A veszprémi kórház tévesnek tartja saját állítását, hogy műtéteket halasztanak el

Kis-Magyarország

Traumatológiai műtétek a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem maradnak el - írják, holott a múlt héten épp az intézmény tájékoztatott így.

Egy nappal azután, hogy a Narancs.hu múlt kedden megírta a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház Facebookra kitett nyilvános közleménye alapján, hogy előre tervezett traumatológiai és ortopédiai műtéteket halasztanak el a kapacitás hiánya miatt, az intézményben rájöttek, órákon át tévesen tájékoztatták a betegeket.

„Tisztelt Betegeink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a balatoni turistaforgalom miatt jelentősen megnövekedett az azonnali ellátást igénylő traumatológiai esetek száma a Csolnoky Ferenc Kórházban. Ezzel párhuzamosan – egy nem várt esemény miatt – halaszthatatlan munkálatokat kell végeznünk a sürgősségi baleseti és az ortopédiai ellátást biztositó műtőnkben” – adta hírül június 14-én közösségi oldalán az intézmény. A balatoni turisták és a műtőben szükséges nem várt munkálatok miatt a kórház traumatológiai és ortopédiai kapacitása jelentősen csökkent, ezért a tervezett műtéteket át kell ütemezniük – írta a kórház.

Lapunk kereste a főigazgatót kérdéseivel, de nem kaptunk választ, azonban a közösségi oldalról még aznap törölték a posztot. Egy nappal később a kórház saját állításait cáfolva a Facebookon tudatta, tévedésből közöték a betegekkel, hogy várniuk kell új időpontra műtétjeikhez. A kórház magyarázata szerint ez csak egy közleménytervezet volt, ami valahogyan megjelent: arra az esetre készítették elő, ha a műtőt nem sikerült összekapni időben és megszervezni a műtéti ellátást. „A közleménytervezetet az intézmény arra az esetre készítette elő, ha a traumatológiai műtő felújítása következtében bekövetkező műtéti kapacitáscsökkenést nem sikerült volna belső átszervezéssel és a társintézmények együttműködésével megoldani.” Mivel azonban belső átszervezéssel és a zirci kórház bevonásával sikerül biztosítani a kapacitást, ezért műtétek mégsem maradnak el. „Traumatológiai műtétek a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem maradnak el. Minden betegünk a legmagasabb szintű ellátásban részesül!” – írja a kórház,

ami azért meghökkentő, mert a sajtóban, így lapunkban is megjelent hír forrása, azaz a kórház által tévesnek minősített hír forrása nem más volt, mint maga a kórház.

A magyarázó közleményből a kapacitáshiányt okozó jelentős tétel kimaradt: vagyis az egyre több azonnali ellátást igénylő balatoni turista, akik miatt kedden még halasztani kellett a traumatológiai műtéteket. Már csak a műtő javítása szerepel az indoklásban: „intézményünk egyik traumatológiai műtőjében valóban megkezdődtek műszaki munkálatok, amelyeknek célja a gépészeti csőrendszer korszerűsítése. Tekintettel arra, hogy ezen munkálatok idején átmenetileg csökken a műtő kapacitásunk, ezért az intézmény részben belső átszervezésekkel, részben a Zirci Erzsébet Kórház közreműködésével olyan intézkedéseket hozott, amelyek segítségével az azonnali és a tervezet traumatológia műtétek folyamatosan elvégezhetők.”

Hogy a növekvő turistaforgalom okozta ellátására milyen megoldást találtak, arra a kórház nem adott magyarázatot.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.