Táskarádió

  • ételhordó
  • 2014. február 28.

Ételhordó

Olyan retró, hogy a hangfal adja a másikat - az Ételhordó munkatársa kipróbálta a zsenge-retró borsólevest.

Nem kell ide neonfelirat, az Egyetem térnél, a Papnövelde utcában található helynek (eszpresszónak!) már a neve is olyan retró, hogy a hangfal adja a másikat. A csillogó fekete lemezen (vagy fekete-fehér filmen - Szerelmes biciklisták, 1965, r.: Bacsó Péter) a Buddy Hollynak maszkírozott Szörényi Levente énekli, hogy a névadó nemcsak "ritmusdáridó", de "oly kábító" is. Ahogy később, a Táskarádió című rádióműsor is az volt. Ha jól emlékszünk, egyenes adásban oldották meg a fiatalság problémáit. Emlékszik valaki még a csöves-digó háborúra?

false

 

Fotó: ételhordó

De elég a nosztalgiából, lássuk inkább az étlapot! Vagy mégse? Egy-két szót mindenképp érdemel a berendezés. Amit a Táskarádióban látunk, már nem is retró, hanem a Corvin Áruház teljes kínálata, mondjuk, 1961-1984 között, bármelyik évből. A Lemezárugyár játékkínálata, a Domus szobabútor-felhozatala, Mambó és Tesla B93 orsós magnók, és persze rengeteg táskarádió. Kedvencünk a Videoton Szíriusz. De egy komplett Velorex is a dekoráció része, úgyhogy már csak a háromhatvanas kenyér hiányzik, meg az, hogy a pincérek Belvárosi Vendéglátóipari Vállalat feliratú köpenyben feszítsenek.

Az ételválaszték sem nagyon haladja meg az 1981-est, de inkább az önkiszolgáló éttermes vonalat idézi, és nem a vendéglőit. Vagyis van töltött paprika, nincs brassói. Van almás pite, nincs Gundel-palacsinta. Nem mintha hiányozna.

Zsenge zöldborsólevessel (850 Ft) indítunk, egyszerű, nem különösebben emlékezetes dobás, bár az is igaz, hogy aki ettől csodát vár, annak itt semmi keresnivalója. Viszont már ekkor gyanús, hogy retró ide, eszpresszó oda, ezen a helyen mégis a házi koszt a nyerő. És a paprikás burgonyával - sic! - (1690 Ft) tényleg sikerült nagyot gurítani. Rendesen megfőzött krumpli, kiváló kolbász, pont annyi ízesítés, amennyi illik.

A világért sem hagynánk ki egy ilyen helyen a rántott sajtot (1490 Ft); rizibizivel kapjuk, de nem azzal a száraz ragaccsal, amit sok helyen ugyanígy hívnak. A sajt is rendben van, nem a szokásos rönk vagy tégla, hanem afféle párnácskák, "falatok". Tényleg jó, már amennyire ez jó lehet.

Jó a végén nagymama almás pitéje is (850 Ft), elhisszük, hogy valóban a nagymama készítette. Elhisszük, de azért tudjuk, hogy ez ugyanakkora hazugság, mint arra ráerősíteni, hogy olyan klassz lett volna Kádár idején.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.