A hazai tolmácsok nagy részét képviselő testületek közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben felhívják a figyelmet arra aproblémára, hogy nincs megfelelő megoldás a hiteles fordítók- és tolmácsok munkájának rendszerezésére. A Professzionális Fordításszolgáltatók Egyesülete (Proford), a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (MFTE), valamint a Szabadúszó Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (SZOFT) épp ezért egy munkacsoportot hoztak létre, amely kidolgozta, milyen változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a fordító és tolmács szakma megfelelő módon tudja ellátni az egyre nehezedő, hiteles nyelvi közfeladatoka.A nyilatkozatban felhívták a figyelmet arra, hogy az utóbbi években a migráció erősödésével megnőtt a bíróságok és hatóságok körében a ritka és hiánynyelveken (például pástú, dari, urdu vagy albán nyelven) dolgozó tolmácsok és fordítók iránti igény. Ráadásul a globalizáció, a szerteágazó nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok erősödése is igyénelni a gyors és költséghatékony nyelvi hitelesítést. Mindezek ellátásához azonban a jelenleg működő központosított rendszer (az 1949-ben létrehozott Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) sem kapacitásában, sem a működési modelljét tekintve nem tud megfelelni. Szalay-Berzeviczy András, a munkacsoport vezetője a közleményben kitért arra is, hogy a hatóságok sokszor szájhagyomány útján kénytelenek átadni egymásnak a szerintük megbízható albán és vietnami fordítók nevét és telefonszámát: ezt a gyakorlatot pedig mind jogi mind hitelességi, mind hatékonysági szempontból hátrányosnak tartja. A munkacsoport azt szeretné, ha egy fordítói szakmai névjegyzéket hozhatnának létre, amely a bírósági végrehajtók vagy igazságügyi szakértők névjegyzékének mintájára központi, ingyenesen elérhető online adatbázisban gyűjtené össze azokat a szakembereket, akik rendelkeznek megfelelő kvalifikációval a hiteles fordítói vagy tolmácsmunka ellátására.
Figyelmébe ajánljuk
Szinte teljesen tönkrement az egykor legendás szolnoki Tisza Szálló, most a megmentőjét keresik
- Massay-Kiss Andrea
A régi hotel ma igen rossz állapotban van, nem működik, és várja, hogy egy új tulajdonos leheljen bele életet. A tulajdonosváltások nem a javára történtek, kis fejlesztések mellett nagy pénzek mentek el.
Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK
226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el.
Bőhm Kornél: A propaganda fejlődik, de minden rosszat nem lehet ráfogni
Bőhm Kornél kommunikációs szakember könyvének címe egyszerűen Propaganda. A szerző kommunikációelméleti és történelmi szempontból vizsgálja a jelenséget, amely életünk minden területét átszövi – és arról is igyekszik útmutatást adni, miként tudunk időnként mégis kilépni belőle.
Büntetőügy tárgya lett a fővárosi kormányhivatal vezetőjének balatoni telekrendezése
A fejünkre nőttek
Tökéletes egyenlőség
Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.
A rossz dolog
Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.
Perkusszív vérvonal
A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.
Suttogó szó-képek
- Dékei Krisztina
A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.
Fejszék és haszonnövények
- Molnár T. Eszter
A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

