„Eddig négy esetben jeleztük levélben miniszterelnök úrnak, hogy ez a folyamat az anyagi ellehetetlenítéshez vezeti a céget. Amit régebben, illetve a korábban miniszterelnök úrnak írt levelünkben csak vélelmeztünk, az ma már bekövetkezett tény. Jelen időpontban eljutottunk oda, hogy a szakemberek már elvándoroltak, és napi veszélybe került a biztonságos üzemeltetés. A társaságnak jelen pillanatban nincs anyagi forrása arra, hogy bérfejlesztéssel esetlegesen ezt az elvándorlást meggátolja. Nagyon nagy a munkavállalói elkeseredés, a munkáltató bérfejlesztési ajánlata 2020-ra 0 százalék. Ez elfogadhatatlan!” – áll abban a levélben, amelyet az Alföldvíz Zrt. szakszervezeti vezetője, Miskéri László írt a dél-alföldi térség két fideszes országgyűlési képviselőjének, a békéscsabai Herczeg Tamásnak és a hódmezővásárhelyi Lázár Jánosnak.
A levélben az érdekvédelmi vezető részletesen leírta, melyek a hazai víziközmű ágazat legégetőbb problémái. Ezt az elmúlt években már sokszor kifejtette, s ezekről a Narancs.hu már többször beszámolt, ám az ügyben nem született semmilyen döntés. Az Alföldvíz Zrt., ha nem is kizárólagosan, de Békés, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megye 131 településen szolgáltat vizet és vezeti el a szennyvizet, a cég 1200 munkavállalót foglalkoztat, s ezzel az ország negyedik legnagyobb víziközmű cége.
"Törvénysértés sújtja az ágazatot"
A 12-13 milliárd forintos bevétel mellett az idén 1,3 milliárd forintos veszteséggel számol a cég, amiből augusztus végéig 1 milliárd forint már össze is jött – tudtuk meg Miskéri Lászlótól. A veszteség nagyságrendje egyre nő: 2018-ban még „csak” 450 millió forint körül volt, míg tavaly 600 millió.
| ||
„Törvénysértés sújtja ezt az ágazatot!” – mondta a Narancs.hu-nak Miskéri. Majd kifejtette, hogy a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2012-es törvény szerint, „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük.” A törvényi előírást figyelmen kívül hagyva, törvénysértő módon a 2011-es díjakat (-10% rezsicsökkentés) kénytelenek alkalmazni a szolgáltatók. „Hol érvényesül a megtérülés elve?” – kérdezte az érdekvédelmi vezető.
„A brutális elvonások, így az aránytalanul kivetett közműadó, a felügyeleti díj, csak a mi munkáltatónktól 1 milliárd forintot von el. Ennek következményeként a munkavállalókat megillető keresetek csökkentek az idei infláció miatt. Napi megélhetési gondokkal küszködnek az Alföldvíz Zrt. munkavállalói. Úgy látjuk, ma már nem érték ez a munka. A kormányzati intézkedések hatására ellehetetlenülnek munkahelyeink” – sorolta a gondokat Miskéri László.
Óriási hálózati veszteség
Hozzátette, az ágazat ellehetetlenülése okán egyre több jó képességű, akár több végzettséggel is rendelkező munkatársuk hagyja el az ágazatot és megpróbál más területen boldogulni. A szakemberek felmondása, távozása folyamatos. Márpedig nélkülük nem lehet működtetni a rendszert. Tapasztalatuk szerint a vízi közmű ágazat a politika színterévé vált.
| ||
Korábban beszámoltunk arról, hogy a vízi közmű szolgáltatók gazdasági ellehetetlenülése és csődközei helyzete miatt elmaradnak a szükségszerű rekonstrukciós munkák, a tervszerű karbantartások. A kitermelt egészséges ivóvíz jelentős hányada, a jellemzően 50-60 éve létesített rossz minőségű azbesztcement csővezetékek és a szerelvények elhasználódása, korrodálása miatt eltűnik a talajban. Nem ritka a 30-40 százalékos hálózati vízveszteség sem.
A gondok orvoslása miatt eddig már négyszer írtak levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, ám választ egyetlen alkalommal sem kaptak. Az sem segített, hogy rezidenciájánál, a volt Karmelita kolostor előtt tiltakoztak még 2018-ban. Az egész ágazatot érintő súlyos gondokat kormányzati szinten is jól ismerik, de nem történt semmi. Jól jellemzi a helyzetet, hogy tavaly szeptemberben az Alföldvíz Zrt. menedzsmentje váratlanul 12 százalékkal megemelte a víziközmű ágazatban a sereghajtók közé tartozó dolgozói fizetéseket, de azzal, hogy érdekvédelmi munkájukat csak a kapukon belül folytassák az alkalmazottak. A zsarolásszerű akció arra jó volt, hogy megakadályozzák a budapesti tiltakozást a rossz szabályozás és az elmaradó tulajdonosi döntések ellen. A béremelésre valódi forrás nem volt, azt a növekvő veszteség terhére „finanszírozták”.
Ragaszkodnak Orbán Viktorhoz
A Herczeg Tamásnak és Lázár Jánosnak írt levelében egyébként az Alföldvíz Zrt. szakszervezeti vezetője a két politikus segítségét és közbenjárást kérte, hogy a miniszterelnöki rezidencia, a volt Karmelita kolostor elé tervezett demonstráción Orbán Viktor személyesen fogadja a küldöttségüket. A levélre Lázár Jánostól nem kaptak választ; Herczeg Tamás ugyanakkor azt ígérte, minden tőle telhetőt megtesz a cég ügyeit illetően.
| ||
Tulajdonosi gondok
Az Alföldvíz Zrt. legnagyobb tulajdonosa Békéscsaba önkormányzata 36 százalékkal, az államnak 28 százalékos tulajdonrésze van. Nincs arra utaló jel, hogy az állam ennél nagyobb tulajdonrészt akarna a cégben, a kivéreztetett, hatás- és jogkörük jó részétől megfosztott és pénzügyileg sanyarú helyzetben lévő önkormányzatok pedig nem tudnak több pénzt beletenni. Noha ők a többségi tulajdonosok.
A legnagyobb tulajdonos képviselőjétől, Szarvas Péter békéscsabai polgármestertől (Hajrá Békéscsaba Egyesület) azt kérdezte a Narancs.hu, tisztában vannak-e az augusztus végéig felhalmozott veszteséggel, milyen segítséget tudnak adni a csőd közelben lévő Alföldvíz Zrt.-nek és miben látják a veszteség okát. Kérdéseinkre csupán azt közölte a Viharsarok fővárosának első embere, hogy a víziközmű cég szeptember végi rendkívüli közgyűlésén mindenki tájékoztatást kap a gazdálkodásról.
Azt is firtattuk, hogy készül-e olyan előterjesztés a szeptember 24-i városi képviselő-testületi ülésre, amelynek következményeként a békési megyeszékhely önkormányzata lemond vagy megválik az Alföldvíz Zrt.-ben meglévő tulajdonjogáról. Szarvas Péter azt válaszolta, ilyen javaslat nem lesz. Ugyanakkor érdekes egybeesés, hogy a képviselő-testületi ülés utáni napon, szeptember 25-én lesz a víziközmű cég rendkívüli közgyűlése.
