Rádió

Heller Ágnes és a naposcsibék – Náci eszmék a Szent Korona Rádióban

Interaktív

Monty Pythonék Gyalog galoppja egy emlékezetes párbeszéddel kezdődik, amelynek tárgya, hogy vajon szerezhetett-e Arthur király segédje két tököt a lódobogás imitálásához, hiszen azon a zord vidéken, ahol járnak, nem terem meg ilyesmi, viszont a vándorfecske sem hozhatta, mert az nem bírja el, az afrikai fecske ugyanakkor, ami elbírná, nem vándormadár.

Nehéz feladvány, nincs is rá válasz, és mi is csak azért idézzük fel, mert ebbe az egyetlen, teljesen tökkelütött dialógusba több józan ész szorult, mint a Szent Korona Rádió nemrég indult "közéleti kiveséző műsorába", ami - nem gondolhatunk másra - csak valami fatális tévedés miatt kölcsönözhette címét az angol zsenik klasszikusától.

false

 

Fotó: Szent Korona Rádió

A "mi" Gyalog galoppunknak ez a második adása, de biztosak vagyunk benne, hogy még fényes jövő vár rá. A visszhangos kis stúdióban egy névtelenségbe burkolózó műsorvezetőnő (később megtudjuk: Ági) konferálja fel a beszélgetés résztvevőit. Mind remek orgánummal bíró fiatalemberek, kár, hogy a műsorkészítők ügyetlenkedése miatt zörgő-csattogó technikai berendezések nem teszik lehetővé a hangzó anyag zavartalan élvezetét. Az adás sztárja kétségtelenül Zagyva György "attól, hogy cigány vagy, még ledöfnélek" Gyula, de a többiek sem maradnak el sokkal mögötte. A legaktívabb közülük talán Balasi András, a Jobbik jogsegélyszolgálatától, ám Kemenár Zoltán is kiveszi a részét a mulatságból (róla azt olvassuk, hogy Budaházy György régi barátja és bajtársa, legutóbbi perében pedig Gaudi-Nagy Tamás volt a védője), illetve szerényen közbeszól néha a titokzatos K. Zoltán is, akinek személyét csak az adás legvégén leplezik le (Kürti Zoltán, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökségi tagja). Ezen a névsoron végignézve azt hinnénk, hogy már nem fogunk meglepődni semmin, aztán meg mégis.

Mert azért az ilyen nyílt náci retorika még akkor is letaglózó, ha előtte a Kurucinfóval tréningezünk, hiszen ott többnyire névtelenségbe burkolózó billentyűzetkoptatók fröcsögnek, ebben a stúdióban meg mégis egy parlamenti párt emberei, sőt képviselői ülnek. Mégsem ők a leghülyébbek, hanem szegény műsorvezetőnő, aki nem csak az alapvető rádiós normákat (mondjuk, bemutatkozás) nem vágja, de rögtön azzal a frappáns megjegyzéssel vezeti fel az első témát (Horthy-szobor), hogy az Indexen egy "iszlám néger" arról beszélt, hogy nem kell szobor a Gellért térre. Nagy a nevetgélés, de Zagyva azért belejavít: "olyan nincs, hogy iszlám néger, az muszlim néger, amit te akartál mondani, de amúgy sem az, csak néger". Aztán hozzáteszi még: "különben, hogy kell-e Bagdadba Ali Baba-szobor, azt se tőlem kérdezik meg". Ha valaki nem értené, Simándi Szelimről beszélnek, az Együtt-PM (vagy ahogy Kemenár mondja: "az Együtt Madagaszkárért") tagjáról, aki természetesen éppen annyira magyar vagy nem magyar, mint ők maguk.

A színvonal ebből is kiviláglik talán, és ez még csak fokozódik a hátralévő negyven-ötven percben. Persze lehetne legyinteni, hogy a Szent Korona csupán egy internetes rétegrádió, csakhogy ennek a rétegnek a krémje parlamenti bizottságokban ül, egy éppen most "konszolidálódó" párt tagjaként, és konkrétan ugyanezt a világképet tömködi be egy fokkal burkoltabb megfogalmazásban a köztársaság egyre szélesebb repedéseibe.

Amúgy az adás, habár vállalása szerint az elmúlt hét közéleti eseményeit lenne hivatott kivesézni, nem e szerint a struktúra szerint épül fel, van egy mélyebb szerkezete is. Legelőször, ugye, a rasszizmus és a xenofóbia húrjait pengették meg, aztán jön sorban minden, Nyugat-gyűlölet, homofóbia, cigányutálat és legvégül az elmaradhatatlan antiszemitizmus. Különösen izgalmas, amikor ezek keresztezik egymást, Kemenár például a cigányokat ostorozó futamok közé bedobja, hogy "aztán jöhet Heller Ágnes a naposcsibékkel", mire ismét a bölcs Zagyva javít: "az Hegedűs Zsuzsa", majd együtt derülnek jót a dolgon, sőt, Kürti még egy poénnal megtoldja a viccparádét: "azt hallom, Heller jól érzi magát a hazájában, Izraelben, úgy értem".

A megszólalások abszurditása valóban Monty Python-i magasságokba emelkedik, csak az a baj, hogy összességében semmi vicces nincs ebben. Az a kétségbeesett, provinciális magány, a világtól való félelem és reszketés pedig, ami ezeknek a fiatalembereknek a szavaiból árad, egyenesen sírnivaló.

Gyalog galopp, Szent Korona Rádió, november 19.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.