rés a présen

"Mint a társadalmi-szociális problémaérzékenység"

Heisler Zsófia fényképész

  • rés a présen
  • 2012. október 27.

Képzőművészet

rés a pésen: Mi az a slow fashion?

Heisler Zsófia: A mai fast fashion trend az üzletek folyamatosan változó kínálatával újabb és újabb vásárlásra ösztönöz, a slow fashionnél az egyediség fontosabb, mint a tömegtermelésben előállított milliónyi ugyanolyan modell esetében. Ahol a vásárló ismeri a kiválasztott ruha elkészítésének módját, szállításának útját, azt, hogy hogyan bánjon vele, hogy minél tovább megőrizhesse szépségét, és ezeken keresztül a kiválasztott darab hatását a környezetre, annak fenntarthatóságára. A slow fashion hosszú távú elköteleződést, minőségi termékeket, tartósságot kíván. A minőségnek persze ára van, de az értékesebb darabok tartósabbak, és velük talán csökken világszerte az évről évre szemétbe kerülő ruhák elképesztő mennyisége.

rap: Hogyan lett közöd a műfajhoz?

HZS: A slow design mindig része volt az életemnek, hiszen évekkel ezelőtt analóg fotósként indult a pályám, és ha tehetem, a mai napig szívesen fényképezek filmre, valamint, ha van rá időm, szeretem magam laborálni a képeimet. Életem első csoportos kiállítása Londonban volt, Budapesten pedig két éve állítottam ki szólóban.

rap: Miből áll a Timeless kiállítás?

HZS: Fél évvel ezelőtt a Szputnyik shop vintage bolt vezetője, Szekeres Ingrid keresett meg azzal az ötlettel, hogy a Design Héten szeretnének egy kiállítást rendezni a slow fashion jegyében, és rám gondoltak a megvalósításában. Elsőre is nagyon izgalmasnak tűnt a vintage ruhák megjelenítése múlt- és jelenbeli környzetben, és úgy gondoltam, hogy érdekes lenne bevonni egy másik fotóst is, aki más technikával reflektál az általam megalkotott világra. Így hívtam meg Krulik Marcellt a projektbe. A kiállítás a Fogasházban lesz megtekinthető szept. 29. és okt. 17. között, és a Marie Claire magazin főmunkatársa és a Fashion Issuefőszerkesztője, Szűcs Péter fogja megnyitni.

rap: Van-e még olyan műfaj, ami érdekel, és hol leszel látható még a közeljövőben?

HZS: Csak portrékat és divatfotókat készítek. Jövőre egy nagyszabású kiállítássorozat készítésén dolgozom, ami több világvárosban és több ismert fotós közreműködésével készül.

rap: Kik a példaképeid?

HZS: A környezetemben több olyan alkotó (fotós, balett-táncos, zenész, színész, színház- és filmrendező) van, akiket a barátságukon kívül a szakmai eredményeik miatt is sokra tartok. Ilyen például Czukor Balázs színész/rendező, Benoit Pailley, Dobos Tamás, Alex Prager és India Roper-Evans fotósok.

rap: Ha utazhatnál az időben, melyik korba szeretnél eljutni?

HZS: 1919-be mennék vissza. Akkor alapította Walter Gropius a weimari Bauhaus iskolát, amihez később tanárként csatlakozott Paul Klee, Vaszilij Kandinszkij, Moholy-Nagy László, Breuer Marcell, Mies van der Rohe és sokan mások. Kíváncsi lettem volna, hogy milyen lehetett abban a szellemiségben tanulni/tanítani, ahol a konstruktív törekvések mindenekelőtt fontosnak bizonyultak, ugyanúgy, mint atársadalmi-szociális problémaérzékenység.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.