„Akinek nem tetszik, hogy a bizniszeink miatt kevesebb játszótér épül Németországban, annak nincs köztünk helye”

  • Urfi Péter
  • 2017. június 11.

A hét cikke

Mintha A Wall Street farkasa jeleneteit látnánk, miközben feltárják, hogyan károsították meg 34 milliárd euróval a német államot.

Tényleg filmszerű az egész: a pénzügyi zseni, aki átállt a sötét oldalra, a rendíthetetlen kishivatalnok, aki térdre kényszerített egy világszintű hálózatot, menekülő és hazudozó hatalmasságok, és persze kokaint szippantgató tőzsdecápák, akik egy külön erre a célra fenntartott luxusétteremben, antikvár Machiavelli-kötetek fölött összehajolva cserélik ki egyszer használatos mobiljaik telefonszámát.

A történet nem új, áprilisban a Süddeutsche Zeitung és két regionális közszolgálati (!) adó cikkét még az MTI is szemlézte, hírül adva, hogy „egy bennfentes vallomása révén sikerült áttörést elérni a cum-ex ügyletek néven a német nyilvánosságban is ismert ügyben. A feltételezett csalók a törvényi szabályozás 2012-es megváltoztatásáig osztalékfizető (cum) és osztalékot nem fizető (ex) részvények adásvétele révén kétszeresen igényelhették vissza a tőkejövedelem után fizetendő adót”.

A Die Zeit és a német közszolgálati (!) tévé, az ARD féléves nyomozása azonban minden eddiginél alaposabban járt utána az ügynek, miután az újságírói csapat tagjai bennfentes informátorokkal beszéltek, titkos jelentések sorát ismerték meg és beutazták a fél világot.

Cum-Ex: The Great Tax Robbery

Bár a cikk hangvétele visszafogott és végig kerüli a szenzációhajhászást, azért így is vannak benne hajmeresztő epizódok. Ilyen például a címben idézett mondat, amely az adócsalók egyik nagy buliján hangzott el, vagy annak a bankárnak az esete, aki annyira imádta a cum-exet, hogy a jachtját is így nevezte el.

A közszolgálati csatornákat pedig azért felkiáltójeleztem meg fentebb, mert a német kormányok, köztük számos ma is pozícióban lévő politikus felelőssége is felmerül a szinte beláthatatlan kiterjedésű nyomozásokban, arrafelé mégis természetes, hogy a közmédia aktívan részt vesz a tényfeltárásban.

További olvasnivalók

Bandaháborúk Brazíliában (Foreign Policy)

Hogyan kebelezi be a hirdetési piacot a Facebook és a Google? (Columbia Journalism Review)

A Chapecoense tragédiájának utóélete (ESPN)

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.