Francia kulturális évad Magyarországon: Egy baráti ország (Stanislas Pierret, a Francia Intézet igaz

szerző
Szentgyörgyi Rita
publikálva
2003/4. (01. 30.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Magyar Narancs: Némi félreértésre adhat okot, hogy éppen annak a filmnek a vetítésével harangozzák be a kulturális évadot, amelyet egy kereskedelmi csatorna már levetített.

Stanislas Pierret, a Francia Intézet igazgatója

A 2002-ben nagy sikerrel zajlott franciaországi magyar kulturális évadra, a MagyArtra való válasznak, gesztusnak szánta Franciaország 2003-ban a magyarországi francia kulturális évad, a FranciArt megrendezését. A Francia Napok egész éven át tartó rendezvénysorozata a francia-magyar koprodukcióban készültNapóleon tévéfilm díszvetítésével indul január 30-án.

Stanislas Pierret: Amikor először tárgyaltam ez ügyben Szőts úrral, a sorozat társproducerével, a film premierjét a Francia Intézetbe terveztük. Ezzel egyidejűleg az RTL Klub kívánsága az volt, hogy előzetesen levetítsék a filmet. Ezért változtatnunk kellett az eredeti elképzelésen. De félreértés ne essék, a január 30-i gálaest nem a Napóleon-film promócióját hivatott képviselni, hanem a francia kulturális évad megnyitóját. Koprodukcióról lévén szó, ez a javarészt Magyarországon forgatott film kivételes kapcsolódási pont Magyarországgal, a magyar filmgyártással. A FranciArt nyitóestje animációkkal, szcenikai megoldásokkal, korhű jelmezes szereplőkkel, a császár bevonulásával, Abel Gance Napóleon című filmtörténeti alkotásának vetítésével egyfajta játékos kikacsintás, társasági, protokollesemény, gálaműsor, amely azt a célt szolgálja, hogy belopjuk a köztudatba a kulturális évadot, hogy beszéljenek, írjanak róla. Lényegében ürügy arra, hogy felvezessük a FranciArtot, hogy kellő médianyilvánosságot biztosítsunk neki.

MN: A francia kultúra nem szorul különösebb bemutatásra Magyarországon. Nem kétséges, hogy Magyarország uniós csatlakozásának népszerűsítését is célozza ez a rendezvénysorozat.

SP: Franciaországban köztudottan nagy sikere volt a magyar kulturális évadnak, és Franciaország sem késlekedhetett a viszonzással. Egyfajta válasznak, gesztusnak szántuk a FranciArt megrendezését. Hozzáteszem, korántsem rendelkezünk hasonló költségvetéssel, anyagi feltételekkel, de reményeink szerint sikerül megfelelnünk az igényeknek, sikerül mind a nagyközönség, mind a szűkebb, a francia kultúra iránt érdeklődő rétegek számára egy különleges eseménysorozatot létrehoznunk. A célkitűzésünk pedig nem más, mint hogy Magyarországon behatóbban megismerjék a francia kulturális örökséget, a kortárs alkotók művészeti tevékenységét. Mindez a két ország közeledését segítheti elő Magyarország uniós csatlakozásának előestéjén. A FranciArt megerősítheti, előkészítheti a két ország baráti kapcsolatait. Franciaország egyfajta privilegizált partneri kapcsolatra törekszik a bővítés előtt álló Európai Unió 2004-ben teljes körű tagjává váló Magyarországgal.

MN: Ennek a privilegizált partneri kapcsolatnak a népszerűsítését szolgálja az a tény is, hogy az évad kiemelkedő eseményeit francia politikai személyiségek fogják megnyitni?

SP: Az alapgondolat az volt, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása, a népszavazás előtt meghívjunk politikusokat, a francia kulturális élet kiemelkedő személyiségeit, akik egyidejűleg eljuttatják a magyar közönséghez a bővítésről szóló üzeneteiket. Ennek értelmében a fesztivál nyitóeseményére látogat Mme Noelle Lenoir, az európai ügyek bővítésért felelős miniszter asszonya. Chirac asszony a budapesti operabálra érkezik, március 14-én pedig Maurice Béjart balettművész, koreográfus lesz a rendezvény díszvendége. Budapestre várjuk a francia kulturális minisztert, a frankofónia miniszterét, és a Monet-kiállítás megnyitójára is meghívtunk kormánytagokat, minisztereket, akiknek a névsora egyelőre még nem végleges.

MN: Milyen jelentősebb eseményeket emelne ki?

SP: Az év minden hónapja tartogat kiemelt jelentőségű eseményeket. Februárban Szeged és Nizza együttműködésének köszönhetően mutatják be a szegedi operaházban Gounod Faustját francia szólistákkal, karmesterrel, magyar zenekarral. Márciusban Franciaország lesz a díszvendége a budapesti operabálnak. Március 14-én a párizsi Opera vendégszereplésével kezdődik a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Áprilisban jelentős francia delegáció érkezik a budapesti könyvvásárra, amelynek idén szintén Franciaország a díszvendége. Szintén áprilisban lesz az immár hagyományos Francia Filmfesztivál Budapesten és a nagyobb vidéki városokban. A nyári hónapokra számos szabadtéri előadást szervezünk, köztük filmfesztivált. Júniusban a Millenáris Központ ad otthont a Zene ünnepének, a Sziget Fesztivál keretében pedig a Baobab cirkusz előadása lesz látható. Kiemelt jelentőségű a Monet és barátai című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban novemberben-decemberben, amely egyben a FranciArt záróeseménye lesz.

MN: Mennyire érzékelték a program kialakításakor az időközben lezajlott kormányváltást?

SP: Magyarországon is, mint másutt, léteznek úgynevezett kulturális klánok, ebben is rendkívül megosztott a magyar társadalom, de ennek semmi árnyoldalát nem érzékeltük. Minket egyedül a francia-magyar baráti kapcsolatok támogatása, előremozdítása érdekel, a folytonosság. És ez ügyben csak kedvező tapasztalataim vannak.

Szentgyörgyi Rita

szerző
Szentgyörgyi Rita
publikálva
2003/4. (01. 30.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...