Nehéz feladvány, nincs is rá válasz, és mi is csak azért idézzük fel, mert ebbe az egyetlen, teljesen tökkelütött dialógusba több józan ész szorult, mint a Szent Korona Rádió nemrég indult "közéleti kiveséző műsorába", ami - nem gondolhatunk másra - csak valami fatális tévedés miatt kölcsönözhette címét az angol zsenik klasszikusától.
|
A "mi" Gyalog galoppunknak ez a második adása, de biztosak vagyunk benne, hogy még fényes jövő vár rá. A visszhangos kis stúdióban egy névtelenségbe burkolózó műsorvezetőnő (később megtudjuk: Ági) konferálja fel a beszélgetés résztvevőit. Mind remek orgánummal bíró fiatalemberek, kár, hogy a műsorkészítők ügyetlenkedése miatt zörgő-csattogó technikai berendezések nem teszik lehetővé a hangzó anyag zavartalan élvezetét. Az adás sztárja kétségtelenül Zagyva György "attól, hogy cigány vagy, még ledöfnélek" Gyula, de a többiek sem maradnak el sokkal mögötte. A legaktívabb közülük talán Balasi András, a Jobbik jogsegélyszolgálatától, ám Kemenár Zoltán is kiveszi a részét a mulatságból (róla azt olvassuk, hogy Budaházy György régi barátja és bajtársa, legutóbbi perében pedig Gaudi-Nagy Tamás volt a védője), illetve szerényen közbeszól néha a titokzatos K. Zoltán is, akinek személyét csak az adás legvégén leplezik le (Kürti Zoltán, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökségi tagja). Ezen a névsoron végignézve azt hinnénk, hogy már nem fogunk meglepődni semmin, aztán meg mégis.
Mert azért az ilyen nyílt náci retorika még akkor is letaglózó, ha előtte a Kurucinfóval tréningezünk, hiszen ott többnyire névtelenségbe burkolózó billentyűzetkoptatók fröcsögnek, ebben a stúdióban meg mégis egy parlamenti párt emberei, sőt képviselői ülnek. Mégsem ők a leghülyébbek, hanem szegény műsorvezetőnő, aki nem csak az alapvető rádiós normákat (mondjuk, bemutatkozás) nem vágja, de rögtön azzal a frappáns megjegyzéssel vezeti fel az első témát (Horthy-szobor), hogy az Indexen egy "iszlám néger" arról beszélt, hogy nem kell szobor a Gellért térre. Nagy a nevetgélés, de Zagyva azért belejavít: "olyan nincs, hogy iszlám néger, az muszlim néger, amit te akartál mondani, de amúgy sem az, csak néger". Aztán hozzáteszi még: "különben, hogy kell-e Bagdadba Ali Baba-szobor, azt se tőlem kérdezik meg". Ha valaki nem értené, Simándi Szelimről beszélnek, az Együtt-PM (vagy ahogy Kemenár mondja: "az Együtt Madagaszkárért") tagjáról, aki természetesen éppen annyira magyar vagy nem magyar, mint ők maguk.
A színvonal ebből is kiviláglik talán, és ez még csak fokozódik a hátralévő negyven-ötven percben. Persze lehetne legyinteni, hogy a Szent Korona csupán egy internetes rétegrádió, csakhogy ennek a rétegnek a krémje parlamenti bizottságokban ül, egy éppen most "konszolidálódó" párt tagjaként, és konkrétan ugyanezt a világképet tömködi be egy fokkal burkoltabb megfogalmazásban a köztársaság egyre szélesebb repedéseibe.
Amúgy az adás, habár vállalása szerint az elmúlt hét közéleti eseményeit lenne hivatott kivesézni, nem e szerint a struktúra szerint épül fel, van egy mélyebb szerkezete is. Legelőször, ugye, a rasszizmus és a xenofóbia húrjait pengették meg, aztán jön sorban minden, Nyugat-gyűlölet, homofóbia, cigányutálat és legvégül az elmaradhatatlan antiszemitizmus. Különösen izgalmas, amikor ezek keresztezik egymást, Kemenár például a cigányokat ostorozó futamok közé bedobja, hogy "aztán jöhet Heller Ágnes a naposcsibékkel", mire ismét a bölcs Zagyva javít: "az Hegedűs Zsuzsa", majd együtt derülnek jót a dolgon, sőt, Kürti még egy poénnal megtoldja a viccparádét: "azt hallom, Heller jól érzi magát a hazájában, Izraelben, úgy értem".
A megszólalások abszurditása valóban Monty Python-i magasságokba emelkedik, csak az a baj, hogy összességében semmi vicces nincs ebben. Az a kétségbeesett, provinciális magány, a világtól való félelem és reszketés pedig, ami ezeknek a fiatalembereknek a szavaiból árad, egyenesen sírnivaló.
Gyalog galopp, Szent Korona Rádió, november 19.