Rádió

Heller Ágnes és a naposcsibék – Náci eszmék a Szent Korona Rádióban

Interaktív

Monty Pythonék Gyalog galoppja egy emlékezetes párbeszéddel kezdődik, amelynek tárgya, hogy vajon szerezhetett-e Arthur király segédje két tököt a lódobogás imitálásához, hiszen azon a zord vidéken, ahol járnak, nem terem meg ilyesmi, viszont a vándorfecske sem hozhatta, mert az nem bírja el, az afrikai fecske ugyanakkor, ami elbírná, nem vándormadár.

Nehéz feladvány, nincs is rá válasz, és mi is csak azért idézzük fel, mert ebbe az egyetlen, teljesen tökkelütött dialógusba több józan ész szorult, mint a Szent Korona Rádió nemrég indult "közéleti kiveséző műsorába", ami - nem gondolhatunk másra - csak valami fatális tévedés miatt kölcsönözhette címét az angol zsenik klasszikusától.

false

 

Fotó: Szent Korona Rádió

A "mi" Gyalog galoppunknak ez a második adása, de biztosak vagyunk benne, hogy még fényes jövő vár rá. A visszhangos kis stúdióban egy névtelenségbe burkolózó műsorvezetőnő (később megtudjuk: Ági) konferálja fel a beszélgetés résztvevőit. Mind remek orgánummal bíró fiatalemberek, kár, hogy a műsorkészítők ügyetlenkedése miatt zörgő-csattogó technikai berendezések nem teszik lehetővé a hangzó anyag zavartalan élvezetét. Az adás sztárja kétségtelenül Zagyva György "attól, hogy cigány vagy, még ledöfnélek" Gyula, de a többiek sem maradnak el sokkal mögötte. A legaktívabb közülük talán Balasi András, a Jobbik jogsegélyszolgálatától, ám Kemenár Zoltán is kiveszi a részét a mulatságból (róla azt olvassuk, hogy Budaházy György régi barátja és bajtársa, legutóbbi perében pedig Gaudi-Nagy Tamás volt a védője), illetve szerényen közbeszól néha a titokzatos K. Zoltán is, akinek személyét csak az adás legvégén leplezik le (Kürti Zoltán, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökségi tagja). Ezen a névsoron végignézve azt hinnénk, hogy már nem fogunk meglepődni semmin, aztán meg mégis.

Mert azért az ilyen nyílt náci retorika még akkor is letaglózó, ha előtte a Kurucinfóval tréningezünk, hiszen ott többnyire névtelenségbe burkolózó billentyűzetkoptatók fröcsögnek, ebben a stúdióban meg mégis egy parlamenti párt emberei, sőt képviselői ülnek. Mégsem ők a leghülyébbek, hanem szegény műsorvezetőnő, aki nem csak az alapvető rádiós normákat (mondjuk, bemutatkozás) nem vágja, de rögtön azzal a frappáns megjegyzéssel vezeti fel az első témát (Horthy-szobor), hogy az Indexen egy "iszlám néger" arról beszélt, hogy nem kell szobor a Gellért térre. Nagy a nevetgélés, de Zagyva azért belejavít: "olyan nincs, hogy iszlám néger, az muszlim néger, amit te akartál mondani, de amúgy sem az, csak néger". Aztán hozzáteszi még: "különben, hogy kell-e Bagdadba Ali Baba-szobor, azt se tőlem kérdezik meg". Ha valaki nem értené, Simándi Szelimről beszélnek, az Együtt-PM (vagy ahogy Kemenár mondja: "az Együtt Madagaszkárért") tagjáról, aki természetesen éppen annyira magyar vagy nem magyar, mint ők maguk.

A színvonal ebből is kiviláglik talán, és ez még csak fokozódik a hátralévő negyven-ötven percben. Persze lehetne legyinteni, hogy a Szent Korona csupán egy internetes rétegrádió, csakhogy ennek a rétegnek a krémje parlamenti bizottságokban ül, egy éppen most "konszolidálódó" párt tagjaként, és konkrétan ugyanezt a világképet tömködi be egy fokkal burkoltabb megfogalmazásban a köztársaság egyre szélesebb repedéseibe.

Amúgy az adás, habár vállalása szerint az elmúlt hét közéleti eseményeit lenne hivatott kivesézni, nem e szerint a struktúra szerint épül fel, van egy mélyebb szerkezete is. Legelőször, ugye, a rasszizmus és a xenofóbia húrjait pengették meg, aztán jön sorban minden, Nyugat-gyűlölet, homofóbia, cigányutálat és legvégül az elmaradhatatlan antiszemitizmus. Különösen izgalmas, amikor ezek keresztezik egymást, Kemenár például a cigányokat ostorozó futamok közé bedobja, hogy "aztán jöhet Heller Ágnes a naposcsibékkel", mire ismét a bölcs Zagyva javít: "az Hegedűs Zsuzsa", majd együtt derülnek jót a dolgon, sőt, Kürti még egy poénnal megtoldja a viccparádét: "azt hallom, Heller jól érzi magát a hazájában, Izraelben, úgy értem".

A megszólalások abszurditása valóban Monty Python-i magasságokba emelkedik, csak az a baj, hogy összességében semmi vicces nincs ebben. Az a kétségbeesett, provinciális magány, a világtól való félelem és reszketés pedig, ami ezeknek a fiatalembereknek a szavaiból árad, egyenesen sírnivaló.

Gyalog galopp, Szent Korona Rádió, november 19.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.