Szép történet: egy zsidózó jobbikos nehezményezi, amiért őt magát is burkoltan lezsidózták

  • narancs.hu
  • 2019. február 19.

Fekete Lyuk

Mint mondja, ő nem általában zsidózott, konkrét személyre gondolt.

Jakab Péter jobbikos politikusról az Origo ásott elő egy olyan 2010-ben készült felvételt, amelyen egy lakossági fórumon Jakab a következőt mondja egy börtönben lévő személyről (az Index sejtése szerint Tasnádi Péterről):

„Ha bizonyos kiválasztott néphez tartozik az illető, akkor a miskolci Dolce Vita luxusétteremből kell számára étket szállítani, mert ott kóser módon tudnak főzni, és neki még ahhoz is joga van... nehogy már! Egy bűnözőnek joga van... majd ha megbűnhődik, akkor megint lesz joga, de addig ne legyen már joga, hogy neki kóser kaját kell hozni egy olyan étteremből, ahova az átlag miskolci be sem mer térni, mert olyan az árszínvonal.”

Jakab egy mai közleményben visszautasítja az antiszemitizmus vádját, és azzal érvel, hogy nem egy népcsoportról, hanem egyetlen emberről beszélt, ez az egész pedig nem más mint egy ellene folyó bosszúhadjárat.

Az ügy pikantériája, hogy Jakab nemrég pont azt sérelmezte, hogy az Echo Tv-ben őt burkoltan lezsidózták, többször Jákobnak ejtve a nevét.

„Az Auschwitzban megölt dédapám miatt változtatták meg a fideszesek önkényesen a nevemet, vagy ez olyan általános dolog a „polgári” oldalon? Netán a fideszes Jakab Istvánt is Jákob Istvánozzák?” – idézi Jakabot az Index.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.