tévéSmaci

Bagolykonténer

  • tévésmaci
  • 2018. június 10.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché a nagy csövet fektették, egyfelől nem szóltak a szovjeteknek, másfelől elég hamar elunták az árokásást – más idők jártak akkor még. A szovjet persze megtudta, az mindent megtudott, s ki is szállt a helyszínre azonmód. Árkot ásol-e? – kérdezte, s rágyújtott egy mahorkára. Sztupa mondta, da. Egy merő udvariasság volt az az ember. Csövet is fektetnél, mi? Sztupa ráhagyta. Lassan haladsz. Kiküldök pár gyereket, seperc alatt kiássák Maglódig, lefektetik a csövedet, sört bontunk, buli lesz. Faszt – mondta Sztupa, még mindig nagyon udvariasan. A szovjet bólogatott, ekkor már a levegőben lógott a NATO-csatlakozás, így beiskolázták őket angolra, ami rögtön meg is látszott rajtuk, mondta is az ürge, hogy fászt, fászt, da. Látván Sztupa arcán néhány felhőt, gyorsan hozzátette, büsztrá, büsztrá. Trochénak ez már tetszett: fraternité, egalité, rapidité. Subito, subito – mondta, de Sztupa hajthatatlan maradt. Inkább szólok a vakondoknak. Trochénak elkerekedett a szeme, de kussolt. A szovjet megrántotta a vállát, akkor pukkadj meg, mondta kicsit megbántottan, s visszaszállt az UAZ-ba. Szólok a vakondoknak, ismételte meg Sztupa, nem is annyira a kipufogóbűznek, mint inkább Trochénak, aki csak annyit nyögött ki végre: ne bassz! Egy telefon az egész, s jönnek is: Vakond, Vakkond, Vaktas, Vakhuba, Vaktöhötöm. Árokásást, vakolást, hideg- és melegburkolást vállalunk. Ezt igennek veszem, tette hozzá Sztupa, látván Troché döbbent arckifejezését. Troché nem tiltakozott tovább, Sztupa pedig kikászálódott a munkagödörből, jó messzire elhajította a csákányt, és a telefonhoz lépett. A vakondok foglaltak voltak. Sztupa ácsceruzájával lenyomta a villát, kivárt egy percig, aztán újra tárcsázott. Bocs, a szovjettel beszéltem, itt vagyok, szólt bele Vakálmos, Sztupa egyből felismerte a hangját, olyan kásás volt.

Pénteken (11-én) rá kell végre ébrednünk, hogy tévézni csak akkor érdemes, ha már hazamentek belőle a celebek, a főszakácsok, a prostituáltak és a biztonságpolitikai szakértők, szóval hajnalban (hajnal előtt, mikor Sárga elvtárs áll az ablak előtt). Itt van mindjárt 3.00-kor a Film Mánián Mr. Majestyk, a Dinnyeszüret géppisztollyal! Charles Bronson nem osztozik a dinnyén, de még az ezüstön sem, legfeljebb holtverseny, már ami a hullák számosságát illeti.

Szombaton már 2.40-kor hozzáfoghatunk ugyanitt. A Földi űrutazás arról szól, hogy a csávók (ti. O. J. és a spanjai) fel sem mennek a Holdra, hanem letudják az egész parasztvakítást valami filmstúdióban. Évtizedekkel később így volt a dologgal a Rammstein nevű német zenekar is, pedig ha valakik, hát ők biztos megérdemelték, hogy feljussanak a Föld kistesójára.

Vasárnap már választék is mutatja magát szeretett sávunkban, a Cinemaxon Ang Lee lengeti a kaszáját 3.50-kor: Étel, ital, férfi, nő. 2.55-től meg Film Mániánk adja a Mi újság, cicamica? c. remeket, amit ugyan Clive Donner rendezett, de a szárnyait bontogató Woody Allen írt, konkrétan 1965-ben.

Hétfőn négykor jön a Cinemax 2-re Leadbelly, s feltehetően elhúzza a nótánkat.

Kedden a Film Mánián 2.35-kor a Műgyűjtők és kalandorok előnyben.

Szerdán pedig a Cinamaxon fél négy után: Adolf, a festő, a Misfitsben már megcsodált Iwan Rheonnal Dolfi szerepében. Ne tévézzenek, aludjanak vagy fessenek!

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.