Meghalt 8 beteg, 91-gyel nőtt a fertőzöttek száma Magyarországon

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. június 23.

Katasztrófa

Ezzel 807 775-re nőtt a Magyarországon azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 29 971-re.

Meghalt 8 beteg, és újabb 91 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést - közölte a koronavirus.gov.hu szerdán, kiemelve: eddig 5 431 713 embert oltottak be Magyarországon, közülük 4 619 877-en már a második adag vakcinát is megkapták.

A kormányzati portálon azt írták: 807 775-re nőtt a Magyarországon azonosított fertőzöttek száma. Az elhunytaké 29 971-re, a gyógyultaké 736 387-re emelkedett. Az aktív fertőzöttek száma 41 417. Kórházban 241 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 32-en vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 3322-en vannak, a mintavételek száma 6 073 516-ra nőtt.

(MTI/koronavirus.gov.hu)

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.