A kormányzati álláspont szerint a betegek, az ellenzék és az elektromos hálózat a probléma az egészségügyben

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 9.

Fekete Lyuk

Takács Péter hosszú napok után végre megtalálta, hol a baj a kórházakban.

„Aki az egészségüggyel kapcsolatba kerül, alapból nincs jól, hiszen rosszul érzi magát, mert beteg. Ott már a rossz közérzethez csak egy kicsi kell, hogy indulattá formálódjon. Általában ezek az újbolsik ezekre mennek rá, hogy az elégedetlenségből indulatot kovácsoljanak”

– fejtette ki az elmúlt hónapok leggyorsabban felívelő sztárja a Fideszben, Takács Péter egészségügyi államtitkár a Bayer Showban. A produkciót a Telex szemlézte, és több érdekesség is kiderült:

  • A kórházi várólisták főleg azért lehetnek hosszúak, mert egy beteg nagyon ragaszkodik az adott orvoshoz, vagy nem hajlandó másik városban csináltatni a műtétét.
  • Azt beismerte, hogy volt olyan, hogy 10-12 hetet is kellett várni egy hasi ultrahangra, de ez „jellemzően ellenzéki önkormányzatok által fenntartott szakrendelőkben” történt. Takács szerint ez nem az egészségügy vagy a kormány hibája, hanem egy „tudatos akció” része volt, hogy rosszabbnak állítsák be az egészségügyet.
  • Információi szerint jelenleg 47 ezer ember van várólistán, azaz vár olyan műtétre, amit 60 napon belül nem tudnak elvégezni.
  • Takács szerint a Covid alatt 26 olyan műtéttípus volt, amelyre 60 napnál hosszabban kellett várni, de az egészségügyi államtitkár szerint már csak 3 ilyen van: a csípőprotézis, a térdműtét és a kiterjesztett gerincstabilizáló műtét. Az államtitkár úgy látja, ezzel az OECD-országok toplistáján az élen áll Magyarország.
  • Az egészségügyi államtitkár szerint a optimális lenne, ha minden helyiség légkondicionált lenne, szerinte viszont ezt nem bírná el sehol az elektromos hálózat. 

Az egészségügyi államtitkár jól láthatóan azt a dicstelen feladatot kapta meg, hogy próbálja meg elmagyarázni Magyar Péter nyári akcióját: mint ismert a Tisza Párt elnöke a hőségriadóban hőmérővel járta végig a kórházakat, bemutatva ezzel az egészségügy áldatlan állapotát a túlmelegedett épületekkel kezdve egészen az ezen túli problémákig. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.