Elhazudja a valóságot a Fidesz

  • narancs.hu
  • 2017. március 2.

Hírnarancs

Orbán emberei tagadják, hogy legutóbbi beszédében rasszista lett volna a főnök.

Elszólta magát

A csütörtöki kormányinfón Csuhaj Ildikó, az ATV munkatársa az alapjövedelemről kérdezte Lázár Jánost, mikor szóba került Orbán Viktor etnikai homogenitást emlegető keddi beszéde. Ám Kovács Zoltán kormányszóvivő ekkor – a 444.hu cikke szerint – közbeszólt, mondván, hogy a miniszterelnök ilyet tuti nem mondott, természetesen ott van nála a beszéd leirata, és Kovács elmondása szerint Orbán nem az etnikai homogenitás megőrzéséről beszélt, hanem azt mondta, hogy a „kulturális homogenitást meg kell őrizni”, és csak később hangzott el az etnikai kifejezés, tehát Orbán szövege semmilyen értelemben nem volt rasszista. Csakhogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján elmondott beszédében Orbán Viktor nem kulturális, hanem etnikai homogenitásról beszélt: „nagyon fontosnak tartom, hogy az etnikai homogenitást meg kell őrizni.” Hiába szépítik a történteket, ezt mondta. Van erről egy videó is, amelyen 18.35-nél tisztán hallható.

Sőt, úgy folytatja, hogy „Most már lehet ilyeneket mondani, ezelőtt néhány évvel kivégzés járt az ilyen mondatokért. De ma már lehet ilyeneket mondani, mert az élet igazolta, hogy a túl nagy keveredés bajjal jár”.

Az egyik csak jó lesz

Öt népszavazási kezdeményezést adott le az LMP ma délelőtt a paksi bővítésről – írja az MTI. A párt közleménye szerint Paks2 még az olimpiarendezésnél is kockázatosabb. Szél Bernadett rögtönzött sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az a céljuk, hogy a nép dönthessen a kérdésben, és ennek érdekében elmennek a falig, de ha kell, annál tovább is. Szél szerint meg kell változtatni az Alaptörvényt, ha az nem engedi, hogy referendumot írjanak ki ebben a kérdésben – és emlékeztetett arra, hogy az ország NATO- és EU-tagságáról döntő népszavazás előtt is változtattak a jogszabályokon. Szél egyébként, úgy tűnik, mindenre felkészülve saját kopaszokkal érkezett az NVI-hez.

Megyünk blokkolni. Mindenre felkeszültünk. #kopaszok #lehetmas #nopaks2 #greenenergy #szelbernadett

A kérdés első körben az, sikerült-e az LMP-nek olyan kérdést megfogalmaznia, amit a Nemzeti Választási Iroda a formai, majd a Nemzeti Választási Bizottság a tartalmi szempontokat figyelembe véve jóváhagy. Aztán lehet felsorakozni az ügy mellé – az MSZP, a DK, az Együtt és a Liberálisok már jelezték, hogy támogatják a kezdeményezést, és ha úgy alakul, segítik majd az aláírásgyűjtést.

Már eldőlt

Lázár János szerint a nép már szavazott Paksról, méghozzá a 2014-es választáson, amikor újraválasztották a Fideszt, illetve akkor, amikor a parlamentben a nép képviselői – vagyis a Fidesz–KDNP – megszavazták a paksi beruházást – mondta el a mai kormányinfón.

Belvárosi mélygarázs az álma

Az V. kerületi önkormányzat vezetőit jó ideje foglalkoztatja egy Pilvax köz alatti mélygarázs gondolata. Múlt héten lapunk beszámolt a lehetséges tervről, most pedig kiderítettük, hogy Rogán Antal polgármesteri ideje alatt, még 2013-ban több mint 22 millió forintot el is költöttek a mélygarázsra.

Rogánék 22 milliót már eltapsoltak arra a mélygarázsra, amelyről a Belváros nem hajlandó beszélni

Ingyen kötelező

Ingyenes lesz az első középfokú nyelvvizsga. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter az MTI kérdésére megerősítette a hírt, hozzátéve, hogy reményei szerint bevezetésére még ebben a ciklusban sor kerül.

Titok

Senki sem akarja megmondani, mennyien haltak meg 2016–2017 telén Magyarországon. Most épp a HVG vállalkozott arra az egyszerűnek tűnő feladatra, hogy megírják a pontos számot. De mivel a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, az Országos Mentőszolgálat és az Emmi is lepattintotta őket, csupán körülbelüli adatokra lehet hagyatkozni. Egy biztos, valamiért felettébb nagy titokként kezelik, hányan haltak meg a hideg miatt.

Fegyverbe!

Svédország visszaállítja a sorkatonaságot az orosz fenyegetettség miatt – írja a BBC-re hivatkozva az Index. A parlament elsöprő többsége által támogatott döntés 2018. január 1-jétől lép életbe. Az ország nem tagja a NATO-nak, így kiváltképp aggasztják Oroszország hadgyakorlatai a Balti-térségben.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.