Rádió

Heller Ágnes és a naposcsibék – Náci eszmék a Szent Korona Rádióban

Interaktív

Monty Pythonék Gyalog galoppja egy emlékezetes párbeszéddel kezdődik, amelynek tárgya, hogy vajon szerezhetett-e Arthur király segédje két tököt a lódobogás imitálásához, hiszen azon a zord vidéken, ahol járnak, nem terem meg ilyesmi, viszont a vándorfecske sem hozhatta, mert az nem bírja el, az afrikai fecske ugyanakkor, ami elbírná, nem vándormadár.

Nehéz feladvány, nincs is rá válasz, és mi is csak azért idézzük fel, mert ebbe az egyetlen, teljesen tökkelütött dialógusba több józan ész szorult, mint a Szent Korona Rádió nemrég indult "közéleti kiveséző műsorába", ami - nem gondolhatunk másra - csak valami fatális tévedés miatt kölcsönözhette címét az angol zsenik klasszikusától.

false

 

Fotó: Szent Korona Rádió

A "mi" Gyalog galoppunknak ez a második adása, de biztosak vagyunk benne, hogy még fényes jövő vár rá. A visszhangos kis stúdióban egy névtelenségbe burkolózó műsorvezetőnő (később megtudjuk: Ági) konferálja fel a beszélgetés résztvevőit. Mind remek orgánummal bíró fiatalemberek, kár, hogy a műsorkészítők ügyetlenkedése miatt zörgő-csattogó technikai berendezések nem teszik lehetővé a hangzó anyag zavartalan élvezetét. Az adás sztárja kétségtelenül Zagyva György "attól, hogy cigány vagy, még ledöfnélek" Gyula, de a többiek sem maradnak el sokkal mögötte. A legaktívabb közülük talán Balasi András, a Jobbik jogsegélyszolgálatától, ám Kemenár Zoltán is kiveszi a részét a mulatságból (róla azt olvassuk, hogy Budaházy György régi barátja és bajtársa, legutóbbi perében pedig Gaudi-Nagy Tamás volt a védője), illetve szerényen közbeszól néha a titokzatos K. Zoltán is, akinek személyét csak az adás legvégén leplezik le (Kürti Zoltán, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökségi tagja). Ezen a névsoron végignézve azt hinnénk, hogy már nem fogunk meglepődni semmin, aztán meg mégis.

Mert azért az ilyen nyílt náci retorika még akkor is letaglózó, ha előtte a Kurucinfóval tréningezünk, hiszen ott többnyire névtelenségbe burkolózó billentyűzetkoptatók fröcsögnek, ebben a stúdióban meg mégis egy parlamenti párt emberei, sőt képviselői ülnek. Mégsem ők a leghülyébbek, hanem szegény műsorvezetőnő, aki nem csak az alapvető rádiós normákat (mondjuk, bemutatkozás) nem vágja, de rögtön azzal a frappáns megjegyzéssel vezeti fel az első témát (Horthy-szobor), hogy az Indexen egy "iszlám néger" arról beszélt, hogy nem kell szobor a Gellért térre. Nagy a nevetgélés, de Zagyva azért belejavít: "olyan nincs, hogy iszlám néger, az muszlim néger, amit te akartál mondani, de amúgy sem az, csak néger". Aztán hozzáteszi még: "különben, hogy kell-e Bagdadba Ali Baba-szobor, azt se tőlem kérdezik meg". Ha valaki nem értené, Simándi Szelimről beszélnek, az Együtt-PM (vagy ahogy Kemenár mondja: "az Együtt Madagaszkárért") tagjáról, aki természetesen éppen annyira magyar vagy nem magyar, mint ők maguk.

A színvonal ebből is kiviláglik talán, és ez még csak fokozódik a hátralévő negyven-ötven percben. Persze lehetne legyinteni, hogy a Szent Korona csupán egy internetes rétegrádió, csakhogy ennek a rétegnek a krémje parlamenti bizottságokban ül, egy éppen most "konszolidálódó" párt tagjaként, és konkrétan ugyanezt a világképet tömködi be egy fokkal burkoltabb megfogalmazásban a köztársaság egyre szélesebb repedéseibe.

Amúgy az adás, habár vállalása szerint az elmúlt hét közéleti eseményeit lenne hivatott kivesézni, nem e szerint a struktúra szerint épül fel, van egy mélyebb szerkezete is. Legelőször, ugye, a rasszizmus és a xenofóbia húrjait pengették meg, aztán jön sorban minden, Nyugat-gyűlölet, homofóbia, cigányutálat és legvégül az elmaradhatatlan antiszemitizmus. Különösen izgalmas, amikor ezek keresztezik egymást, Kemenár például a cigányokat ostorozó futamok közé bedobja, hogy "aztán jöhet Heller Ágnes a naposcsibékkel", mire ismét a bölcs Zagyva javít: "az Hegedűs Zsuzsa", majd együtt derülnek jót a dolgon, sőt, Kürti még egy poénnal megtoldja a viccparádét: "azt hallom, Heller jól érzi magát a hazájában, Izraelben, úgy értem".

A megszólalások abszurditása valóban Monty Python-i magasságokba emelkedik, csak az a baj, hogy összességében semmi vicces nincs ebben. Az a kétségbeesett, provinciális magány, a világtól való félelem és reszketés pedig, ami ezeknek a fiatalembereknek a szavaiból árad, egyenesen sírnivaló.

Gyalog galopp, Szent Korona Rádió, november 19.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.