Tévé/film

Ipi-apacs

  • - kg -
  • 2018. május 12.

Interaktív

Már a bemutatásakor (1980) sem számíthatott újdonságnak, hogy Walther Matthau kicsit nagypapásan, de persze potens nagypapásan, hetykén, de komótosan végigsétál egy félig se komoly kémfilmen. Mérgezett toll és rakétalövő cipő helyett fő fegyvere egy olvasásra használt olvasószemüveg és az arcán – azon a híres, gyűrött arcon – megülő, elnéző félmosoly. Meg az állandó dúdolás, mert hősünk nagy operabarát. Úgy fest, mint egy Rejtő-hős, akitől azt se vennénk zokon, ha pizsamában, fején egy ízléses zöld selyem lámpaernyővel lépne ki a szekrényből. De nem a szekrényből lép ki, hanem a CIA-ból, mert seggfejségből jeles felettese (Ned Beatty kiváló öltönyös seggfejnek) irodistát akar faragni belőle. Egy aktatologatót az ügynökök gyöngyéből, akivel még orosz kollégája (Herbert Lom egy elképesztő barna bőrkabátban hidegháborúzik) is szívesen ül le vodkázni. Ezzel kezdetét veszi a Salzburgtól Washingtonig ívelő, komikus adok-kapok, melyben inkább az adokon a hangsúly, hogy miként szívatja meg látványosan (egy leleplező könyv megírásával) az egész kém-establishmentet a Furcsa pár Oscarja vagy – a fiatalabbak kedvéért –, a Grumpy Old Men Maxe. Jack Lemmon sajnos sehol sem tűnik fel, de Glenda Jackson, mint szerelmi szál, exkém és osztrák örökösnő (csodás kombó!) pótolja az örök partner hiányát. A Hopscotch (ez az eredeti címe) nem klasszikus, ilyen ambíciói sosem voltak, de jól őrzi a sármját és utánaolvasni sem haszontalan. A kétszeres Oscar-díjas Glenda Jacksonról megtudhatjuk, hogy megunva a színészetet, munkáspárti politikusnak állt Angliában.

A Cinemax műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.