chili&vanília

Hamsiszezon

Gasztro

Ami a hamsit illeti, nem a méret a lényeg. Az apró, Fekete-tengerből származó hal - nem kertelek tovább, szardelláról van szó - Törökországban óriási kultusznak örvend. A helyiek finoman szólva is megőrülnek érte, amikor beüt a szezonja, amely októbertől márciusig tart. Isztambul nem egy téli város, akad azonban néhány - elsősorban kulináris - érv amellett, hogy az ember mégis bevállalja a város téli melankóliáját és borús szürkeségét. Sahlep, őrölt orchideagyökérből főzött sűrű, édes, pudingszerű ital például csak ilyenkor kapható. A hamsi a hab a tortán. A szardellaraj Odesszában kel, majd amikor a vizek arrafelé lehűlnek, az órajárás szerint vándorolnak körbe a Fekete-tenger partjain a kevésbé hűvös vizekbe - hogy aztán majd az isztambuliak ünnepeljék őket a tányérjukon. Törökországban a leghíresebb szardellavárosok Sinop és Amasra kikötők. Azt mesélik, ezeken a településeken ilyenkor gyakorlatilag semmi mást nem készítenek a valamit is magukra adó szakácsok. Tucatnyi recept létezik, készül fűszeres rizzsel rétegezett piláf, szardellás kenyér, sőt állítólag még desszertbe is csempészik. Legnépszerűbb elkészítési módja talán mégis a durvára őrölt kukoricalisztbe hempergetett, olajban ropogósra sütött változat - amely friss kenyérben, szendvicsként vagy salátával végzi. Sokan alulbecsülik ezt az olcsó, nem kifejezetten mutatós, ellenben rendkívül munkaigényes apró halat, az igazi ínyencek azonban imádják, és a halak "kis hercegének" nevezik.

Friss szardella beszerzésére minimális esélyt látok, hacsak nem fogunk össze, és győzzük meg valamelyik halast. Így hát marad a könnyebben beszerezhető, olajban (vagy sóban) eltett változat, amelytől sokan idegenkednek, pedig az egyik legjobb titkos hozzávaló. Nincs olyan étel, amelyet ne dobna fel, legyen szó mártásról vagy például ezzel ropogósra sütött kenyérmorzsáról, amely sült zöldségekre szórva egyenesen csodálatos. A hamsiról pedig maximum álmodozhatunk közben.


Sült karfiol szardellás morzsával

Hozzávalók (2 adag)

1 kicsi fej karfiol, rózsáira szedve

olívaolaj, só, bors

6 evőkanál olívaolaj

4 szardellafilé

8 dkg friss kenyérmorzsa (vagy készen kapható panko)

1 nagy gerezd fokhagyma, lereszelve

fél citrom reszelt héja

esetleg csilipehely

A sütőt előmelegítjük 220 fokra. Egy nagy sütőlapot leterítünk sütőpapírral, megkenjük olívaolajjal, sót és borsot szórunk rá. A karfiolt nagyobb rózsákra szedjük, és félbevágjuk. A megolajozott sütőlapra helyezzük, és kb. 18-20 perc alatt pirosra sütjük. Közben elkészítjük a ropogós morzsát: az olívaolajat felmelegítjük, beletesszük a szardellát, és addig keverjük, amíg az az olajba olvad. Ekkor hozzáadjuk a kenyérmorzsát, és 4-5 perc alatt ropogósra sütjük. Közben hozzákeverjük a fokhagymát, ill. a végén összekeverjük a reszelt citromhéjjal (és csilivel). Megszórjuk vele a megsült karfiolt. A tetejére tükörtojást készítünk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.