Egy hét kultúra 2023/51-52.

  • Narancs
  • 2023. december 19.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

ZSŰRIELNÖK Greta Gerwig, a Lady Bird és a Barbie filmek Oscar-jelölt forgatókönyvírója és rendezője lesz a 2024-es Cannes-i Filmfesztivál zsűrijének elnöke. A fesztivál az amerikai filmes kinevezéséről szóló közleményében arról írt, alkotásaival egyszerre képes művészi értéket képviselni és közönségsikert elérni, így szűkítve a szakadékot a művészet és az ipar között, miközben érzékenyen és mélyrehatóan tárgyalja a kortárs feminista kérdéseket is. A 40 éves Greta Gerwig az első amerikai női filmkészítő, aki – a svéd Ruben Östlundot váltva – betöltheti a tisztséget. Ezzel a május 14. és 25. között megrendezendő filmes seregszemlén az ő feladata lesz a fesztivál díjainak, köztük az Arany Pálma és az Arany Kamera átadása is. A szervezők emlékeztettek, 1966 óta nem volt ilyen fiatal elnöke a fesztiválnak, akkor a 31 éves Sophia Loren vezette a zsűrit. Greta Gerwig idén nyáron bemutatott filmje, a Barbie világszerte eddig több mint 1,4 milliárd dollár (nagyjából 491 milliárd forint) bevételt termelt, a januári Golden Globe díjátadót pedig kilenc jelöléssel várja.

CSEMPÉSZÁRU A New York-i Metropolitan Museum of Arts december 15-én bejelentette, több mint egy tucat ősi műalkotást készülnek visszaszolgáltatni Kambodzsának és Thaiföldnek. A 14 khmer és a 6, a mai Thaiföld területéről származó szobor hazaszállítását azután kezdeményezték, hogy az érintett darabokról kiderült, Douglas Latchfordon keresztül jutottak el az Egyesült Államokba; az ismert műkincskereskedőt 2019-ben azért helyeztek vád alá, mert a gyanú szerint éveken át értékesített lopott kambodzsai régiségeket a nemzetközi piacon. A 2020-ban elhunyt Latchford tagadta, hogy csempész­áruval kereskedett volna. A manhattani múzeum gyűjteményéből hamarosan kikerülő szobrok, amelyek a hindu és a buddhista vallási rendszert tükrözik, a 9. és a 14. század között, az angkori korszakban készültek. A műkincsek hazaszállításának pontos idejéről az intézmény egyelőre nem adott tájékoztatást. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.