Képzőművészet

Nincs rá pontos definíció, az azonban biztos, hogy a biciklialkatrészekből összekalapált kisestélyi éppúgy a hatáskörébe tartozik, mint a gazdájának sms-t küldő növény, a kartonpapír ülőgarnitúra, a zenélő lámpa vagy épp a csokipapírból hajtogatott fülbevaló. Ugyanakkor a dizájn jóval többet jelent sajátos küllemű tárgyak összességénél.

Zseniális, perverz, Oscar-díjas, holokauszt-túlélő, pedofil, egy brutális gyilkosság nyomán megözvegyült, meghurcolt, utánozhatatlan, bűnös, áldozat - csak néhány a tengernyi jelző és adat sorából. Ja, és őrizetes. Ez a legújabb.

A tömegkultúra klasszikussá váló (vagy vált?) ikonjait ragadja meg Szépfalvi Ágnes. Festményein olyan jeleneteket ábrázol, amik a média hálójában pihenő emberiség majd' összes tagjának ismerősek lehetnek.

"Soha méltóbbnak nem jutott ez a dicsőség" - kommentálta 1920-ban Hamsun Nobel-díját Thomas Mann, és jó ideig úgy tűnt, Norvégia élő klasszikusa zökkenő nélkül vonulhat majd be az irodalomtörténeti panteonba. Ám közbejött a második világháború, s a matuzsálem sokak szemében nácibarát hazaárulóvá vált. A budapesti Országos Idegennyelvű Könyvtárban szeptember 23-ig látogatható az író születésének 150. évfordulójára megnyílt plakát- és könyvkiállítás - cikkünkben ennek ürügyén körvonalazzuk Knut Hamsun pályaképét.

Előzsűri nincs, időlimit nincs, korhatár szintén nincs - ha egy filmfesztivál ennyi dologban szenved egyszerre hiányt, akkor abból csak valami érdekes sülhet ki. Valóban, a diákfilmszemle nem egy átlagos fesztivál, akár úgy is mondhatnánk, hogy lelke van.

Legutóbbi kasszadöntögető kiruccanásakor Batman, a Sötét Lovag azzal volt kénytelen szembesülni, hogy a távollétében keletkezett piaci résbe lelkes amatőr utánzók vertek sátrat: egy sor topis, farsangi clown, akik, ha nem látszik a maszkjukról lelógó árcédula, bizonyos távolságból könnyen összetéveszthetők a valódi denevéremberrel. Johnny Depp a közelmúltban emelkedett batmani magasságokba. Negyvenéves fejjel, egy fél élet munkájával a háta mögött adott munkát először a hasonmásiparnak, ám abban a pillanatban, amikor süllyedő lélekvesztőjéről elegánsan partra lépett a Karib-tenger bonviván kalózaként, Hollywood átka kíméletlenül lecsapott: valahol Kínában kérlelhetetlenül felizzottak a gyártósorok, és kisvártatva legördültek az első kalózmintás műanyag Depp-figurák. A szülői kar legnagyobb megkönnyebbülésére ismét divatba jöttek a könnyen elkészíthető farsangi kalózegyenruhák, elkészült az ilyenkor elkerülhetetlen tévés koppintás (Feketeszakáll és a Karib-tenger kalózai), és nyilván a vicces című pornóváltozat is. Depp hollywoodi értelemben a csúcsra ért: a kassza összeért a kreativitással, mi több, hősünket hamisítani kezdték - innen már tényleg nincsen feljebb, talán csak a kaliforniai kormányzóság, a csillagos (esetleg csillagos-sávos) ég, vagy egy főszerep Woody Allennél.

Ha kinézek az ablakon, a Klezmer-Hois teraszát látom, öt kis asztal, békebeli, piros kockás viaszosvászon abrosszal. Az egyiknél Leopold Kozlowski mesél, ha Zsidó Kulturális Fesztivál van, akkor nyilván ő az egyik legkeresettebb forrás Krakkóban.

Nagy hónapja ez a veterán pisztolnyiknak; a Magyar Televízió leadta/ja - ún. sorozatként - terjedelmes filmrendezői munkásságának három westernjét (Fakó lovas; A törvényen kívüli Jossey Wales; Nincs bocsánat), a negyedik (Fennsíkok csavargója) pedig DVD-n jött ki.

Minden Fiumében kezdődik, a "mi kikötőnkben", de legfőként az isztriai nyaralás, pláne ha az utazás valami békebeli módját választjuk, mondjuk a vasutat. Ámbár ha teljesen úrrá lesz mirajtunk a gátlástalanság, s a hajót is beállítjuk, akár a dalmáciai nyaralás első állomása is lehet. Megállunk arccal a mólónak, a hátunk mögött a Jadrolinia jegypénztára, oldalt jobbra a pályaudvar, jobbra hátra a buszvégállomás - e ponton éppen össze is keverhetnéd a várost a félsziget túlsó oldalán fekvő Trieszttel. Ha Dubrovnikba igyekszel, behajózol, s röpke huszonnégy óra az út (minden nagyfánál kiköt), ha Abbáziára, felszállsz egy trolira, s 24 perc alatt kiér veled. Fiume az előre megálmodott szép napok tranzitállomása, az utolsó lépcsőfok; pedig - még egy turistától is - többet érdemelne, felkaptatni a Trsatba, s onnan gyönyörködni a városi és kikötői panorámában, inclusive INA olajtározók, sokemeletes panelházak a dombkaréj távolibb felén, vagy végigszaladni a kikötővel párhuzamos főutcán a piacig, s egyáltalán, maradni pár napot, engedelmeskedve az állomáson "szobe, szobe" kiáltásokkal eléd sereglő nyugdíjasok lendületes vendégszeretetének.

Irodalom Beszélgetés Rachida Lamrabet írónővel Károli Gáspár Református Egyetem, április 23., 10.00; Millenáris, Könyvfesztivál, Első Könyvesek Fesztiválja, április 25., 14.30 Képzőművészet Vérité Exposée - az emlékezetről Ernst Múzeum, április 11.-május 31. Komolyzene Collegium Vocale Gent / Akademie Für Alte Musik Berlin: G. F.

A Vive La Féte-et 1997-ben hozta tető alá Danny Mommens, a dEUS basszusgitárosa Gentben - 2004-ig párhuzamosan játszott mindkét zenekarban. Ekkortájt került össze - mind a magánéletben, mind művészileg - az elbűvölő Els Pynoo énekesnővel, akivel kisvártatva rögzítették első demójukat, hogy azután 1998-ban ki is adják Je ne veux pas címen, mely rögvest figyelmet keltett a maga retro-new wave hangzása miatt. A duó zenéjében sikerrel eresztette össze a kortárs elektronika léhábbik oldalát, no és a nyolcvanas évek sötét elektropopját - jellemző, hogy korai lemezeik okán hamarosan keblére ölelte őket a divatszcéna, s magát Karl Lagerfeldet is rajongóik között tudhatták.

A Bart Baele, Yves Degryse és Caroline Rochlitz alkotta BerlinBerlin csoport 2003-ban kezdte multimédiás működését. Az antwerpeni illetőségű trió Holocénra keresztelt sorozatában várostérképészeti munkát végez, szigorúan szubjektív nézőpontból. Városportréik sorát Jeruzsálem három képernyőre komponált multimédiás portréja nyitotta, majd ezt követte az inuitok által lakott Iqaluit, harmadikként pedig a Colorado állambeli Bonanza (a negyedik állomás Moszkva), melynek népessége a háromtagú alkotócsoport megérkezésével közel másfélszeresére duzzadt.

Az énekes/gitáros/billentyűs Stef Kamil Carlens (képünkön fehér gitárral) a nálunk is jól ismert, vezető belga alternatív rockzenekar, a dEUS alapító tagja volt, 1996-ban azonban kiszállt a bandából, hogy a pár évvel korábban beindított, eklektikusabb (popot, rockot, bluest, funkot és soult egybegyúró) zenekarára koncentráljon. Ezt a társaságot Zita Swoonnak hívják, legalábbis egy ideje. A zenekar a 90-es években ugyanis kétszer is nevet cserélt - először erről kérdeztük Carlenst, amikor Antwerpenben utolértük telefonon.

Április 9-e és 30-a között rendezik meg a "Futurspektiv - Új Flamand Mesterek" elnevezésű fesztivált Budapesten. A flamand kultúra sajátságairól André Hebbelincket, a flamand kormány magyarországi képviselőjét, a fesztivál főszervezőjét kérdeztük.