Film

Ízlés szerint fűszerezve

  • 2018. szeptember 2.

Film

Filmet jól eladni anno gyerekekkel és kutyákkal (s más cuki állatokkal) lehetett. Mára a séfek és pszichikai sérüléssel együtt élő embertársaink ihlette figurák is felzárkóztak a tutira menés tekintetében. A filmek az öntörvényű konyhafőnökök s még öntörvényűbb autisták lázadásaiban kínálják ízlelgetni azt a nonkonformizmust, amelyet a néző saját, civil életében sosem volna bátor megélni. Persze szigorúan enyhe zavarról lehet csak szó, a köznapi magatartásformáktól látványosan eltérő, ám a néző komfortzónájából kicsit sem kilógó, mondhatni: cuki hendikepről. Ezek között a személyiséget amúgy börtönbe záró, a legegyszerűbb napi tevékenységeket is a túlélésért folytatott küzdelemmé változtató deviáció, az Asperger-szindróma kifejezetten a mókás zsenialitás szinoni­má­jaként szokott megjelenni. A filmek érintettjei picit bogarasak, de van valami egyedien csodás képességük, amelyre végül mindenki büszke lesz.

Jelen olasz dolgozatban van mindhárom: séf, autista, öntörvény. A Michelin csillagos elítélt börtönbüntetés helyett kénytelen főzni tanítani egy bejárós intézet ápoltjait, akik közt naná, hogy van egy ízlelésben verhetetlen fiú, akit aztán versenyre kell vinni. Nem árulom el, hogy összebarátkozik-e a macsó szakács meg a sérülékeny fiatalember, hogy jól be lesz-e olvasva a hősünket börtönbe juttató riválisnak, aki zsűrielnökként feszít a versenyen, s hogy ágyba viszi-e végül a kemény fenekű pszichológusnőt az élvonalba visszakapaszkodó, megjavult séf. Azt viszont nem hallgathatom el, hogy fűszerről itt csak beszélnek.

Forgalmazza a Cirko Film

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?