tévésmaci

Almát eszik a kakas

  • tévésmaci
  • 2013. június 23.

Film

Amikor Sztupa és Troché ellopták a családfát, szerfelett óvatosan kellett intézkedniük, hiszen a fa nagyon szem előtt volt. Mindjárt a platános szélén, rögtön az út mellett, ráadásul még a sétány is pont előtte bírt kanyarogni - babakocsit toló bébiszitterek, szabadságos katonák, kutyasétáltatók és hasonlók korzóztak előtte, csupa dologtalan népség, fényes délelőttől a késő esti villanyoltásig. Még ha leszállt az éj, akkor sem takarodott haza mindenki, fiatalok és örökifjak maradtak a fák alatt csókolózni, meg ki tudja, mit etyepetyézni.

Sztupa és Troché ideje jóformán csak a hajnallal érkezett el, fél három-három tájt merészkedtek csak ki, de biztonsági okokból ekkor is földmérőnek öltözve, ami annál is hasznosabb volt, mert például egy részeget a mérővesszővel kellett elkergetni a helyszínről, hisz' attól nem ijedt meg, hogy lefotózzák a teodolittal, s elküldik a képet a rokonainak. Hót mátón a családfa alatt, mit szólnak majd? Mit is, csuklotta a részeg, csoda-e hát, ha Troché a vesszejéhez kapott? Nem csoda. Mikor végre nyugalom és csend lett, kezdődhetett a szemrevételezés! Az A terv az volt, hogy először kicserélik a szomszédos fával a családfát, s ha nem tűnik fel senkinek, egyszerűen elszállítják a családfát, hisz ki reklamálna azért, mert elvitték a szomszédos fát. A baj csak az volt, hogy a családfa alig is hasonlított a szomszéd fára, ami egy tök rendes platán volt, a családfa meg egy ilyen szerteágazó, gubancos valami. Troché még csak meresztette fél szemét a hajnali homályban (a másikat nagy igyekezetében lecsukta, mint célzáskor), mikor Sztupa már tudta, hogy mit kell tenni: nyírni fogunk, mondta eltökélten, s egy lendületes mozdulattal átvetette magát a családfát körülfogó vékony fehér léckerítésen. Troché benyújtotta neki a célszerszámot, "mafa feljegyzései itt drótvágót említenek, de ez nyilván marhaság. Elég az hozzá, hogy Sztupa sutty, lekapott vele menten egy nagybácsit, aki a munkásotthont védte '56-ban Csepelen. Ott, nézd, mutatott Troché egy másik rakoncátlan ágra, de hogy mi lett a berceli körorvos kikapós asszisztensével, azt csak a tévéműsor után tudjuk meg.

Pénteken (24-én) a Film+ adja délután negyed hattól Antal Nimród tök hollywoodi buktáját, A szállítmányt, aminek a mentségére nyilvánvalóan pont elegendő, hogy Antal a másik helyi filmjében, a Ragadozókban felléptette Walton Gogginst, a fiatal Jack Nicholson 21. századi alakmását. Ám a Ragadozókat nem adja a tévé. A magukat ínyencnek vallók viszont korábban keljenek fel, mert közvetlenül előtte a csatornán egy olyan Columbo lesz, amit maga Steven Spielberg rendezett, értelemszerűen: jó rég. A Fem3-on tíztől A kéjnő Kaliforniába készül, ami a hülye magyar cím ellenére Martin Ritt remek filmje Tommy Lee Jonessal és Sally Fielddel.

Szombaton eljön az én napom, a Duna Tv ugyanis ebédre (negyed egy után) lezúzza a Pardaillan lovagot, serdületlen éveim egy kétségkívül szórakoztató barmocskáját; azt figyeljék, amikor bekötik ronggyal a lovak patáját, hogy ne üssenek neszt, a főszerepben Gérard Barray, a szegény ember Jean Marais-ja, d'Artagnan Charles, San Antonio felügyelő és Surcouf Robert hű megformálója, Scaramouche, a különös komédiás. Negyed hét előtt kezdődnek a Story4-en Az ifjú Churchill kalandjai.

Vasárnap Mesterházi Lajos életművének tagadhatatlan zászlóshajója, a Zebegényiek köt ki délidőben a Dunán, hát, az sem semmi, amikor piacra dobják benne a Zebe-zabát, fele tök, fele eper alapon. Este kilenctől ugyanitt Hideg napok. A Fem3-on tíz után Kémnők (nyilván a Kéjnő folytatása).

Hétfőn Kutyaszorítóban a Film+-on, 23.00-tól.

Kedden az AXN Sci-fi elindítja végre (este tizenegykor) az €kta Människort, a múlt szezon legjobb skandináv sorozatát, nem krimi, sci-fi, akkor is. Két jó hír van mellé: a királyi akadémia felvette a svéd szavak közé a "hubot" kifejezést, és ősztől jön a második évad. Kilenctől a Filmboxon indul a VIII. Henrik, természetesen Ray Winstone-nal, aki azonnal levágatja a fejedet, ha megtudja, hogy tévézel.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.