapadék ahhoz, hogy emberi fogyasztásra alkalmas legyen.

Az esővízben mért mérgező kémiai anyagok jelenléte a Föld minden pontján meghaladja az ajánlott határértékeket - derül ki a Stockholmi Egyetem tudósainak tanulmányából.

„Adataink szerint ma már egyetlen pontja sincs a Földnek, ahol az esővíz elég tiszta lenne az emberi fogyasztásra” – fogalmazott az AFP-nek nyilatkozva Ian Cousins, a tanulmány vezető szerzője.

A Cuousins által irányított kutatócsoport a 2010 óta rendelkezésre álló adatokat tanulmányozta. Arra a következtetésre jutottak, hogy

az Antarktisztól a Tibeti-fennsíkig meghaladják az ártalmas anyagok azt a szintet, melyet az Egyesült Államok Környezetvédelmi ügynöksége (EPA) határozott meg.

Ebben a két, érintetlennek számító régióban is 14-szerese a perfluor-alkil anyagok (PFA-k, vagyis az ember által előállított mesterséges vegyi anyagok) szintje az ivóvízzel kapcsolatos amerikai ajánlásoknak. A PFA-kat közérthetőbben „örök vegyi anyagoknak” is nevezik, mivel rendkívül lassan bomlanak le. Eredetileg a samponok, csomagolóanyagok és sminktermékek összetevőjeként jutnak el környezetünkbe, beleértve a vizet és a levegőt is. Elfogyasztva pedig felhalmozódnak a szervezetben.

Egyes tanulmányok szerint a PFA-knak való kitettség befolyásolja a termékenységet és a magzati fejlődést. Szintén megnöveli az elhízás és bizonyos ráktípusok (prosztata-, vese- és hererák), valamint a magasabb koleszterintszint kockázatát.

Ian Cousins megjegyzi: az EPA nemrég csökkentette a PFA elfogadható szintjét, miután felfedezték, hogy ezek a vegyi anyagok befolyásolhatják a gyermekek oltóanyagokra adott immunválaszát.

A tudós kijelentette:

a PFA-k beivódása környezetünkbe ma már visszafordíthatatlan folyamat, a bolygó többé nem képes semlegesíteni ezek környezeti hatását.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.