Semjén és a koronavírus: Tartsanak gyakrabban szentmiséket és istentiszteleteket!

  • narancs.hu
  • 2020. március 11.

Katasztrófa

Hiába tiltják be a 100 fő feletti beltéri rendezvényeket, a templomokra ez nem vonatkozik.

A magyar állam a szentmisék és istentiszteletek tekintetében nem ír elő semmit az egyházaknak, tiszteletben tartva az egyházak szabadságát - nyilatkozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán az MTI-nek azt követően, hogy a kormány rendkívüli jogrendet és veszélyhelyzetet rendelt el a koronavírus járvány miatt.

Mint arról beszámoltunk, a veszélyhelyzet részeként a kormány a 100 fő feletti beltéri, és az 500 fő feletti kültéri rendezvényeket is betiltotta, de a sajótájákoztatón is elhangzott, hogy ez a templomokra nem vonatkozik.

Semjén Zsolt most azt mondta: ezzel összefüggésben azt javasolják, hogy a nagyobb templomokban lehetőleg tartsanak gyakrabban szentmisét és istentiszteletet, hiszen "így arányosabban oszlanak meg a hívők".

A miniszterelnök-helyettes közölte: a közmédia felé jelezték, hogy fontolják meg a szentmisék, istentiszteletek megfelelő közvetítését.

A Hit Gyülekezete egyébként közleményt adott ki, amelyben azt írták, a budapesti Hit Parkban az istentiszteletek nem kerülnek megrendezésre, csak online igehirdetésekre kerül majd sor, országosan pedig a különböző településeken csak olyan istentiszteletek tarthatók, amelyeken egyszerre 100 főnél kevesebben vesznek részt.

Ezzel együtt is minden összejövetelen törekedni kell arra, hogy a résztvevők minél nagyobb távolságban legyenek egymástól, és az istentiszteleteken kizárólag 60 év alattiak vegyenek részt. Az egyház emellett kérte a külföldről hazatérőket, hogy tizennégy napig önkéntesen maradjanak otthon és sem ők, sem velük közvetlenül érintkező (együtt lakó) családtagjaik ne látogassanak rendezvényeket, a gyermekek pedig az iskolákat, óvodákat, illetve ha van rá mód, mondják le, illetve halasszák el külföldi utazásaikat a következő időszakban.

További híreink a koronavírusról itt!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.