"Még hogy én építész?" - Joseph Fiennes színész

  • Kriston László
  • 2005. augusztus 18.

Film

Kosztümös filmek hőse, a Szerelmes Shakespeare, az Elizabeth, az Ellenség a kapuknál és a Luther sztárja. Mától a Lélektől lélekig cimű kalandfilmben látható nálunk. A berlini világpremieren beszélgettünk.

Kosztümös filmek hőse, a Szerelmes Shakespeare, az Elizabeth, az Ellenség a kapuknál és a Luther sztárja. Mától a Lélektől lélekig cimű kalandfilmben látható nálunk. A berlini világpremieren beszélgettünk.

*

Magyar Narancs: A Lélektől lélekig olyan tudósokról szól, akik Afrika dzsungeleinek mélyéből pigmeus bennszülötteket rabolnakÉ

Joseph Fiennes: A kondicionáltságot vizsgálja a film, mennyire vagyunk a kulturális környezetünk produktumai, és mit teszünk, ha másmilyen körülményekkel kerülünk szembe. Lenyűgözött a két afrikai főszereplő őszintesége és spontaneitása. Elképesztő, milyen ereje van az egyszerűségnek. Egy színésznek élethosszig tartó lecke e mesterkéletlenségnek az elérése. Különleges élmény volt találkozni velük. Már eleve az arcberendezésük csodálatos, és azok a szemek - tele szépséggel, lélekkel! Mindannyian tudtuk, hogy ők ketten teljesen más környezetből jönnek, ebből adódóan nincsenek tisztában egy filmprodukció protokolljával. A tizenhét hétig tartó forgatás még egy profi színésznek is megerőltető.

MN: Többnyire kosztümös drámákban játszol.

JF: Talán mert a Szerelmes Shakespeare és az Elizabeth nagyon bejött. Nincs modernebb irodalmi alapanyag egy örök érvényű klasszikusnál, míg sok modernnek szánt film hetek alatt elévül. Rengeteg kosz-tümös film forgatókönyvét küldik el nekem, de sok a kukában végzi. Azok a filmek, amelyek ismertté tettek, nagyon is modern alkotások. Olyasmivel foglalkoznak, ami sosem megy ki a divatból: az emberi természettel. A velencei kalmár kiváló példa a modern drámára. Nem a történelmi kor vagy modern kori párhuzamok és felhangok szerint értelmezem. A kosztümökön és a díszleteken túl a darab fő témája számít csupán, ami a fundamentalizmus maga, az idegengyűlölet, a tolerancia hiánya. Vagyis az, hogy nem vagyunk olyan szofisztikáltak, mint ahogy azt gondoljuk.

MN: Michael Radford rendezé-se az Antonio és Bassanio közti homoerotikus vonzalomra helyezi a hangsúlyt. Jeremy Irons azt mondta nekem, dobott egy hátast, amikor az egyik jelenetben megcsókoltad őt.

JF: Nem szabad, hogy lehűljön a jelenet. Érdekes, a nők azt mondták, hogy rendben van, csak férfiak ütköztek meg a csók láttán. Manapság annyira el vagyunk foglalva a szexualitás beskatulyázásával. Hogy ki meleg és ki nem. Az Er-zsébet-korabeli embernek mindez nem volt probléma. Egy homoszexuális szerelmi afférban önmagában véve nincs semmi kivetnivaló vagy furcsa, legfeljebb az interpretálásában lehet. El kell fogadnunk, hogy amit ebben a darabban látunk, az két férfi szerelme. Nem arról beszélek, hogy lefeküdtek-e egymással vagy csókolóztak, hanem az érzésről: szerelem egy fiatal és egy idősebb férfi között, ami egyedi és különleges.

MN: Mit gondolsz a Shakespeare-darabok átültetéséről a mai korba?

JF: Shakespeare mindenfajta interpretációt elbír. Írói géniuszát semmi nem képes elhomályosítani. Az eredeti gondolatok nagyon ritkák. Nem csoda, hogy a régi történeteket adaptáljuk a mába. Mindenki mástól kölcsönöz, a klasszikussá vált mondatokat cipeljük magunkkal, a régi frázisokra építünk.

MN: Szoktál művészetről beszélni a bátyáddal, Ralph-fal?

JF: Nem igazán. Ha történetesen ugyanabban a filmben dolgoznánk, akkor talán igen. Hét év a korkülönbség köztünk. Heten vagyunk testvérek, én a legfiatalabbak közé tartozom. Van egy ikertestvérem. Gyakorlatilag vele és a nővéremmel nőttem fel.

MN: Ha éppen nem más korokban és díszletvilágokban kalandozol, mivel kapcsolódsz ki?

JF: Ha kicsit intelligensebb lennék, építészettel foglalkoznék. De gyakran meghazudtolom magam. Ha legközelebb találkozunk, képes leszek letagadni. "Még hogy én építész?" Imádok festeni. Meg teniszezni. Focizni. És persze utazni. Az elmúlt kilenc hónapban a bőröndömből éltem. De hát én imádom Európát, ezért megéri. Nincs szükségem arra, hogy Amerikába költözzek.

MN: Hollywood nem csalogat?

JF: De, mindig próbálkoznak. Nem tudom leállítani őketÉ Európában nagyobb a kreatív szabadság, több műfajban kipróbálhatom magam. Állandóan küzdök a beskatulyázás ellen. Jó dolog nagy romantikus filmeket csinálni, de még ezekben is mindig olyan rétegek után kutatok, amik a felszín alatt többről szólnak, mint izgalomról. A Lélektől lélekigben ezt megtaláltam. A közönség feltár-hatja a mélyebb rétegeket, ugyan-akkor a felszínen is működik az egész, mint kalandfilm. De egy színésznek azzal is tisztában kell lennie, hogy piaci résztvevő, munkája művészi és kommerciális összetevők együttese, vagyis végső soron nem lehet figyelmen kívül hagyni, mennyit keresnek a filmjei a mozikasszáknál.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.