Demeter Szilárd elnézést kér: "Slendrián és figyelmetlen voltam"

  • narancs.hu
  • 2020. október 13.

Fekete Lyuk

Eltévesztette a Meseország mindenkié című könyv kiadóját.

Demeter Szilárd néhány napja interjút adott a hvg.hu-nak - tette mindezt a maga sajátos módján. Értjük ez alatt azt, hogy a lap megkeresésére reagált ugyan, de ahogy válaszait elküldte az újságírónak, az interjút kiposztolta a Facebook-oldalára.

Ez a megoldás nem ismeretlen, júniusban ugyanez történt velünk is, amikor megkerestük azzal, hogy az akkor nyilvánossá vált DIA-bővítési névsorral kapcsolatban kérdéseket tegyünk fel neki. Demeter ezt úgy értette, interjút kértünk tőle és válaszait kitette a Facebook-ra, bőven azelőtt, hogy cikkünk megjelent volna.

Demeter Szilárd hazudik, az Origo lop

Sajtótörténeti esemény, meglepő tanulságokkal. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd ma kora reggel megosztotta a Facebookon levelezésünket a Digitális Irodalmi Akadémia bővítése kapcsán. Azt állítja Demeter, hogy azért tett így, mert én a Magyar Narancs számára egy interjút készítettem vele, amit azonban a „lapzártáig" nem küldtem el neki „visszamutatásra".

Most ugyanez történt, ráadásul Demeter tévedett is egy nagyot. A hvg.hu azért kereste a PIM főigazgatóját, hogy foglaljon állást azzal kapcsolatban, hogy "a szélsőjobboldalon újabban könyveket semmisítenek meg, a könyvszakmát pedig napok óta vegzálják, mert megjelent egy érzékenyítő mesekönyv a piacon."

Egy válaszában úgy fogalmazott: "Az alapképlet tehát a következő: a Pagony kiadott egy könyvet, amiről tudták, hogy sokaknál ki fogja verni a biztosítékot. A botrány hatására egyébként a könyv sokkal jobban fogy, mint bármilyen hagyományos marketinggel megtámogatva, vagyis nagyobb a profit. Nem tudom, tudatos volt-e a stratégia, de az biztos, hogy pénzt termel. Ez egy klasszikus üzleti kockázatvállalás."

A könyvet azonban nem a Pagony adta ki, hanem a Labrisz Egyesület, és a Pagony boltjaiban forgalmazza. Erre felhívták Demeter figyelmét is, ahogy arra is, hogy a cég "csak szokásos kereskedelmi tevékenységét végzi, abban sem stratégia, sem üzleti számítás nincs, a nagyobb terjesztőknek nagyobb hasznot hajt a helyzet."

Demeter ezután - szintén a Facebook-oldalán - bocsánatot kért a Pagonytól.

"Szóval a Pagony csak terjesztője, nem a kiadója a Meseország mindenkié c. könyvnek. Slendrián és figyelmetlen voltam, elnézést kérek érte a Pagonytól."

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.