tévésmaci

Almát eszik a kakas

  • tévésmaci
  • 2013. június 23.

Film

Amikor Sztupa és Troché ellopták a családfát, szerfelett óvatosan kellett intézkedniük, hiszen a fa nagyon szem előtt volt. Mindjárt a platános szélén, rögtön az út mellett, ráadásul még a sétány is pont előtte bírt kanyarogni - babakocsit toló bébiszitterek, szabadságos katonák, kutyasétáltatók és hasonlók korzóztak előtte, csupa dologtalan népség, fényes délelőttől a késő esti villanyoltásig. Még ha leszállt az éj, akkor sem takarodott haza mindenki, fiatalok és örökifjak maradtak a fák alatt csókolózni, meg ki tudja, mit etyepetyézni.

Sztupa és Troché ideje jóformán csak a hajnallal érkezett el, fél három-három tájt merészkedtek csak ki, de biztonsági okokból ekkor is földmérőnek öltözve, ami annál is hasznosabb volt, mert például egy részeget a mérővesszővel kellett elkergetni a helyszínről, hisz' attól nem ijedt meg, hogy lefotózzák a teodolittal, s elküldik a képet a rokonainak. Hót mátón a családfa alatt, mit szólnak majd? Mit is, csuklotta a részeg, csoda-e hát, ha Troché a vesszejéhez kapott? Nem csoda. Mikor végre nyugalom és csend lett, kezdődhetett a szemrevételezés! Az A terv az volt, hogy először kicserélik a szomszédos fával a családfát, s ha nem tűnik fel senkinek, egyszerűen elszállítják a családfát, hisz ki reklamálna azért, mert elvitték a szomszédos fát. A baj csak az volt, hogy a családfa alig is hasonlított a szomszéd fára, ami egy tök rendes platán volt, a családfa meg egy ilyen szerteágazó, gubancos valami. Troché még csak meresztette fél szemét a hajnali homályban (a másikat nagy igyekezetében lecsukta, mint célzáskor), mikor Sztupa már tudta, hogy mit kell tenni: nyírni fogunk, mondta eltökélten, s egy lendületes mozdulattal átvetette magát a családfát körülfogó vékony fehér léckerítésen. Troché benyújtotta neki a célszerszámot, "mafa feljegyzései itt drótvágót említenek, de ez nyilván marhaság. Elég az hozzá, hogy Sztupa sutty, lekapott vele menten egy nagybácsit, aki a munkásotthont védte '56-ban Csepelen. Ott, nézd, mutatott Troché egy másik rakoncátlan ágra, de hogy mi lett a berceli körorvos kikapós asszisztensével, azt csak a tévéműsor után tudjuk meg.

Pénteken (24-én) a Film+ adja délután negyed hattól Antal Nimród tök hollywoodi buktáját, A szállítmányt, aminek a mentségére nyilvánvalóan pont elegendő, hogy Antal a másik helyi filmjében, a Ragadozókban felléptette Walton Gogginst, a fiatal Jack Nicholson 21. századi alakmását. Ám a Ragadozókat nem adja a tévé. A magukat ínyencnek vallók viszont korábban keljenek fel, mert közvetlenül előtte a csatornán egy olyan Columbo lesz, amit maga Steven Spielberg rendezett, értelemszerűen: jó rég. A Fem3-on tíztől A kéjnő Kaliforniába készül, ami a hülye magyar cím ellenére Martin Ritt remek filmje Tommy Lee Jonessal és Sally Fielddel.

Szombaton eljön az én napom, a Duna Tv ugyanis ebédre (negyed egy után) lezúzza a Pardaillan lovagot, serdületlen éveim egy kétségkívül szórakoztató barmocskáját; azt figyeljék, amikor bekötik ronggyal a lovak patáját, hogy ne üssenek neszt, a főszerepben Gérard Barray, a szegény ember Jean Marais-ja, d'Artagnan Charles, San Antonio felügyelő és Surcouf Robert hű megformálója, Scaramouche, a különös komédiás. Negyed hét előtt kezdődnek a Story4-en Az ifjú Churchill kalandjai.

Vasárnap Mesterházi Lajos életművének tagadhatatlan zászlóshajója, a Zebegényiek köt ki délidőben a Dunán, hát, az sem semmi, amikor piacra dobják benne a Zebe-zabát, fele tök, fele eper alapon. Este kilenctől ugyanitt Hideg napok. A Fem3-on tíz után Kémnők (nyilván a Kéjnő folytatása).

Hétfőn Kutyaszorítóban a Film+-on, 23.00-tól.

Kedden az AXN Sci-fi elindítja végre (este tizenegykor) az €kta Människort, a múlt szezon legjobb skandináv sorozatát, nem krimi, sci-fi, akkor is. Két jó hír van mellé: a királyi akadémia felvette a svéd szavak közé a "hubot" kifejezést, és ősztől jön a második évad. Kilenctől a Filmboxon indul a VIII. Henrik, természetesen Ray Winstone-nal, aki azonnal levágatja a fejedet, ha megtudja, hogy tévézel.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.