Valaki 10 millió fontot adott a Banksy-képért, amelyiken csimpánzok ülnek a brit parlamentben

  • MTI/narancs.hu
  • 2019. október 4.

Képzőművészet

10 éve készült, a Brexit verhette fel az árát.

A művész esetében rekordot jelentő és a várakozásokat jelentősen felülmúló 9,9 millió fontos áron kelt el csütörtökön Londonban Banksy egyik leghíresebb és legnagyobb méretű képe, amelyen csimpánzok népesítik be a brit törvényhozás alsóházát.

A Sotheby's aukciósház nem fedte fel a Devolved Parliament című alkotás vevőjének kilétét. A 2009-ben készült műre 10-en tettek ajánlatot, a licit mindössze 13 percig tartott. A kalapács végül 8,5 millió fontnál csapott le, az ár a jutalékokkal együtt érte el a 9,9 millió fontot.

"Függetlenül attól, hogy az ember a Brexit-vita mely oldalán áll, kétségtelen, hogy ez a mű napjainkban fontosabb, mint bármikor korábban" - írta a patinás aukciósház a brit európai uniós tagság megszűnésének évek óta húzódó folyamatára utalva. Banksy egyetlen képben "desztillálta a társadalom bonyolult politikai helyzetét" - fogalmazott Alex Branczik, a Sotheby's kortárs európai művészetért felelős szakértője.

A Devolved Parliament a rejtőzködő brit művész legnagyobb ismert képe, négy méterszer 2,5 méter. Eredeti címe Question Time volt, Banksy azonban később átdolgozta a művet, amely új nevet is kapott. Magángyűjteményből bocsátották árverésre, a Sotheby's eredetileg 1,5-2 millió fontot remélt érte.

Banksy esetében eddig 1,87 millió dollár volt az aukciós rekord, amely még 2008-ban született New Yorkban a művész Keep it Spotless című alkotásáért.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.