22 ország 40 dokumentumfilmjével újra Budapesten a Verzió, amelyet idén először retrospektív program kísér: 18 klasszikus, híres-hírhedt, de ritkán vagy egyáltalán nem vetített dokumentumfilm a második világháborúról. A fesztivált Gazdag Gyula filmrendező, a UCLA professzora nyitja meg 2005. december 1-jén este 8 órakor a Toldi moziban. A nyitófilm - Sean McAllister: A bagdadi Liberace - után beszélgetés a rendezővel. A fesztivált az OSA Archívum, a Verzió Film Alapítvány és a Magyar Nemzeti Filmarchívum rendezi. Védnökök: Jancsó Miklós és a Magyar Helsinki Bizottság.
*
Ugyan ki kíváncsi olyan dokumentumfilmekre, amelyek arról szólnak, hogyan gyötörnek, hogyan aláznak meg embereket a világ különböző országaiban? - tették fel a kérdést Igor Blazevic jugoszláviai menekültnek, aki Prágában útnak indította a Verzió emberi jogi fesztivált. A költői kérdésre azóta megjött a prózai válasz: sokan. Magyarországon is, ahogy azt a tavalyi első kör bizonyította.
Bár tenger a szenvedés a világban, s a dokumentaristák ezt nem hagyják szó és kép nélkül, a filmek - ahogy az országok és az emberek - jóval sokfélébbek annál, semhogy mindet a si-ralomvölgybe utalhatnánk. Idén a kubaiak mu-lattatják a nézőt törhetetlen életkedvükkel (La Chivichana; Buhera; José Manuel, az öszvér és a tévé), de megterem a humor hidegebb égtája-kon, zordabb viszonyok közt is, ha nem bohózati, hát morbid vagy abszurd változatban, lásd A nagy kommunista bankrablást vagy Errol Morristól a nagy hírű Mr. Halált, melyben a "humánus kivégzés" amerikai mérnöke mélyrepülését látjuk a "tudományos" holokauszttagadásig. Amin végképp senki nem fog nevetni, az Afrika, a feketénél is sötétebb földrész a maga háborús tűzfészkeivel, szűnni nem akaró népirtásaival. Vagy a Közel-Kelet, ahol nem az életnek, hanem a halálnak tanulnak a gyerekek az iskolában (Halál Gázában).
A föld számos - és kellőképp távoli - pontjáról nézve Európa a béke és boldogság szigete. De köztünk szólva itt is akad mosnivaló: a balkáni háború véres foltja, amit ha lassan, óvatosan is, de már kezelésbe vesznek bátor emberek (Friss levegő; Lora; UNMIK Titanik a tavalyi sikerfilmet, a Drága Dyanát rendező Boris Mitictől). Vagy a második világháború, amit különböző okokból sem megunni, sem lezárni nem tudunk. Az idei programban ez a legerősebb anyag, úgy a friss, mint a retrospektív filmek tekintetében. Megkockáztatom, hogy egyik-másik még a történészeknek is tud újat mondani, mutatni. Ehhez a nagy témához neves történészek, szociológusok előadásai kapcsolódnak a Nyílt Társadalom Archívumban (OSA), míg a filmvetítéseket beszélgetések kísérik a rendezők és szakemberek részvételével.
22 ország 40 filmje (jó részük magyarországi ősbemutató), s hozzá még 18 régi mozgókép: Kluge, Schamoni, Joris Ivens, Humphrey Jennings, Roman Karmen klasszikus dokumentumfilmjei és filmdokumentumok (náci propagandaanyagok, a szövetségesek légi felvételei a haláltáborokról, archívok a lágerek felszabadításáról vagy a nürnbergi perről), amelyeket már régen vagy még soha nem láthattunk. Jó alkalom az összehasonlításra, hogy a kiváló mezőnyben ott vannak a magyar dokuk is (Aranykalyiba, Daráló, Gubera, Spílerek, Szafari). Büszkék lehetünk, mert ezek a filmjeink nemcsak a nemzetközi trendekhez illeszkednek tökéletesen, de megütik a világszínvonalat.
Egyszeri belépő 300-800 forint
Verzió-bérlet 2500 forint
Diákbérlet 2000 forint
Részletes program: www.verzio.ceu.hu
