Belgiumban hamarosan betelnek az intenzív osztályos kórházi ágyak

  • narancs.hu
  • 2020. október 26.

Katasztrófa

A belga főváros és a hozzátartozó régió az egyik legfertőzöttebb területnek számít Európában.

Hamarosan, mintegy két héten belül elérhetik befogadóképeségük felső határát a belgiumi kórházak intenzív osztályai, amennyiben a koronavírus-fertőzés miatt kórházi ápolásra szoruló betegek száma a jelenlegi ütemben növekszik – közölte a belga egészségügyi minisztérium szóvivője hétfőn.

Yves Van Laethem tájékoztatása szerint Belgiumban kétezer ágy áll rendelkezésre az ország intenzív osztályain, ahol a betegek száma mintegy nyolcnaponta megkettőződik a járvány miatt.
Jelenleg 757-en részesülnek intenzív ellátásban a kórházakban ápolt 4827 ember közül Belgiumban. Van Laethem tájékoztatása szerint négy napon belül meghaladja az ezret az intenzív osztályokon lévők száma.
Hozzátette, az ország keleti felében található Liege-ben az intenzív osztályok 60 százaléka foglalt, Brüsszelben ez az arány 50 százalék és az északi országrészben található Antwerpenben szintén növekszik.
A belga kórházakban az intenzív osztályok kétezer ágya mellett további nyolcezer ágy áll a betegek rendelkezésére – közölte.
A belga közegészségügyi intézet hétfői tájékoztatása szerint a kórházi felvételek száma az elmúlt 24 órában 517 volt, a múlt hét folyamán napi átlagban a 470-hez közelített. Ez 85 százalékkal több az egy héttel korábban feljegyzetteknél. Szombaton 590 embert vittek kórházba a koronavírus súlyos tüneteivel – közölték.

A 11 millió lakosú országban az egy főre jutó fertőzések aránya Csehország után a második legmagasabb Európában. Az új esetek száma tizenhárom naponta megduplázódik. A múlt héten feljegyzett átlagos napi koronavírus-fertőzésszám meghaladta a 11 ezret, ez az adat alig két héttel ezelőtt nem érte el az ötezret. Az elmúlt egy nap alatt csaknem 12 500 új esetet jegyeztek fel az országban. A szakértők arra számítanak, hogy a hét folyamán a pozitív vírustesztek napi csúcsértéke meg fogja haladni a 20 ezret. A járvány belgiumi megjelenése óta több mint 321 ezer ember fertőződött meg az országban.

A belga főváros és a hozzátartozó régió az egyik legfertőzöttebb területnek számít Európában. Brüsszelben minden ötödik vírusteszt pozitív eredményt mutat, a fővárosban nincs egyetlen önkormányzat sem, ahol az új esetszámok az országos átlag alatt maradnának. A fővárosi régióban jelenleg 100 ezer lakosra legkevesebb 500 fertőzött jut. Ez a mutató országosan 100 ezer lakosonként 1288 fertőzöttet mutat.
A járvány szövődményeiben naponta átlagosan 42-en haltak meg a múlt hét folyamán. A járvány belgiumi megjelenése óta 10 810 hunytak el a Covid-19-betegségben, ami világviszonylatban is kiemelkedőnek számít a lakosságarányhoz képest – közölték.
A belga főváros és a hozzátartozó régió egészében éjszakai, 22 órától reggel 6 óráig tartó kijárási tilalom lépett érvénybe hétfőtől. Egyebek mellett kötelező a szájat és az orrot eltakaró maszk köztéri viselése, nem tarthatnak sportrendezvényeket, valamint a moziknak és színházaknak egy hónapra be kellett zárniuk.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.